A Gellért-hegyi citadella 1854-re készült el, Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján, osztrák katonai őrsége és modern ágyúi az 1867-es kiegyezésig látták el elrettentő funkciójukat. Az 1899-es jelképes bontásokon kívül szinte eredeti állapotban maradt egészen 2024-ig.
A budai vár képét is átformáló Nemzeti Hauszmann program keretében a három ponton megbontott falak közt szabadon látogatható park létesül, miközben az erődöt megkerülő, egykor autóbuszok számára is megfelelő szélességű út gyalogos sétánnyá szelídül.
A 2026-ra véget érő felújítás tervei mögött nem állt teljes szakmai egyetértés, de a munkák gyorsan megkezdődtek, és mára már kirajzolódik a végeredmény.
Középső-Ferencváros a főváros talán leggyorsabban átalakuló térsége. Az egykori Közvágóhíd hatalmas területét mostanra végleg átformálta a helyén megvalósuló City Pearl lakópark, miközben körülötte is tucatnyi 7-11 emeletes lakóház épült.
A 2023-as atlétikai világbajnokságra elkészült stadionnal együtt új közpark is épült az egykori VITUKI területén. Ehhez tartozik a különleges szerkezetű osztószigeti gyalogoshíd is, ami bár két éve készen áll, de máig zárva van a lakosság előtt.
Az új park a hídon túl, a Csepel-szigeten is elkészült, így az átkelő átadásával több mint egy kilométerrel hosszabbodna Budapest sétálható Dunapartja. A terület megnyitásáról azonban egyelőre nincs hír.
Az atlétikai stadion, és parkja azonban november végétől szabadon látogatható.
A Gazdagréti lakótelep alatt, a Hosszúrérti-patak völgye az elmúlt tíz évben teljesen beépült, csak a védett területek, és a patak záportározójának medre maradt eredeti formájában.
Az M1-M7 autópályák bevezető szakasza a Kelenföldi Pályaudvar mellett, középen a város egyik legnagyobb irodaháza, a 2022-re elkészült Budapest One (Paulinyi and Partners). Körülötte a több ütemben épült, folyton telített elővárosi autóparkolók, amik a jövőben a kerékpárút megszüntetése árán is további 1200 férőhellyel bővülhetnek.
A budai várban már a Nemzeti Hauszmann program keretében épülő összes nagyberuházás kezd formát ölteni. A leglátványosabb hiány a palota északi szárnya, amit a városra néző fal kivételével teljesen lebontottak, és vasbeton belső vázzal újjáépítik a 19. század végi állapot szerinti külsővel.
Az újjáépítések méretben legnagyobb épülete Honvéd főparancsnokság, és jobboldalt a Főhercegi palota egyaránt túl van a szerkezetkész fázison.
A közel negyed négyzetkilométeren elterülő Budapart városnegyed, mint bő öt éve mindig, ezúttal is tucatnyi toronydaru munkahelye. A szinte kész dunaparti sáv után az építkezések fókusza a terület nyugati széle felé helyeződik át, a Budafoki út mentén főként irodaházak sora épül.
A terület már ma is közel ötezer fő otthona, amihez végső formájában több mint húszezer irodai munkahely is tartozik majd. Az új épületek mellé természetesen több ezer új fa, és sok hektár zöldterület is kerül.
A Budapart azonban csak a kezdet lehet, hiszen Dél-Buda Dunapartjának egykori ipari negyede még bőséges területet biztosítanak a város terjeszkedésének dél felé. A négyes metró korai terveiben szereplő, budafoki szárnyvonala ezt a területet tárná fel.
A terület sűrű beépítése már a 2010-es évek végén megkezdődött. Az első lakóparkok, mint a Budaparttól bő három kilométerre álló Savolya-ház, vagy a Kék Duna rezidencia is a sűrű, tömbös beépítés jegyében készültek, a képen látható budai Walzer projekt pedig már második üteménél tart.
A Déli pályaudvar egyelőre nem a látványos változások terepe, de a vasúti funkció esetleges csökkentése óriási területet szabadíthat fel Buda egyik legértékesebb telkén. Erre remélhetőleg csak a nyugati pályaudvarra vezető vasúti alagút elkészülte után, a Kővári György tervezte épület műemléki megőrzése mellett kerül majd sor.
