Épületek/Lakóépület

Családi ház Budaligeten

1/15

hátsó homlokzat

konyha

nappali

lépcsőház

cserépkályha

?>
?>
?>
?>
?>
?>
hátsó homlokzat
?>
?>
?>
?>
konyha
?>
nappali
?>
lépcsőház
?>
cserépkályha
?>
?>
1/15

hátsó homlokzat

konyha

nappali

lépcsőház

cserépkályha

Családi ház Budaligeten
Épületek/Lakóépület

Családi ház Budaligeten

2007.08.31. 11:24
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Páricsy Zoltán, Jahoda Róbert

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Építész: Jahoda Róbert és Páricsy Zoltán

A ház Budapest észak-nyugati részén, Budaligeten található.
 

1/15

2/15

3/15

4/15

5/15

hátsó homlokzat
6/15
hátsó homlokzat

7/15

8/15

9/15

 
Az utcához képest – ráadásul észak felé - lejtő telken az épületet hátra helyeztük, így egy rendes méretű déli udvart nyertünk, ezzel megoldottuk a helyiségek igény szerinti tájolását, benapozását, ezen a nem túl jó tájolású telken.

A gépkocsitárolóhoz vezető lehajtó, kihasználva a telek lejtését az épület mögötti hátsókertben van elhelyezve.

Az épület szabadonálló, alaprajza aszimmetrikus szárú latinkereszt forma.
A ház főbejárata a kereszt-alaprajz súlypontjához közel esik, ezért az épületen belüli közlekedők minimálisra szorításával tárulkoznak fel az egyes helyiségek.
Az U alakú, széles orsóteres (galériás) lépcsőtér a belső tér része, a nappali meghosszabbítása, különösen, hogy középpontjába került a Rédly Mária iparművész által készített cserépkályha és a beülő sut. A konyha nagy belmagasságú, tágas, levegős tér.
 

konyha
10/15
konyha

nappali
11/15
nappali

lépcsőház
12/15
lépcsőház

cserépkályha
13/15
cserépkályha

14/15

 
Az emeleti szobák átlagos belmagassága a nyári hőterhelés okozta „levegőtlenség" elkerülése céljából szintén nagyobb a szokványosnál.

Az épület tömege az alacsony hajlású nyeregtetős főtömeghez kapcsolódó félnyeregtetős épületrészekből áll. Az épület homlokzatának jellegzetessége a különböző nemes anyagok játéka és azok egymáshoz való viszonya. A kavalkád elkerülése miatt ezek csak párban tűnnek fel (tégla-fémlemez, fémlemez-vakolat, vakolat-tégla). A ház főtömege téglaburkolatú, a nehézkesség elkerülése miatt a keresztszárny viszont vakolt. Az eresz alatti kb. 1,5 m-es sávot fémlemez burkolat „könnyíti". A lábazat csiszolt mészkővel burkolt.

A ház tervezésekor fontos szempontok közé tartozott, hogy a terepadottságokhoz való illeszkedés mellett az épület megjelenésében az egyes építészeti elemek nyugodt egyensúlya érvényesüljön. Az épület tetőhajlását a teraszok feletti tetőszárnyak követik. A homlokzattagolások díszítő és szerkezeti elemeket „tartanak".

Az udvar és egyben az utca felőli homlokzat markáns eleme a terasz sarkába elhelyezett kerti kandalló kéményteste.

A tető héjazata előpatinásított Rheinzink fémlemez fedés.
 
szöveg és képek: Jahoda Róbert és Páricsy Zoltán
Építész: Jahoda Róbert és Páricsy Zoltán
Statikus: Zoltán Katalin és Petrilla Zsolt
Épületgépész: Hucker Csaba
Elektromos: Kolics Tamásné
Talajmechanikus: Nagy Ferenc
Cserépkályha: Rédly Mária
Kivitelező: LEGA ARCHITECTOR KFT
fotók: Jahoda Róbert

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.