Cram School Pécsváradon – Ajtai József diplomamunkája

A hallgató célja egy releváns és időszerű probléma megoldása, a Pécsbe ingázó diákok tanulási lehetőségeinek javítása. A Breuer Marcell diplomadíj nyertes terv egy speciális japán oktatási formának térbeli megfogalmazására tesz kísérletet.

A Cram School Pécsváradon című diplomamunkám elkészítésével a célom egy releváns és időszerű probléma megoldása volt, amely jelentősen meghatározza a pécsváradi fiatalok életlehetőségeit. Pécsvárad szoborparkjában, a gazdag történelemmel bíró vár lábánál fekvő terület túlmutat az egyszerű tervezési kérdéseken. A helyszín jellegéből adódóan nem csupán a település jelen problémáira kellett választ találni, hanem a történelmi és kulturális kontextus alapos megértésére is szükség volt ahhoz, hogy a tervezés során a választott helyszín integritását megőrizzem.

A tervezési koncepció 
A Baranya vármegyéhez tartozó Pécsváradi járásban egyetlen szakközépiskola működik, ezért azok a középiskolás diákok, akik más tanulmányi ambíciókat követnek, kénytelenek Pécsen folytatni tanulmányaikat. Az ingázás azonban időveszteséget jelent számukra, amely nemcsak a tanulásra fordítható időt csökkenti, hanem az iskolai életben való aktivitást is, például a szakkörökön vagy a fakultatív órákon való részvételt is korlátozza. A városi programok és közösségi életből sokszor kimaradnak az ingázás okozta kötöttségek miatt. Így egyfajta kettős identitás alakul ki ezekben a diákokban, amely egyszerre kötődik Pécsváradhoz és Pécshez – ám egyikhez sem igazán.

Ezekre a nehézségekre kíván megoldást nyújtani egy speciális oktatási forma, a Japánból származó cram school, amelynek célja a diákok tanulmányi előmenetelének támogatása a kötelező oktatási kereteken túl. Ez egyrészt tehetséggondozással, tanácsadással, másrészt egyéb, célközpontú motivációs programokon keresztül történik.

Tömegalkotás és esztétika
A tervezés során kiemelt szempont volt, hogy a leendő épület illeszkedjen abba a kulturális és történelmi kontextusba, amelyet maga Pécsvárad jelent, de hasonlóan nagy hangsúly került arra is, hogy az új épület ne homályosítsa el semmilyen értelemben a várat, és így az továbbra is a kiemelt pontja maradjon a szoborparknak. Mivel Pécsvárad régen német-sváb hospes település volt, így az idetelepült népek kulturális hagyományaiból merítve született meg az épület esztétikai koncepciója.

A szoborpark karakterét második helyen – a vár után – a patak határozza meg, mivel ez két részre bontja a parkot, és követi a telek nyúlásának irányát. Mondhatni, a patak a szoborpark energiavonala. Így erre a tengelyre fűztem fel a hármas épületegységet, amely tartalmazza az iskolát, az ifjúsági könyvtárat – ami a közösségépítés és kulturális élet fejlesztését szolgálja –, illetve a patak másik oldalán a kávézót, ami turisztikai célból lett telepítve.

A kertépítészeti koncepciót meghatározó elem az új útvonal, amely a patak tükörképeként jelenik meg, így a patak és az út között fókuszpontok keletkeznek, ahova új művészeti alkotásokat lehet elhelyezni, így tudatosabb az elrendezésük, mint a jelenlegi szoborparkban, amelynek eredeti képe teljesen meg lett őrizve.

A német-sváb hagyományok építészeti megjelenítésére két kísérletet tettem. Az első a hagyományos gerendavázas épületek szerkezeti rendszerének újraértelmezése volt: a homlokzaton megjelenő vázrendszer nemcsak esztétikai, hanem tartószerkezeti szerepet is betölt, így az épületeken is ez a gerendaváz a homlokzatburkolat háttérszerkezetének tartóvázának tartószerkezetét, illetve az árnyékolószerkezet függesztőszerkezetét adja. A második kísérlet a homlokzatburkolaton található növényi motívumok megjelenítése, amely a magyar népművészetben is jelen van.

Tervezés
A három épületet összekötő tornác alapvető szerepet játszik az épületegyüttes működésében. Egyrészt biztosítja az akadálymentes közlekedést a dombos terepen, ahol más módon nem lehetett volna megoldani a könnyű átjárhatóságot az intézményen belül. Másrészt a tornác bizonyos szakaszokon hídként is funkcionál, mivel az épületek pillérekre vannak állítva, helyenként 2 méterre a talajtól.

Az épületek belső elrendezésében a funkcióblokkok traktusokba szerveződnek, a terek pedig lineáris elrendezéseken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A tantermek kialakítása során elsődleges szempont volt, hogy a diákok hatékonyabban sajátíthassák el az oktatási anyagot, ami a cram school-jellegű intézmények egyik fontos szempontja. Ennek érdekében térpszichológiai kutatások eredményeire támaszkodtam, amelyek igazolták, hogy a hagyományos, lineáris elrendezésű tantermekben hatékonyabban sajátítják el a tanulnivalót a diákok, mint az újabb, például nyitott térstruktúrákban. A kutatások arra is rámutattak, hogy kisebb létszámú csoportokban, az akusztikai zaj csökkentésével, valamint a vizuális zaj minimalizálásával optimalizálható a diákok teljesítménye.

A legfőbb kérdések
A prezentált épület a múlt és jelen közötti vékony határ jelzője. Azokon a helyszíneken, amelyek történelmi szempontból gazdag örökséggel bírnak, számos előzetes kérdést kell magunkban megválaszolnunk a tervezés során: mik azok a megoldások, amik reagálnak a múltbéli kontextusra, és hogyan értelmezzük ezeket a régi esztétikai elemeket úgy, hogy a kortárs szemléletben ne lehessen őket hamissággal vádolni? Ezek a kérdések minden esetben érzékeny megközelítést, a történelem gazdagságára nyitott szemléletet igényelnek az építésztől.

Ajtai József

Szerk.: Borenich Levente