Budapest Építészeti Nívódíja 2008 — kiosztották a díjakat

Díjban részesült a Kopaszi gát; a Semmelweis Egyetem Oktatási Központ; a Richter Gedeon Kémiai Kutató-, és Irodaépület; és a KRÜLL-UNG irodaház. Elismerő oklevelet nyert a Budafoki Víztorony.

„Budapest Építészeti Nívódíja 2008" címet (érmet) nyertek:
(a díjjal járó pénzjutalom pályázatonként 1.000.000 Ft)

Kopaszi gát
Budapest, XI. Kopaszi gát

Öböl XI. Kft. / dr. Zala László és Szalay Zoltán
Budahold Kft. / Niederländer Pál és Mátay Éva
Attraktív kert Bt. / Ivicsics János
T2.a Építész Iroda Kft, / Turányi Gábor, Turányi Bence és Mórocz Tamás
Kategória: egyéb, környezet-, és arculatformáló innovatív alkotás

„Fűre lépni szabad!"

A Kopaszi gát földnyúlványán az épületsor követi a spontán kialakult eredeti beépítés pavilon-jelleg hangulatát. A „csupán" zöldterület beépítése megelőzi az idény-jellegű „pavilonosodást", így egész évben használható megoldásra ad kulturált építészeti javaslatot. Sajnálatos, hogy a kész épületeknek csak ilyen kis része funkcionál – a part életében fontos lenne az aktív működésük. Az építészeti koncepció alapját egy szabadon használható váz- és burkolatrendszer képezi, amely formában és nagyságban különböző vendéglátó és szolgáltató létesítményeket tud befogadni. A tartószerkezet egyedi acél pillérváz szerkezet és előregyártott faváz szerkezet. Az alapozás vasbeton lemezalap tömörített kavicságyon. A födémek acél trapézlemezen kialakított vasbeton lemezek. A lépcsők szerelt acél szerkezetek. Az épületek merevítését vasbeton pengefalak és acél andráskeresztek biztosítják.

A homlokzatok hőszigetelt, szerelt rétegrendű homlokzati falszerkezetek, belső oldalon párazáró fóliával, gipszkarton burkolattal, külső oldalon ásványi szálas hőszigetelés és átszellőztető légrés elé szerelt felületkezelt Finnforest fatáblás homlokzat burkolattal vagy Thermo-wood hőkezelt fenyő deszkaburkolattal. Ebbe a hőszigetelt, pórszórt felületkezelésű aluminium szerkezetű nyílásszárók (Wicona) harmonikusan illenek. A járható tetőterasz részen a tetőszerkezet hőszigetelt, járható, fordított rétegrendű lapostető, Thermowood hőkezelt fenyő deszkaburkolattal. A tetőfedésnél korcolt rendszerben kialakított Prefa festett alumínium lemezfedés. Belső kialakítás flexibilis, amely jelenleg még nincs kiépítve. Könnyűszerkezetes (gipszkarton) válaszfalak igény szerint tetszőlegesen berendezhetők. A közmű (víz, csatorna, elektromos) beállások és csatlakozások kiépítve, fan-coil hűtés helye előkészítve a tetőteraszon. A közösségi terek és az azt nem beépíteni, hanem kiszolgálni vágyó építés példaszerű alkotása előtt állunk. A város számára fontosak az ilyen „kísérletek", ahol a fejlesztő és az építész együttműködéséből az ott élők számára „jó helyek" keletkeznek, emellett gondolatiságukkal és igényességükkel a város arculatát gazdagítják.

Semmelweis Egyetem - Oktatási Központ
Budapest, IX. Tűzoltó u. 22. tömb

Noll Tamás építész vezető tervező
Madzin Attila építész vezető tervező
Csavarga Rózsa belsőépítész vezető tervező
Mázsa Ákos kivitelezési termelési igazgató
Molnár Kornél fejlesztési projektvezető
(további közreműködők: Hidasnémeti Máté projektvezető építész és Zacher Ildikó projektvezető)
Kategória: közhasználatú vagy közösségi célú intézmény

Az egyetemi épület a ferencvárosi rehabilitáció legnagyobb beruházása, amely mintegy 15 éve szerepel az elképzelések között. A 2002-ben készült szabályozási terv meglehetősen pontos előírásokat fogalmaz meg az épülettel szemben, melyeket a terv készítése során példamutatóan figyelembe vettek a tervezők. Így létrejött a szabályozási terv szerinti új tér (Vendel-tér), a tömbbelsőben az észak-déli irányú gyalogos passzázs, a Tűzoltő utcai zártsorú csatlakozás a megmaradó épületsorhoz.
A tervezés legnagyobb nehézségét nyilván a hatalmas épülettömeg környezetbe illesztése jelentette, annak ellenére, hogy a Vendel és a Tűzoltó utca felől is nagyobb tömegű épületek határolják az egyem számára kijelölt területet (iskolák, és a volt Forte-labor lepusztult, terror-támadást idéző épülete). A megvalósult Oktatási Központ minden nézetből megfelelő látványt nyújt, sehonnan nem tűnik túldimenzionáltnak. A Thaly Kálmán utca felől az előreugró párkány takarja a felső szinteket, így az épület alacsonyabbnak tűnik. A Tűzoltó utcában a szomszédos épülethez történő zártsorú csatlakozás megoldása mintaszerű. Az épület keleti oldalán, a gyalogos passzázs felé néző, jól tagolt homlokzat alkalmazkodik a környezet beépítéséhez.

Az Oktatási Központ alaprajzi szervezése világos, áttekinthető. A három belső udvart határoló keresztirányú szárnyak logikus rendszert alkotnak. Az üveggel határolt belső udvarok térhatása kellemes. A közterülethez kapcsolódó „fél-publikus" tér, a több szintet átfogó aula nagyvonalú megoldás, amely alkalmas a nagy forgalom fogadására, de intim hangulatú, kisebb tereket is tartalmaz (büfé-szigetek, galéria).
Az épület anyaghasználatát a visszafogott elegancia jellemzi. A külső kőburkolat jól illeszkedik a környező iskola-épületek tégla-architektúrájához, valamint a lakóépületek vakolt homlokzataihoz. A belső térben a nyersbeton, a fa és az üveg a meghatározó. Az aula padlóburkolatára pályázatot írtak ki, a megvalósult megoldás (színes öntöttbeton) tetszetős, tartóssága, illetve „öregedésének" módja azonban kérdéses, máris látszanak helyenként elszíneződések. A látszóbeton felületek kivitelezése sajnos több helyen is rontja az összbenyomást, az utólagos javítások helyenként bosszantóan bántók. Néhol „olcsó" megoldások is becsusszantak a nagyvonalúság leple alatt (pl. galéria nagyon nyomott belmagasságot eredményező álmennyezete, az előadók oldalán lévő lépcsőfeljáró korlátja stb.).

Összességében azonban az épület nagyvonalú, elegáns, jól funkcionáló, érdemes a Nívódíjra.

Richter Gedeon Kémiai Kutató-, és Irodaépület
Budapest, X. Gyömrői út 30-32.

Richter Gedeon Nyrt.
Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda
ZÉ Design Stúdió
KIPSZER Fővállalkozási és Tervező Zrt.
STRABAG MML. Kft.
Kategória: iroda-, szállás jellegű, kereskedelmi és vendéglátó épület
(építész: Zoboki Gábor, Oláh Éva és Tóth Zoltán)

Magyarország egyik legnagyobb termelővállalata igazi, vizuális kakofóniában majdnem egy egész utcát tölt meg Kőbányán, a Gyömrői út elején. 101 éve először telket vásárolt itt Richter Gedeon, ahol néhány évtized múlva már nemzetközi jelentőségű gyógyszergyár működött. Jobb esetben az érzékelhető fejlődés látványa is lehetne ez, követhető, felismerhető kortörténet, de nem az: mindent behálóznak a csövek, valami felismerhetetlen tervszerűség/tervszerűtlenség, és leginkább a toldozgatás buhera, ez a több évtizedes ipari hagyomány élt túl mindent felújított részletekkel és rozsdaövezetekkel, örökösen újrakezdett, de soha be nem fejezett átalakításokkal.
A cég csak a centenáriumhoz közeledve gondolt valódi fejlesztésekre, így bízták meg a Zoboki, Demeter és Társaik Építészirodát – először némi homlokzatfelújítással, majd egy összefüggő arculati terv elkészítésével.

A zöldmezős fejlesztés első megvalósult épülete ez az iroda- és labortömb (egy megújított cégarculat első lehetséges olvasata) – annak sok-sok előnyével és néhány hátrányával. Egyrészt Zobokiék beépítési terve világos: sávos, funkcionális tagolásban a főútvonalhoz legközelebbi sávban először az irodasáv, mögötte zöldsávval elválasztva előbb az üzemi épületek vonala, majd harmadikként, legbelül a kiszolgáló és energiaépületek sávja.

Az első, impresszionista megközelítésben tehát ez a változatos nyugalom a cég új arca: nem az a frizsiderszerűen elnagyolt szögletes és hideg fajta, nem tekintély­elvűen méltóságteljes, inkább racionálisan innovatív, látni benne a rengeteg pénzt és a drága anyagokat, ugyanakkor nyoma sincs semmi kivagyi handabandázásnak - funkcionalitásában és méreteiben is a helyén látszik lenni. A helyén van, ugyanakkor pontosan tükrözi is azt, hogy a helyén akar lenni: egyszerre az Üzenet és egy működő épület.

Ez az első megépült tömb lényegében három- illetve négyosztatú épület. Kissé zártabb, konzervatívabb bal szárnyába kerültek a vezetőségi irodák, a jobb oldali, L alakú szárny a labor- és kutatóközponté, a középső, összekötő nyaktag pedig szinte kizárólag az építészeti formáé. Ebben a lényegében lépcsőházban ugyanis - ahonnan még a recepciós fogadóblokkot is kivonták, pedig mások nyilván gondolkodás nélkül idetelepítették volna - egy máskor mellékelem vált főszereplővé.

A szögletes és többségében sötét háttér előtt egy hófehér és hajlékony lépcsővonal tűnik elő a lépcsőház huszonkét méter magas üvegfalának túloldalán, ami a még lebegőbb hatás kedvéért csak az első emeletről indul. Ez a lépcsőszobor, ez a gigantikus forma egyértelműen az épület fő attrakciója (reprezentáció). Nem mintha a két oldalsó jellegtelen lenne, sőt, a tervezőtől megismert posztmodern mozgalmasság jegyében akár önálló épületekként is megállnának. (Ráadásul hátul csatlakozik hozzájuk egy negyedik elem és negyedik forma, az erős mágneses térrel rendelkező berendezéseket rejtő NMR tornyok lemezzel borított épületszobrai.)

Az eredeti tervek alapján hátul az első emelet magasságában gyalogos közlekedő híd futott volna végig, ami a mostani és a leendő szárnyakat kötötte volna össze. Ez azonban végül nem készült el, és ettől a hátsó front kissé félbehagyottnak tűnik – szemben az utcai front „dramatikusan erős" kidolgozottságával. (Míg a tervező elől az uralkodó lépcsőmonumentum árnyékában szinte eldugta a bejáratot, hátul a híd nélkül szabadon maradt kétemeletnyi lábazatok láttán az az érzése támadhat a szemlélőnek, itt kell bemenni.)

A kissé konzervatívra - középfolyosókra fűzött cellairodák – kért és ezért szabott irodaszárny belülről igazi meglepetés: a tükröződő és részben átlátható üvegfalakkal ez az idejétmúltnak tűnő rendszer is egyszerre válik korszerűvé és világossá.
Hasonlóan frappáns a laborszárny elosztása is (szigorúan védett kutatótér középen, körülötte a kiszolgáló terek), a homlokzat síkban kissé elfordított monitorablakai pedig tükröződéseikkel sikeresen oldják ezt a képet.

Nagyon hatásos együttes, sok jó forma, anyag, megoldás együtt – ugyanakkor talán éppen a nagyon kedvező és tetszetős lehetőségek (nem csak vizuális ráncfelvarrás, hanem zöldmezőben, különösebb anyagi korlátok nélkül egy nemzetközi rangú magyar gyógyszergyár arculatának valódi újrafogalmazása) miatt gondolom, hogy akár korszakos is lehetett volna, ha a pályázó a konstrukciót nem elsősorban a formai elemek hatására és csupán a különböző elemek posztmodern ellentétére bízza.
Ugyanakkor ami megvalósult igen látványos, részletgazdag, sokszínű eleganciájával messze maga mögött tudhatja a többi pályázatot.

Mindenképpen díjazásra érdemes annak ellenére, hogy az arculatformálás csak részben sikerült.

KRÜLL-UNG irodaház
Budapest, III. Reményi Ede u. 2.

KRÜLL-Ung Kft.
ÉPÍTÉSZ KALÁKA Kft.
Szabó Eszter
Kategória: iroda-, szállás jellegű, kereskedelmi és vendéglátó épület

A Krüllung árnyékolástechnikai cég új irodaháza a III. kerület Duna parti szövetének rendkívül heterogén, egységes építészeti karakterrel, stílussal, vagy funkcióval rendkívül nehezen leírható részén helyezkedik el. A sarokhelyzetű épület a kihívások és lehetőségek teremtette, gyakran ellentmondó szempontok egyensúlyának példája. Építészeti minőségével messze kirí környezetétől, mégsem veszi körbe a házat olyasfajta „egzisztenciális" fal, amely a kortárs építészetet a környezetétől eloldja. Noha az épület egy cég saját irodaháza, a rendeltetésébe szükségszerűen benne lévő logó, funkciót, vagyis a cég építészeti reprezentációját rendkívüli önmérséklettel hajtja végre.

Különösen figyelemre méltó ez annak ismeretében, hogy – árnyékolás-technikai cégről lévén szó, ez a tematika nem uralja a házat, mi több, a választott megoldások, anyagok kevéssé a technológia mennyiségéről, mint inkább kreatív használatáról tudósítanak. Az architektúrát a már fentiekben már említett arányos egyensúly jellemzi: noha a részletek, pontosabban azok hiánya egyfajta dobozként engedi a házat értelmezni, ez a dobozszerűség azonnal tektonikává, architektúrává válik a festői rendszer szerint kiosztott nyílásrendszerre pillantva. Rendkívül dicséretes az, ahogy a belsőben a hazai belsőépítészet kísérletező alakjai, így Ivánka András képviselteti magát a lépcsőszerkezettel.

Az árnyékolás, mint az építészet egyik legkézenfekvőbb, ha úgy tetszik legzöldebb klímatechnológiai eleme, az épületgépészetet is meghatározza. Saját, fúrt kútból nyert vízzel végzett fal-, és födémhűtés a hőszigetelések a fenntarthatóság szempontjából is vonzóvá teszik a házat. Az épületet úgy a tervezés, mind a kivitelezés és a részletek tekintetében olyasfajta konok maximalizmus jellemzi, amely követendő példává kell emelnie a házat a szakmai-, és nagyközönség számára is. E példaértékűség Nívódíjjal jutalmazható.

„Budapest Építészeti Nívódíja 2008" elismerő oklevelet nyert:
(az elismeréssel járó pénzjutalom 500.000 Ft)

Budafoki Víztorony
Budapest, XXII. Kamaraerdei út

Perényi Tamás DLA
Kolossa József DLA
Fővárosi Vízművek Zrt. / Pálfi Imre
Kategória: egyéb, környezet-, és arculatformáló innovatív alkotás

A víztorony ma már szinte idejétmúlt létesítménye nagy formálási múlttal rendelkezik, és a különböző korszakokból származó víztornyok mára többször is városképi jellé váltak, még akkor is, ha eredeti funkciójuk megszűnt. Vajon így lesz e ez ebben az esetben is? A budafoki víztorony formai megoldására a Vízművek országos nyilvános tervpályázatot írt ki, melynek nyertes terve valósult meg a város szélén a Tétényi fennsíkon, a szoborpark közelében, a beépítésre szánt és a védett természeti terület határán. Ez az elhelyezkedés már eleve lehetetlenné teszi, hogy ma vagy később integrálódjon a torony a városszövetbe. A tervpályázat nyertes tervező csapata ennek ellenére remeket alkotott. A tervezett torony eredeti és új hatalmas formát hozott létre a technológiailag igencsak kötött műszaki létesítményből, amely messziről is látszik és a város sziluettjét gazdagítja inkább, mintsem zavarja.

Az impozáns mű közelről meghökkent és kérdések sorát ébreszti bennünk. Mivel is állunk szemben? Vajon egy hatalmas méretű emlékmű tornyosul fölénk, vagy éppen a jövő olimpiájára készülő Budapest hozta létre az olimpiai lángot tartó kelyhet, vagy egy ufo szállt le a fennsíkon? Talán a technológiai kötöttségek, talán a túlzott szakági aggodalom talán a városszéli helyzet teszi, de a szoborszerű építmény ma túlságosan is egyedül árválkodik a város szélén, és ehhez méltó vagy éppen méltatlan a környezetének kialakítása is. A technikailag bravúros szerkezeti kialakítás és a nagystílű forma sem tudja ugyanis feledtetni a közvetlen környezet kialakításának ideiglenességét, alulhasznosítottságát. Erre utalnak a tereprendezés hiányosságai, a bejárati rész elnagyolt kivitelezése, a függőleges tartópillér homlokzati alulkezeltsége.

Minden kritikai észrevétel ellenére nagy dolog történt Budapesten. Tervpályázat segítségével került kialakításra egy igen jelentős a városképen is szerepet játszó építmény, méghozzá kimagasló színvonalon. Megvalósítása nemcsak formatervezési, hanem szerkezettervezési és kivitelezési bravúr is. A hatalmas víztározó medence könnyedén illeszkedik az őt tartó „tenyérbe", aszimmetrikus formálása elősegíti a távolról könnyed megjelenést. Egységes anyaghasználata is hozzájárul ahhoz, hogy a tájba illeszkedő elemként jelenjen meg. Jó lenne, ha őrzését úgy lehetne megoldani, hogy kilátóként is beilleszkedjen a város életébe.

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal
Főépítészi Iroda

A díjakat december 3-án adta át dr. Demszky Gábor főpolgármester, Ikvai-Szabó Imre főpolgármesterhelyettes és Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze, a zsűri elnöke, a főpolgármesteri iroda tárgyalójában. Ugyanezen a napon 18 órakor nyílik: „Budapest Építészeti Nívódíja 2008" kiállítás az N&n galériában.

Zárójelentés

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala nyilvános pályázatot hirdetett „Budapest Építészeti Nívódíja 2008" címmel. A Nívódíjat az arra érdemesnek talált megvalósult építészeti alkotások nyilvános pályázat keretében nyerhették el. A pályázatokat 2008. október 31-ig lehetett beadni.

A pályázat célja, a részvétel feltételei

- az építészeti és környezetkultúra fejlődésének, új érték teremtésének, valamint a hagyományos értékek megőrzésének elősegítése,
- a városképet formáló építészeti alkotások elismerése és megismertetése,
- az igényesen megtervezett és megépített, illetve magas színvonalon, értéknövelő módon rehabilitált építészeti alkotások megvalósításában résztvevők jó együttműködésének ösztönzése.

A pályázatra benevezhettek Budapest közigazgatási területén megvalósult, a főváros építészeti arculatát befolyásoló, megvalósult, új, illetve értéknövelő módon rehabilitált épületek.

A pályázatra csak olyan épülettel lehetett jelentkezni, amelynek tervezője azonos az építési és használatbavételi engedélyben feltüntetettel, és amelynek hasz­ná­lat­ba­vételi engedélyét 2006. július 1. után adták ki. Nem vehetett részt a pályázaton olyan épület, amely nem rendelkezett jogerős használatbavételi engedéllyel, vagy az épí­tés­sel kapcsolatban szerzői jogi vagy etikai vita áll vagy állt fönn.

A pályázatra 18 pályázat érkezett. Közhasználatú vagy közösségi célú intézmény 4 épület, iroda-, szállás jellegű, kereskedelmi és vendéglátó épület kategóriába a vegyes funkciókat is figyelembe véve 9 épület sorolható, ezekből egy kereskedelmi, a többi irodaépület. Egy lakóházat, és négy műemlék-helyreállítást (ebből három legalább részben lakóépület) nyújtottak be a pályázatra.

Több pályázat indult az „egyéb, környezet-, és arculatformáló innovatív alkotás" kategóriában, de a Bírálóbizottság csak azokat kezelte ilyenként, amelyek nem voltak a többi kategóriába besorolhatók, mint a Budafoki Víztorony (6. sz. pályázat), vagy a Kopaszi gát (2 sz. pályázat), amelynél nem az épületeket, hanem a teljes környezetalakítást értékelte a Bizottság.

A Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy:
négy pályázat nyeri el „Budapest Építészeti Nívódíja 2008" címet. A díjazottak emlékplakettet és oklevelet kapnak, pályázatonként 1.000.000 Ft díjazásban részesülnek.
dicséretben részesül és oklevelet kap egy pályázat. Pénzjutalma 500.000 Ft.

Pályázók

1. Andrássy út 23. átépítése (1061 Andrássy út 23.)
a benyújtó személy(ek): Kőnig Tamás, Wágner Péter

2. Kopaszi gát (XI. kerület)
Turányi Bence

3. Semmelweis Egyetem, Oktatási Központ (IX. Tűzoltó u. 22. tömb)
Noll Tamás

4. FORD autószalon (XI. Budaörsi út 179.)
Paunoch János

5. Pszichiátriai betegek 3x12 férőhelyes lakóotthona (XVIII. Ráday Gedeon u. 3.)
Weidemann Konrád

6. Budafoki Víztorony (XXII. Kamaraerdei út)
Perényi Tamás, Kolossa József

7. Flórián udvar (III. Flórián tér 1.)
Tóth Csaba – Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt.
(építészek: Kalo, Pásztor)

8. Richter Gedeon Kémiai Kutató-, és Irodaépület (1103 Gyömrői út 30-32.)
Zoboki Gábor

9. Millenium Tower III. (IX. Lechner Ödön fasor 8.)
Vadász Bence, Miklós Zoltán

10. Szemlőhegyi 7 lakásos társasház (II. Szemlőhegy u. 33/B.)
Vadász Bence, Nyári Krisztián

11. Corvinus Egyetem új épület, és Stúdium irodaház (1093 Közraktár u. 4-6.)
Scheer Sándor, MARKET Építő Zrt
Építész: dr. Oláh M. Zoltán

12. RiverLoft lakó-, és irodaépület (XIII. Révész u. 27-31.)
Tima Zoltán

13. Haller Gardens Irodaház (IX. Soroksári út 32-34.)
Kertész András Tibor DLA, Marián Balázs, Scheer Sándor

14. KRÜLL-UNG irodaház (1033 Reményi Ede u. 2.)
Kalo Emese, Szabó Eszter, Pásztor József

15. Kesztyűgyár Közösségi Ház (1086 Mátyás tér 15.
Alföldi György

16. Átrium Park Irodaház (XIII. Váci út 45.)
Szerdahelyi László

17. Gate Way Office Park (1138 Dunavirág u. 8.)
Dr. Fekete Lajos

18. Óra Villa (XII. Diana u. 23/b)
Eleőd Ákos

Bírálóbizottság

Beleznay Éva, a bírálóbizottság elnöke
Bojár Iván András - Fővárosi Önkormányzat, Városarculati tanácsnok
Várkonyi András - Fővárosi Önkormányzat, Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság
Hegedüs Viktória - Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Főépítészi Iroda
Kapy Jenő DLA - Budapesti Építész Kamara
Ráday Mihály - Budapesti Városvédő Egyesület
Csontos Györgyi - Magyar Építőművészek Szövetsége
Aczél Gábor - Magyar Urbanisztikai Kht.
Dr. Schneller István - Corvinus Egyetem
Csanády Pál - Alaprajz folyóirat
Wesselényi-Garay Andor - Átrium folyóirat
Vargha Mihály - Építészfórum - epiteszforum.hu - elektronikus folyóirat
Csontos János - Kő kövön TV magazin HírTV
Torma Tamás - MTV Kultúrház
Szegő György - régi-új Magyar Építőművészet folyóirat