Egyéb cikkek

„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008

1/4

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

?>
látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
?>
látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
?>
látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
?>
látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
1/4

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008
Egyéb cikkek

„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008

2008.11.26. 13:25

"Ez egy örömszerző terv."15 millió forintos I. díjban részesült a 22. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője: Erick van Egeraat Associated Architectsvezető tervező: Erick van Egeraat; szakági tervezők: Werner Reiminger, Hansjörg Burggraf, Peter Pillat, Kovács Éva, Farkas László, Balogh Ágnes, Szabó Gábor, dr. Gombik Károly

15 millió forintos I. díjban részesült a 22. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője: Erick van Egeraat Associated Architects
vezető tervező: Erick van Egeraat;
szakági tervezők: Werner Reiminger, Hansjörg Burggraf, Peter Pillat, Kovács Éva, Farkas László, Balogh Ágnes, Szabó Gábor, dr. Gombik Károly

 

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
1/4
látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
2/4
látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
3/4
látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
4/4
látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects





Részletes bírálat

A pályamű erényei abból fakadnak, hogy egyedül érvényes és jó megoldást nyújt az eredeti Martinelli-féle négyes tömb befejezésére. Ez a háztömb nem ellenséges test már a városszövetben, hanem nyílt és zárt fórumaira valósággal beszippantja a városlakókat és turistákat. Erénye az is, hogy az egyik újonnan létrehozott („jobb alsó") udvart befelé fordítja, és egészen a barokk homlokzat hátoldaláig átlátást nyújt. Úgy stoppol be egy eddigi városszöveti hiányt, hogy abba (kilátó sétányai révén) bevonja a környező házak és negyedek eddig rejtve maradt szépségeit. Igazán Budapest múltjából merít, és erre építve hozza létre az újat.

A terület keretes beépítését a Gerlóczy utca felőli oldalon folytatja, ezáltal a műemléki épületben és az új épületben lévő irodák közti átjárás biztosított, ez szimpatikus elképzelés.

A hivatali irodákat a Károly körút mentén tervezett új épületben helyezi el, a Gerlóczy utcai és a BUVÁTI - szárnyba kerülnek az önkormányzati vezetés irodái és a „külső hivatalok". Nem túl szerencsés azonban, hogy a hivatali ügyosztályok számára tervezett irodák jellemzően nem 2-3, hanem nagyobb, 4-6 fősek. Az önkormányzati vezetés irodáinak elhelyezésére opcionális javaslattal él. A Városháza, a Gerlóczy és a Bárczy István utcai szárnyak földszintjén javasolt kereskedelmi funkciók megfelelőek.

Az új épületrész nagy része alá a -1 szinten kereskedelmi és vendéglátó funkciót terveztek, ami kedvező. Az Art Hotel Bárczy utcai elhelyezése a Bankszárnyban és annak térfalszerű folytatását képező új épületben jó gondolat. A műemlék épület nagy részében tervezett 2 szintes tetőtér beépítés nehezen oldható meg, és igen költséges. A Bárczy utca felé eső térnegyedben Városháza Főteret alakít ki, ami szélesen megnyílik a Károly körút felé, és a térfalakkal zárt Gerlóczy utcai térnegyedbe helyezi el a Városháza Fórumot. Megadja ennek ideiglenes lefedési lehetőségét is. A Főtér és Fórum külön kezelése funkcionális és használati szempontból számos előnyt hordoz. A kápolna fölötti födémet kiveszi, így visszaállítja az eredeti templomteret Díszteremként, ennek vonalában új épületként folytatja a középszárny építését színházteremmel, konferenciateremmel, a legjobb funkcionális kapcsolatot építve ki ezzel a megoldással.

A Városháza Fórumot övező új beépítés földszintjére kerülő funkciók, a Károly körút felől megközelíthető Információs Központ és Ügyfélszolgálat, Könyvtár, Posta stb. telitalálat, mert jól tükrözi a Városháza nyitottságát. A közhivatali parkolóhelyek száma bőven elegendő. A pályamű a terület kedvező és kedvezőtlen adottságaiból pozitív eredményű ötvözetet képez, mely visszasugárzik és életet ad a területnek, a háznak, a mögötte lévő belvárosnak. Nem csak bevonz, de folyamatos és izgalmas belső térrendszerével, az egyes látványszögekből érvényesülő további történésekkel továbbcsalogat és egy folyamatosan változó finom szűrőn keresztül juttat el az igazi belvárosi részbe.

Hasonlóan, ahogy a térfalat is képezi: fokozatosan „olvasztja el" a Károly körút mentén. A terv minden részletében eleganciát és gondolatot, jó forma- és arányérzéket sugároz. A Főtér és Fórum arányai jók, a „vonzó" épületen való átvezetés is jó ötlet, az egyidejű használat szempontjából pedig az épületen való megközelítés a programok zavartalanságát biztosítja.

A Károly körűt menti járdát elegáns parkosítással alakítja, és további fásított zöldsávval határolja, védi az így kialakított gyalogos sétányt az útpályáktól, a sétány berendezett részével pedig a gyalogost és a kerékpárost különíti el egymástól. Az út keresztmetszete mentes minden sallangtól, ívtől, elegáns párhuzamos és egyenes vonalvezetésű szűkítéssel annyi helyet ad a forgalomnak, amely éppen feltétlenül szükséges. A középfekvésű középperonos villamoshoz két, jól elhelyezett zebrán jut el, melyből egy közvetlenül a Madách tér sarkára érkezik kapcsolatot adva a VII. kerületi oldallal.

A Károly körútra merőleges megközelítéssel alakítja ki a lehajtó rámpákat, ezzel biztosítja a minden forgalmi irányba történő be és kijutást. Gyalogos kapcsolatrendszerében minden irányt biztosít, a tömbön belüli átengedéshez jelentősebb megnyitásokkal teljesen akadálymentesen viszi át a gyalogost. Szimpatikus, hogy a pályamű opciókat is tartalmaz, így pl. a Kiskörút alatti kereskedelmi területet.

Zöldfelületi rendszerében elegáns kerteket alakít ki, finoman hangsúlyozva, hogy a belső árkádrendszerről nyíló kiskereskedelmi és vendéglátási funkciók is fontosak. Az egyik kertben a tradicionális irányt, a másikban a beszívó tölcsér jellemzőit hangsúlyozva alakít ki jellemzően nagyarányú zöldfelületet. Elegáns, kiérlelt, értéket és szépséget hordozó, léptékarányos, új szellemiségű terv. A történetileg kialakult térstruktúrához a terv illeszkedése jó. A DK-i szegmens intenzív beépítése jól hasznosítható térszerkezetet hoz létre.

Érdekes a Károly körúti homlokzat DK-i szakaszától a Deák tér irányába haladva a térfal zártságának a föloldódása. Az oldalhomlokzatok raszterükben – a Gerlóczy és a Bárczy utcában – harmonikusan kapcsolódnak a történeti épülethez. A történeti épületszárnyakban elképzelt beavatkozás mértéke elfogadható. A történeti udvarok kezelése nem tükrözi ezek eredeti értékét. A BUVÁTI szárny középső részének kibontása és ezzel a belső udvar megnyitása támogatható gondolat. A városfal bemutatása a műleírás alapján a DK-i szektorban megfelelőnek tűnik, a Fórum tér berendezésénél sajnálatosan nem veszi figyelembe a fal bemutatásának lehetőségét, csak térszínben érzékelteti a fal vonalát.

A tervező a meglévő Városháza épületében ad nagyobb helyet az üzleti célú funkcióknak, míg az új fejlesztésben a köz-és kulturális területekre koncentrál. A pályázatban előírt arányok ily módon úgy változnak, hogy összességében a köz-és kulturális funkciók aránya duplája a kívánatosnak, az üzleti területek pedig épp a pályázatban előírtnak felelnek meg.

A pályamű megfelel a stratégiai tervekben rögzítetteknek, azaz kiválóan biztosítja a terület vonzereje és a társadalmi haszon, jelentős megújítását. A Belváros kapujaként szolgáló Erzsébet tér – Deák tér – Városház tér városkép alakító kapuszerepe megjelenítését jól szolgálja. A terv emblematikus jellegű és erőteljes brandként is hasznosítható együttes, amely alkalmas a nyílt Városháza és a megújuló Budapest jelképeként. Építészeti ötlettel újszerűen teszi lehetővé a Károly körút – Madách tér térsora hangsúlyozását, mint a városrész egyik főutcájának helyreállítását. Vonzóan teremti meg a Városháza tömb, mint valós kapcsolatrendszer lehetőségét a Belváros többi része, ill. a Duna között. Létrehozza a város hiányzó főterét, és fórumát, a Városháza klasszikus udvarai átalakításával további közösségi tereket teremt. A részben vagy egészben fedett terek – az éghajlatváltozásra is tekintettel – a gyalogos és közösségi térszerkezettel együtt növelik a lakhatóságot, a felhasználható kulturális tereket, a komfortérzetet és a turisztikai vonzerőt. Biztosítja a Városháza nyitottsága megteremtését, a közfunkciót szervező és fókusz szerepét. Kiválóan illeszkedik a Budapest Szíve Program egyes projektjeihez.

A pályázat részletes műszaki leírása szerint az új Belváros nem autómentes, sokkal inkább szabályozott autósforgalmú városrész. Ennek érdekében több lépcsőben javasol szűrést a város külsőbb területein. A belső területen, egyes szakaszokon alagútban vezeti a közutat (Alsó rakpart, Rákóczi út). Jó javaslat a MillFAV átvezetése Budára, bár ezek a megoldások a költségeket jelentősen megnövelik, ezért a megvalósításuk kérdéses. A 2x2 sávos Károly körúton a villamos pálya középen helyezkedik el. A „metróhoz való lehető legközelebb elv" a rajzon nem jelenik meg. Ugyanilyen ellentmondás látszódik a Petőfi Sándor utca meghatározásánál az átvezető főút és egyéb feltáró út megjelöléssel. A kerékpár közlekedésre adott javaslata jó, bár a -3 szintre javasolt kerékpártároló megközelítése kissé kedvezőtlen. A tervben egyik helyen kb. 1200, míg máshol 1330 férőhelyes garázs kialakítása jó, áttekinthető. A „harmonikus" közterületi kialakításhoz szükséges parkoló férőhelyek kialakítására, működtetésére tett javaslatai előremutatóak. A Madách téri garázs Városházi összekötése a térszín alatt kedvező megoldás. A garázs be- és kijáratokat a Madách téren és a Gerlóczy utcáról jelöli, az utóbbi kissé nehézkes a rajzon jelölt geometria mellett. A pályamű erőssége a Károly körúti gyalogoszóna új arculatú megfogalmazása, felértékelése, fásítása, utcabútorozása.

A fórum tér megközelíthetőségét NY-i és ÉNY-i irányból megteremti, az átjárhatóságot biztosítja, de D-i és É-i irányból csak a mai szűk gyalogos kapcsolatokat hagyja meg. A metró bejárat bekötése a Fórum tér –1 szintjére igen jó megoldás.

A „hely szelleme" szempontjából érdekes, merész terv, szinte mindent a köztereknek rendel alá. A terv nem visszatekintő, nosztalgikus idea alapján keletkezett, célja a jelenlegi és jövőbeli igények kielégítése. Dinamikus használatra tervezett tereket látunk (időbeni kihasználás + multifunkcionalitás). Ezek a leírásból vett szavak, de a tervek igazolják a szavakat. Célja a „város nappalijának kialakítása". Nagy szerep jut a látvány és hangulathatásoknak.

Ez egy örömszerző terv.

Fentiek alapján a Bíráló Bizottság a pályaművet 15 millió Ft összegű első díjban részesíti.

Bíráló Bizottság

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.