// EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15.
Design/Formatervezés

Colorfront film utómunka stúdió

1/11

kis moziterem

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
kis moziterem
?>
1/11

kis moziterem

Colorfront film utómunka stúdió
Design/Formatervezés

Colorfront film utómunka stúdió

2007.08.31. 11:34

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Dobos Botond Zsolt

Letölthető dokumentumok:

Tervező: Dobos Botond (Intramuros)

A kívülről jellegtelen ipari épület, amelynek belső átalakításaként a film utómunka stúdiót terveztük, a volt Goldberger textilgyár területén található, ami az Óbudai lakótelep együttesébe beékelődő ipartelep. Az a különös helyzet állt elő, hogy szemben az általános jelenséggel, amikor a felszabaduló volt ipari területek „zárványa" beékelődik az őt megkerülő városszövetbe, itt az ipari terület igazi kis városi szövetet formáló együttese ékelődött be a város hagyományos beépítésével nem törődő lakótelep kompozíciójába. Vagyis az ipari terület zárványa őrizte meg a város hagyományos beépítését szűk kis belső utcáival, tereivel. Páratlan szépségű kis együttes, még anélkül is, hogy elmélyednénk a múlt század elejétől a hetvenes évekig hozzátett elemeinek építészeti minőségében. A textilgyár bezárása után a területen - számos kis cég tulajdonába kerülve - igazi raktár- és irodaparadicsom alakult ki. Az új tulajdonosok a meglévő építészeti karakterrel nem törődve - jogos igényeiket kiszolgálandó - a korszerűtlen hőhidas ipari ablakokat korszerű műanyag nyílászárókra cserélik, az évszázados terhek alatt megroppant padlót tökéletesen vízszintes önterülő estrichhel egyenlítik ki, a falakat bevakolják, kis irodákat választanak le, vagyis - bár alapvetően az ipari múlt divatos háttere vonzza ide őket - igényeik kiszolgálása miatt teljesen átformálják azt.
 

1/11

2/11

3/11

 
A film utómunka stúdió területe egy több emeletes ipari épület legfelső, III. emeletén, a tetőtérben található. A munka elkezdésekor összefüggő hatalmas tér volt, gyönyörű öntöttvas oszlopokkal, felülvilágítóval, elkopott kerámia padlóval. Az előző tulajdonos már hozzákezdett a korszerűsítéshez – esetlenül elhelyeztek egy új vasbeton lépcsőt és liftmagot (holott még működik az épülethez hozzátapasztott gyönyörű nyersbeton liftsilóban a teherlift), s a régi, ipari ablakok egy része is bontásra került.
 

4/11

5/11

6/11

 
A tervezés alapkoncepciója a meglévő, készen kapott tér lehető legtöbb elemének megőrzése volt, persze a majdani használók alapvető igényeinek figyelembe vételével. Az összefüggő nagy tér és a kis, cellás bér-keverőhelyiségek, tárgyalók és mozitermek funkcionális anomáliájának feloldására az a megoldás született, hogy a bekerülő funkciókat mint összefüggő, egyben hagyott téren belüli „dobozokat" helyezzük el. Vagyis az ipari múltat nemcsak mint egy divatos hátteret, díszletet próbáltuk meg kezelni, hanem az épületet mint egy, az ipari fejlődést kiszolgáló, folyamatosan – a szükségnek megfelelően minimálisan – átalakított, rétegesen kialakított egységet képzeltük el. Ezen legújabb, de valószínűleg nem utolsó átalakítást nem a végleges forma elnyeréseként, hanem csak egy újabb szükséges réteg rárakódásaként fogjuk föl. Nem szerettük volna konzerválni a kialakuló állapotot, hanem egy folyamatosan bővíthető, átalakuló folyamatnak tekintjük, amelyet az is alátámaszt, hogy egy újonnan induló, és ezért még nem kikristályosodott felépítésű cégről van szó.
 

7/11

8/11

9/11

kis moziterem
10/11
kis moziterem

 
Koncepciónk szerencsésen találkozott a megbízók elképzeléseivel, akik egy, a nemzetközi filmpiacon is jelen lévő, világszínvonalú céget akartak felépíteni, ahol a hasznos, kiadható bér-keverőtermek és mozitermek mellett a közösségi terek is legalább ekkora hangsúlyt kapnak. Vagyis a nagyvonalú, ingerben gazdag közösségi terek ellensúlyozzák az egész napos stúdiómunka elsötétített, zárt világát.
A felülvilágított központi tér az elhelyezett tárgyaló-dobozokkal, a közöttük kialakuló szűkebb-nyitottabb terekkel egyfajta városi teret, szövetet imitál. Az alapvetően ipari jellegű anyagok (beton padló, fehér falak, acél és üveg) monotonitását a térben egyenletesen elszórt „érdekességek" - világító pultok, az új padlóból kirekesztett, eredeti burkolatú süllyesztett leülő részek, eredeti festésével megőrzött acéloszlopok, acéllemez megtámasztású kiemelt belső kert (jelenleg fű, a jövőben bambuszliget) – oldják.
 
szöveg és képek: Dobos Botond


Tervező: Dobos Botond (Intramuros)
Villamos terv: Somogyi Gábor, Valkó Richárd
Gépészet: Czeizel Tamás, Schönauer Mária
Statika: Gerlefalvi Zoltán
Akusztika: Arató Éva
Kivitelezés: 2005 Art Team Bt.
Fotók: Varjasi Farkas Csaba

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.