Budai dada

Mint a mára gyermekjátékká vált dadaista versírási módszer, a harmónikaként behajtogatott papírlapra írt sorok, úgy indult az Ecodome ház története. 1935-ben! Erről talán a tervezők sem tudnak. Bojár Iván András kritikája.

Az első hajtásba e ház szomszédja került, a Közti szó szerint nagyívű irodaháza, amit Marosi Miklós és Farkas Dániel álmodott idestova bő negyed évszázada ide, e háztömbnyi szigetszerűen elkülönülő, amolyan Krisztinavárosba tévedt parányi józsefvárosi belvilágba. Azaz mégsem: a környék számonveendő építészeti története nem ennél a háznál kezdődött, hanem régebben, a Duna, az alagút felé lejtve ötven méterre álló gimnázium épületénél: Weichinger Károly és Hübner Tibor 1935-36 során tervezett mezőtúri vöröstéglás (mai hevülten divatos kifejezéssel: “bauhaus") tömbjénél. Vagy a szomszédságában sorakozó spekulatív fejlesztésekkel kialakult Kosciuszkó Tádé utcai, kedves erkélyeikkel a Várra néző szintén ún. bauhaus lakóházaknál, melyek zöme a negyvenes évek elején, háborús időkben emelkedett.

A Marosi féle irodaház nagy szám volt a maga idejében, ma is jó, kiállta az idő próbáját. Később aztán éppen ő, Marosi fogta újkori keretbe ezt a kis házakból álló városi szigetet, amikor a gimnázium mellé, arra tisztelettel reflektáló apró mészhomoktégla irodaházat húzott az előbb említett utca sarkán, öt évvel az ezredforuló előtt. A dadaista versnek ezek a sorai. Kicsit reagálnak egymásra, kicsit nem, egyéniségeikkel vegyes szórt képet adnak, mégis apránként kiadódott általuk egy összhatás, valamiféle házak közötti viselkedési norma. Kapcsolat a századforduló, a 20. század közepe, az ezredvég meg a jelen között. Az Ecodome első látásra is ebbe a normarendbe állt bele. S jól tette.

 
E beleállás legjobban a két utcára (Mészáros és Pálya u.) szerkesztett 5000 nm-es ház kétféle viselkedésén érzékelhető. Előre, a város, a Mészáros utca, Buda hegyvidékének autósforgalma felé színpadias gesztusokkal, nagy formákkal mozdul. Izgő-mozgó tagokkal. Néha mintha kicsit túl sok mozgással is, aztán alaposabb szemrevételezéskor a bámészkodó rájön: ez a sok minden a jobb és baloldali házakhoz igazodás, formai átírás törekvésének következménye. S ugyanebből a szándékból keletkeztek aztán a ház tetőteraszai, egymásra csúszó felvilági síkok, melyek pazar panorámát szolgáltatnak a ház bérlőinek. A Szabó Sándor és a DVM tervezői, a belsőkben például a cég saját design csapata által tervezett ház fő nézetét ezek a ritmusok dominálják, melyek jól működnek, amikor autóval suhanunk el előtte és belátó értelmezést kívánnak, amikor csak nyugalmasan megállunk az amúgy teljesen érdektelen, benzinkúttal terhelt poros kereszteződésben. Állítólag nem mindig lesz ez így. Tervek szerint az Ecodome ölelő, bevonzó féludvara valaha majd egy a Déli pályaudvarig szökő sikátor, passzázsrendszer kiinduló pontja lesz. Budai mini Madách-kapu. A Pálya utcára hátra máris átmehetünk, hol a ház példás igyekezettel követi, reagálja a Marosi féle szomszéd épület homlokzatának karakterét.

Formai karakterelemein túl az Ecodome elsősorban LEED minősítésű ökológiai szemlélettel kialakított műszaki tartalma miatt hordozza az új kor szellemét. A bontás-építés során újrahasznosított anyagok felhasználása, a körültekintően választott, környezetkímélő vegyszerek felhasználsa, a környezettudatos logisztika feltételrendszerének kialakítása, 50 százalék körüli energiamegtakarítást célzó gépészete, szürkevíz felhasználása egyaránt az ízig-vérig mai, 21. századi ház önmagával szemben jogosan támasztott követelményeinek felel meg. Itt végre nem lehegesztett ablakok terráriumából néznek ki az irodisták. Ha kedvük van, beengedhetik a város levegőjét. Kiléphetnek a teraszok valamelyikére, melyeken sok zöld, kertes kialakítás található.

Nem világszám ez a ház. E helyen, erre a funkcióra nem is kellett megváltania a világot. Pontosan, helyenként szellemesen oldott meg egy problémát úgy, hogy békésen húzódott be a nagymultú környezet szövetébe. Ezzel a mozdulattal írta meg a budai dada vers utolsó sorát, mellyel a majd száz éve mefogalmazott sokféle állítás utólag is értelmes rendszerré áll egybe.

Bojár Iván András