Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – Ferencz Marcell pályázata

Megosztott első helyezett pályamű Felelős tervező: Ferencz Marcell

Első helyezett megosztva a 11. bírálati sorszámú pályamű:
Felelős tervező: Ferencz Marcell
Társtervezők: Détári György, Szaniszló Gábor, Takács Lajos, Ferencz István, FODOR TEAM
A megosztott első helyezéshez tartozó díj: 10.000.000.- Ft

---

---

Részletes bírálat:

A pályamű külső és belső térszerkesztésének, kapcsolatrendszereinek, léptékalkalmazkodásának, az illeszkedésnek megoldása példaszerű.
A nyugat-keleti tengelyen alkalmazott sorolásos-téralkotó forgalomszervezési megoldásai, különösen a Dromosz környezetében magas építészeti és városrendezési, – a múlt értékeit szerencsésen, megújítva őrző – minőséget adnak.

A nyugati tengely esetében az Istvánmezei út – Szabó József utca sarkától keletre a stadion felé a tengely fordítása, kiteresedés, felvezetés, térszervezés lehetősége – a teljes egyensúly megvalósíthatósága – biztosított.
Külön értéke a stadion nyugati oldalán az átmenő forgalom, sétány kialakítása, mögötte a zöldterület és a vízfelületek tájépítészeti mértékű elemként való alkalmazása.
A bujtatott átmenő forgalomvezetés a nyugati terület oldal utcahálózata konzekvens, maximálisan kedvező. Az Istvánmezei út – Dózsa György út sarokbeépítése jó kiegészítő és ellenpontja a szemközti beépítésnek. Ezt az északi területek jól hasznosítható megoldásai egészítik ki.
Összességében a terv a pályázat legjobb városrendezési, terület-felhasználási és csaknem minden részletében továbbhasznosítható kiegyensúlyozott szabályozási javaslatait adja.
Koncepciója, az erőt sugárzó Colosseum gondolata, egy új gyűrű építése a Dávid Károly-féle pilonok vonalában. Ezen gyűrűn belül, egy önálló, ideális szerkesztésű arénát alakít ki.
A két szerkesztést együttesen kezelve olyan multifunkcionális sport- és rekreációs központ létrehozását javasolja, amely egész éven át élettel teli, egyszerre szolgálja a versenysport a kultúra és a szabadidősport céljait.
A terv legfőbb erénye éppen az, hogy komplex hasznosítási javaslatot ad a terület teljes egészére, melynek szerves része a stadion együttese.
A terv az egyes funkciókat, elsősorban egy lehetséges olimpia igényeiből vezeti le, ehhez jó és logikus megoldásokat ad.
Egységes építészeti eszközökkel kezeli a területet, melybe az eredeti stadion épületelemenként épül be.
Városszerkezetileg, a Dózsa György út, Thököly úti csomópontból teresedéssel indított nyugati feltárás kellő hangsúlyt kap. A Dózsa György úti és Stefánia úti térfalakat egységesen, a tömböt összefogó módon kezeli, megkülönböztethető bejáratokat adva a négy égtáj felől.
A javasolt lakások és szállodák megépítése, utóhasznosítása átgondolt, városszerkezeti kapcsolatai megfelelőek.
Sajnálatos, hogy a Dózsa György út, Thököly út felől felvezető utat a lakóépületekkel elépíti, így akadályozza a stadion csomópont felőli feltárulását.
A Millenáris helyére tervezett szálloda és konferencia központ jó helyen van, a meglévő beépítést nem zavarja, annak belső magjává válik.
Szép gondolat a keleti oldalról a Papp László Budapest Sportaréna szintjén átvezetett út, a Dromosz mentén kialakított lelátószerű rendezvénytér, bár az ide elhelyezett edzőpálya funkció tágabb értelmű kell legyen.
A Stefánia út felőli épületek jól együtt tudnak működni – uszoda, sportegészségügy stb. – a sporttechnológiailag szükséges épületegységekkel és az épülő rendezvénycsarnokkal.
A keleti és nyugati bujtatott megközelítések, stadion feltöltések a gyűrűs tűzoltó felvonulási út, átgondolt, jó megoldások. Ezeket a munkarészeket alátámasztja biztonságtechnikai és közlekedés-technikai fejezetekkel is.
A pályamű multifunkcionális Puskás Ferenc Stadiont hozna létre, iroda- és konferenciaközpontokkal. Ez jelentős forgalomnövekedéssel jár, de a pályázó ezt a kérdést jól megoldotta. Az útvonalak és terek kialakításánál figyelembe veszi a két szurkolótábor biztonságos beengedését a stadion területére, az összes résztvevő parkolási igényeit az UEFA elvárásai, előírásai szerint (zártláncú TV hálózat, biztonságtechnikai koncepció).
A 62.000 néző befogadására alkalmas stadion három gyűrűből áll. Az alsó gyűrű lelátói a futópályára tolhatók, így a nézők közelebb vannak az eseményhez, ez a terv nagy erénye.
A privát szféra stadionban való jelenléte miatt figyelembe kell venni, hogy egyes tevékenységeket az UEFA mérkőzések során korlátozhatnak.
Az épület a labdarugó aréna és atlétikai stadion átalakíthatóságára megoldást ad, bár a mobil hidraulikus lelátok szerkesztése nem ad teljes értékű megoldást. Egészében véve a labdarúgás szempontjából megfelelő a terv.
A hatalmas épülettömeg befelé forduló, kötött térrendszert hoz létre ezért csak egyszeri megépítéssel képzelhető el.
A stadion tömege erőt sugárzó, kolosszális hatású, hatalmi, ami koncepciójából adódik.
Homlokzati kialakításában még hiányzik a differenciáltság, amely a belső funkcionális tartalmat a homlokzatra kivetíti.
A koronaszerű lefedés szerkezetileg korrekt, szerkesztése az épület szerkesztéséből adódik, a játéktér felőli lefedés rátétként érzékelhető, amely még átgondolást igényel. A viszonylag egyszerű szerkezet, állékony, reális költségkeretekből megvalósítható, fenntartási igényük átlagos. Az épület egyéb szerkezetei általában hagyományosak, így könnyen megépíthetőek.
A stadion épületére vonatkoztatott magasabb építési költsége abból adódik, hogy a stadion mellet a kulturális és rekreációs funkciókat is ebben az épületben helyezte el.
Részletes költségbecslést mellékel, melyből a stadion és környezete megközelítően 68 milliárd forintból építhető meg.
A terv további érdeme, hogy a meglévő értékes építészeti elemeket úgy bővíti és építi át, hogy városi térfalakat húz a tömb köré, míg a belső felületek egységes zöld szigetként, parkként alakulnak ki.
A 11 darab megtartott pilon aranycsapatra utaló szimbolikája szép gondolat, mely egyszerre idézi az épület és a magyar sport múltbéli dicsőségét.
Összefoglalva a terv egyedüliként veti fel a komplex kulturális, sport- és szabadidő együttesének integrált gondolatát, amely nagy erénye.
Egységes szerkesztése, szelleme, karaktere olyan jellegzetes épületet hoz létre, amely méltó lehet a Magyar Olimpiai Központ épületegyütteséhez. A megfelelő finanszírozási háttér igazolhatja a beruházás megépíthetőségét.
A pályamű sportszakmai és az olimpiai központokkal kapcsolatos kormányzati előírások vonatkozásában jól megfelel. A Puskás Ferenc Stadion sportszakmai kialakítása, csakúgy, mint az építészeti, nagy ívű, karakteres és sportfunkció szempontjából sokrétű és nagyszámú lehetőséget rejt magában.
A stadion épületében létrehozandó sportcélú termek lehetőséget biztosítanak számos most jelenlévő és újonnan szolgáltatást igénylő sportágak kiszolgálására is. A Stefánia út felől indulva a Dromosz megtartása mellett uszoda- és rekreációs központ, illetve szabványos méretű atlétikai- és labdarúgó-bemelegítő pálya kerülne kialakításra.

Az elbontandó Millenáris és Kisstadion helyén hotel, konferenciaközpont, park, apartman és lakóépületek valósulnának meg. A Gyakorló Jégcsarnok és a Nemzeti Sportcsarnok felújítás után eredeti funkciójában megmaradna. A többi, a szabad-felhasználású területen található sportlétesítmény elbontásra kerülne, helyükre egy részről irodaház és vendéglátást szolgáló épület kerülne elhelyezésre, másrészről a KSI pálya, a Tornacsarnok és az Edzőépület területén megépülne a Nemzeti Kiscsarnok, mely két, többfunkciós sportcsarnokból állna, melyek nézőtéri befogadóképessége 4.000 fő csarnokonként. A csarnokokhoz szervesen kapcsolódik egy szálloda és konferenciaközpont.
A pályamű maximálisan figyelembe vette a magyar sport és kultúra igényeit, megfelelően kezelte az állami feladatként megjelenített sportfunkciók lehetséges kiszolgálását.