Közélet, hírek

Búcsú Hőnich Henriktől

1/2

Hőnich Henrik

Gyásztávirat

Hirdetés
?>
Hőnich Henrik
?>
Gyásztávirat
1/2

Hőnich Henrik

Gyásztávirat

Búcsú Hőnich Henriktől
Közélet, hírek

Búcsú Hőnich Henriktől

2016.03.08. 09:27

Cikkinfó

Szerzők:
Bálint Imre

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Hőnich Henrik (1941-2016)

Elhunyt Hőnich Henrik, a Magyar Építész Kamara alapító tagja. 1970 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének aktív résztvevője, 2006-tól a Budapesti Építész Kamara Felügyelő Bizottságának elnöke. Bálint Imre emlékezik rá. 

"„Élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben."” (Márai Sándor)

Henrik élete ilyen volt. 1941-ben született, ez év áprilisában töltötte volna be a 75. életévét. Ha végigpillantunk megélt időszakán, egy olyan ember életútját érzékeljük, aki - nyugodtan mondhatjuk - teljes életet élt. A '70-es évek óta ismertük egymást, jó kapcsolatban voltunk. Bátran állíthatom, nagy tehetségű, szorgalmas, pozitív környezeti hatást sugárzó, szigorúan jó kedélyű ember volt. Magánélete mellett teljes szakmai életét az építészet, gondolkodás, humánum, a művészetek szeretete határozta meg. Munkahelyei között a Lakóterv, Iparterv, Típusterv ugyanúgy szerepel, mint a BME-n folytatott oktatási tevékenysége. A Mesteriskola első ciklusának tagja és korai Finn ösztöndíjnak élvezője. E két lehetőség igen nagyban befolyásolta építészeti gondolkodásmódját. Minden esetben az új irányzatok saját magán átszűrt, átértékelt és végeredményében hozzáadott értéket képviselő épületeket tervezett. A '60-as évek második felétől egyre nagyobb és fontosabb munkákban vesz részt, későbbiekben vezeti azokat. Érdekes és tanulságos megfigyelni, hogy kezdeti tervezői időszakától napjainkig hogyan volt képes a folyamatos megújulásra, anélkül, hogy ezzel egyéniségét elvesztette volna. Azok közé a pályatársaink közé tartozik – szándékosan nem használok múlt időt -, akik szaktudásukon és személyiségükön keresztül indirekt módon is folyamatosan pozitív példát mutatnak környezetüknek. Remélhetően azoknak is, akik ezt konkrétan fel sem fogják. A Magyar Építőművészek Szövetségében 1970 óta a legkülönbözőbb tevékenységeket folytatta, a Magyar Építész Kamara alapító tagja. 2006-tól a Budapesti Építész Kamara Felügyelő Bizottságának elnöke. Az elmúlt mintegy 12 évben, mint a Budapesti Építész Kamara elnöke személyesen is tapasztalhattam lényegre törő átlátó készségét, jóindulatú, megfontolt progresszivitását, segítőkészségét, emberségét és humorát.

2016. március 11-én vehette volna át személyesen, a már nagyon régen megérdemelt legmagasabb művészeti kitüntetésünket, az Ybl Miklós díjat.

Henrik!

Nem búcsúzunk Tőled, mindig emlékezni fogunk mosolygó szemeidre, bölcsességedre, szerénységedre és szerteágazó szakmai tudásod kisugárzása továbbra is hittel tölt el mindannyiunkat, különösen azokat, akik Téged régóta ismertek és becsültek.

Bálint Imre DLA
BÉK elnök


forrás: Budapesti Építész Kamara




Gyásztávirat
2/2
Gyásztávirat



 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.