"Budavár-Dísz tér 17." építészeti tervpályázat
Díjazatlan pályamű: Tervezők: Viszlai József, Halászné Ráczkevi Anna, Juhász-Nagy Balázs
Díjazatlan pályamű
Tervezők: Viszlai József, Halászné Ráczkevi Anna, Juhász-Nagy Balázs
Munkatársak: Forrai Gábor, Hajzsó István, Szász Norbert, Szőllősi Arnold, Viszlai Anita
részlet az építészeti leírásból:
"(...) Nincs egy zöld menedék a szép Budának várában, nincs egy esőtől, tűző naptól, metsző széltől védő építmény." Itt persze nem a palotákra vagy a polgárváros házaira, templomaira gondolunk, hanem olyan átmeneti köztérre, mely a fenti fizikai védelmet biztosítaná s egyben a "szellemi és a szerelmi" együttlétnek is teret ad. Itt nem kell rögtön a granadai Alhambra oroszlános udvarára gondolni, elég, ha csak prágai vár Josef Plecnik, a két világháború között tervezett és megvalósított kertjeiben sétálunk.
Tervpályázatunk a rom kérdését nem kívánja ideologizálni, építészetelméleti kérdésként kezelni: "a mementó hozzáállás, és az "újra felépítés" gondolatisága távol áll tőlünk.
Az agóra oszlopgerendás architektúrája, és a volt HM neoreneszánsz romjainak szimbiózisa, a polgárváros és palota negyed építészeti találkozásának szimbólumként is értelmezhető.
Mintegy képkeretbe helyezzük, továbbépítjük úgy, hogy építészeti léptéke a továbbépítéssel együtt mind a Dísz térnek, mind a Szent György térnek méltóságot, megfelelő építészeti léptéket adó térfalat alkosson.
Az építészet legősibb elemeit használjuk: az oszlopot, és a gerendát, léptékadó, díszítő, és tartószerkezeti elemként. Nemcsak az épület kialakításánál, hanem konzekvensen a tér karakterének meghatározásánál is. Ezen pillérgerenda rendszer építészetileg hol tényleges, hol csak virtuális térfal elem. A rendezési terv a korábbi évtizedek néha ijesztő brutalitásával, és koncepciótlanságával szemben véleményünk szerint részleteiben kidolgozott, alapos munka. Csupán egy kérdéssel vitatkoznánk és ez a rendezési tervnek, pontosan az "a-lapossága". Érthetetlen számunkra, hogy az "ország első vára", melynek egykoron több tucat toronyépítménye volt, jelenleg két tornya és egy kupolája van. Szerintünk ez építészeti anakronizmus. Ez nemcsak építész-mánia, hanem e jeltelenség a közvélemény számára is kiáltó hiány. Ezért javasoljuk a kötelezően előírt munkarészek mellett a "megmaradás, és a jövő tornyának" megépítését. Ez egy egyszerű szimbolikus forma: egy hatalmas kőtömbből továbbnövő kőzetkristály "gótika". Funkciója alapvetően jelképi. Az egykori Zsigmond-kápolna tornyával egyező cca. 60 méter magasságából nemcsak a főváros, hanem maga a vár egyedülálló panorámája is látható, és nem mellékesen mindenki számára folyamatosan nyitva van.
Miért kristálytorony?
"Tüzetesebben szemügyre véve ezeket a kristályokat, látható, hogy az adott ásvány szinte mindig ugyanolyan alakot ölt. Logikus tehát a következtetés: A kristályok alakja nem a véletlen műve, hanem szigorú törvényszerűségek határozzák meg. A forma a legkisebb alkotó részecskék szabályszerű elrendeződésének eredménye. Bármilyen legyen azonban, a forma mindig ugyanazt a szimmetriát követi, párhuzamosan az anyag legkisebb részecskéinek csoportszimmetriájával. Ennek megfelelően a kristály külső, gyakorlatilag a belső szerkezet felnagyított másolata, amelynek jellegét a szabályosan ismétlődő, egyforma felületek alakítják ki, eleget téve ez által az ásvány egyöntetűségi feltételének (.)."