Budapest újjászülető csillaga - A népligeti TIT Planetárium belsőépítészeti áttervezése - Király-Tóth Viktória diplomamunkája

Király-Tóth Viktória diplomamunkájában a népligeti TIT Planetárium épületének építészeti és belsőépítészeti átalakítását tervezte meg úgy, hogy az épület alap karakterét megőrizte, de új térszervezéssel tette korszerűvé és attraktívvá. A Budapesti Metropolitan Egyetem Belsőépítész Tervezőművész Mesterképzésen készített diplomamunka célja elsősorban a figyelemfelhívás volt, hiszen egy nagyon jó lokációban elhelyezkedő és a mai napig időtálló funkcióval rendelkező épületről van szó, amely jelenleg üresen áll és várja, hogy újra “felfedezék" a benne rejlő lehetőségeket.

01 // ELŐZMÉNYEK

A Népligetben álló Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) fenntartásában álló Planetáriumi épületet 1977 augusztus 17-én adták át a nagyközönségnek.     Budapest közparkjai és kertjei minidig a polgárok kulturális és szórakozási pontjaiként határozták meg magukat. Ezen felül egyes helyek (pl.: Városliget) már a város kiemelt jelképévé és turisztikai célpontjává is váltak. 

A Népliget jelenleg a főváros legnagyobb közparkja – 1 296 763 m2 - és egyben a legelhanyagoltabb is. A terület 87%-ban növényekkel és fákkal borított, területe kiemelkedő jelentőséggel ruházná fel, hiszen ez a zöld folt tölti meg élettel az egyébként élhetetlen budapesti atmoszférát. A jelenlegi állapotok felszámolásán és a terület revitalizációján jelenleg is dolgoznak: 2023 elején hirdettek eredményt a „Népliget megújítása – Tájépítészeti ötletpályázat" című pályázaton.

02 // JELENLEGI ÉPÜLET PARAMÉTEREI ÉS KIALAKÍTÁSA

Idézet a tervező, Lux László műszaki leírásából: „Az eredeti kör alaprajzú 400 fő befogadására alkalmas „planetárium" néző és vetítőteréhez excentrikusan csatlakozó kör alaprajzú előcsarnok kb. 800-900 fő egyidejű befogadására alkalmas. Az előcsarnokhoz csatlakozó szektorban kap helyet az 1000 fős ruhatár, valamint szélfogók, pénztárhelyek és árusítóhelyek is. A forgalom vezetés szabályozásával, a ruhatár megosztásával, a kereszteződés mentes vendégforgalom, a váltott és a folyamatos üzemeltetés feltételei is biztosíthatóak. A ruhatár függönyös elzárásával, illetve megosztásával az előcsarnok megjelenésének egységessége biztosítható, akkor is, ha a ruhatárat csak részben használják. Az előcsarnok kiállítások, bemutatók és rendezvények megtartására is alkalmas a változtatható "mobil" tablók és válaszfalak beállításaival. A tér akár időszakosan is megosztható. Az előcsarnok tér elkeskenyedő, északi oldalán csatlakozik a főépülethez a középfolyosós irodaépület, amelyben az üzemeltetéshez szükséges adminisztrációs és szociális és üzemi helyiségek kaptak helyet." A szárnyépület jelenleg is teljesen alápincézett, terei jórészt kihasználatlanok. Egy részében gépészeti elemeket helyeztek el, de a szuterénszintet alapvetően egy későbbi bővítés pufferterének hozták létre. A főépület és az adminisztrációs épület közötti szakaszt egy nyaktag köti össze, amelybe a vetítés elektromos üzemi, kiszolgáló helységei, a vendég/ látogató mellékhelységei, valamint a büfé kapott helyet. 

03 // TERVEZÉSI KONCEPCIÓ 

A tervezésem elején részletesen vizsgáltam az épületet és annak alaprajzát, kutatva a gazdaságtalan működés esetleges építészeti/térszervezési okait. Megállapítottam, hogy a létesítmény rendkívül karakteres és építészetileg átgondolt szerkesztési elv mentén lett kitalálva, de egyes üzemeltetési tapasztalatok nem az előzetes várakozásokat tükrözték. A mobil válaszfalakat alig használták, a ruhatár kihasználatlan volt, a két bejárat nagy üzemeltetési költségeket és személyzetet generált. Így az első pontja a koncepciómnak az értékkel bíró karakterelemek megtartása volt, hogy az egyedi arcát minél jobban megőrizzem. Az épület adottságait „Értékes" és „Alárendelt" csoportokra osztottam.

Ebből a táblázatból kiválasztottam azt a két pontot, amely ötvözésével egy erős belsőépítészeti probléma orvosolható. A fő üzemeltetési problémát az okozza, hogy jelenleg a hatalmas íves fallal rendelkező kiállító csarnok kihasználatlan, az „okosítására" tervezett mobilfalakat a valóságban senki nem alkalmazza, mert nincs rá sem igény, sem üzemeltetői kapacitás. Ezért fő feladatom volt egy olyan alaprajzi rendszer megteremtése, amelyben szeparálva vannak a funkciók, de ugyanakkor minden látogató számára átjárható az épület egésze. Azt az előnyt, hogy az épület körbejárható és nincsen kényszerített mozgásirány, feltétlenül meg kívántam őrizni.

Ennek érdekében az épület alap szerkesztését követve meghagytam a külső kubatúrát, de az előcsarnok térbe „beharapnak" különböző funkcióval ellátott termek, amelyek egyfajta bolygó keringési pályaként „keringenek" a központi „égitest" körül, azaz a planetáriumi vetítőterem körül. A zárt helyiségek között kialakuló fluid terek kiválóan alkalmasak alternatív kiállítóterek létesítésére.

04 // TERVEZETT ÁLLAPOT 

Az épület teljesen akadálymentesítve lett, a belső és külső gyűrű közötti 30-40 cm szintkülönbséget a belmagasság miatt álpadlóval oldottam meg. Belépve a létesítménybe először egy recepció szerű előtérbe érkezünk, ahol jegyet tudunk váltani, informálódni tudunk az aktuális előadásokról, kiállításokról és konferenciákról. Innen jobbra fordulva található egy 300 szekrényes locker-es ruhatár, amely lehetőséget biztosít táskák, kabátok és csomagok lerakásához. Szintén az előtérből nyílik jobbkéz felől a gyermekek számára kialakított foglalkoztató terem, ahol óvodásoknak és kisiskolásoknak tudnak majd fejlesztő foglalkozásokat tartani. Innen tovább haladva egy interaktív kiállítási térbe érkezünk, ahol a látogatók játékosan ismerkedhetnek meg a naprendszer bolygóival, illetve az űrkutatás eszközeivel. Ebből a kiállítási térből nyílik egy bérelhető konferencia terem, ahol családi rendezvények, szakmai előadások és konferenciák tarthatóak. A folyosó végéhez érve egy hold szimulátor található, ahol a falra vetített képen a Föld látszódik a Holdról nézve. Legvégén egy kávézó található.

A pénztártól balra sétálva az állandó kiállítás kapott helyet, ahol középiskolásoknak, egyetemistáknak esetleg nagyobb gyerekeknek tudnak egy rendhagyó természettudományos órát tartani. Tovább sétálva innen egy általános kiállításra bukkanunk, ahol a magyar űrkutatás, illetve a planetárium története kap reflektorfényt. Innen szintén a bejárattal átellenben elhelyezett kávézóba jutunk. A kávézó vendégteréből nyílik egy akadálymentes lift és egy kétkarú lépcső, amely a pincébe vezet. Itt kerültek kialakításra a látogatói mellékhelyiségek. Az üzemeltetés irodái és irattárak a régi adminisztrációs épületben maradtak, de egy részük átkerült a pince szintjére, amely természetes megvilágítással rendelkezik, ablakai a felszín fölött helyezkednek el.

05 // KONKLÚZIÓK

Összességében az épület a mai napig kortársnak hat és jól kihasználhatóvá tehető. Az űrkutatás iránti közérdeklődés újraéledésével az eredeti funkciójára szükség és igény is volna. 2017-ben rossz műszaki állapota miatt a TIT Planetáriumot bezárták és azóta nem nyitották újra. Felújítására a közeljövőben nincs kilátás. A planetárium újragondolása szerintem időszerű volna, hiszen mind elhelyezkedése mind funkciója lehetővé tenné, hogy újra egy nívós épülettel gazdagodjon a főváros. A mai rohanó-, és technikában bővelkedő világban még mindig kialakítható egy olyan kulturális intézmény, amely megmozgatná az embereket az egész országban. A Néprajzi Múzeumot, a Magyar Zene Házát vagy akár az egész Városligetet más fénybe helyezné egy nívós és biztonságos Népliget és egy korszerű Planetárium. Budapest legnagyobb közparkja megérdemelné, hogy visszaemeljék a régi helyére és újra élettel telivé váljon!

Király-Tóth Viktória