Programok

Cséderhúzó – A leleplezés

1/7

fotó: Szécsi Noémi

fotó: Szécsi Noémi

fotó: Szécsi Noémi

?>
fotó: Szécsi Noémi
?>
fotó: Szécsi Noémi
?>
fotó: Szécsi Noémi
?>
?>
?>
?>
1/7

fotó: Szécsi Noémi

fotó: Szécsi Noémi

fotó: Szécsi Noémi

Cséderhúzó – A leleplezés
Programok

Cséderhúzó – A leleplezés

2023.10.24. 13:34

A Cséderhúzó projekt a Kós Károly terem és a Tallini Építészeti Biennálé után 2023 őszén a győri Torulába látogat. 

Fiktív eredettörténeteik szerint a cséderhúzók vagy cséderek egykor, többek között, az alföldi vízibivalycsordák terelésére, a gellérthegyi boszorkányok üldözésére, templomórák működtetésére, kiásandó kutak helyének kijelölésére, facsemeték földből való kihúzására szolgáltak, csak hogy néhány példát említsünk. Később elveszítették eredeti funkciójukat: az átalakuló társadalomban feleslegessé válva ismeretlen helyekre, ismeretlen kezek közé kerültek. Október 28-tól a Torula kiállítóterében berendezett múzeumi raktárban hevernek, több száz használati tárgy között. Egy kutató hallott róluk, olvasta történeteiket obskurus újságcikkekben, visszaemlékezésekben, feljegyzésekben. Keresi őket az ország különböző pontjairól beszállított tárgyrengetegben. Néhányat talán már azonosított is. Dolgozószobájában megrögzötten gyűjti, elemzi létezésük bizonyítékait.

fotó: Szécsi Noémi
1/7
fotó: Szécsi Noémi

A kiállítás közel 200 tárgyat mutat be, melyek közül – a kutatóval ellentétben – tizennégynek biztosan ismerjük az eredetét: valójában a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tizennégy egykori harmadéves hallgatója találta ki, tervezte meg és hozta létre őket 2021-ben, a “Kísérleti műhely" kurzus keretében. A tizennégy tárgy mind a cséderhúzó nevet kapta. Alkotóik az anyag és a forma megtervezése mellett történetüket is kitalálták, valós elemekkel keveredő fiktív funkciót, használót, rítust, szükségletet társítva hozzájuk. A cséderhúzók léteznek, ezt tudjuk: hiszen valóban megfoghatjuk és használhatjuk őket – mégis: funkciójuk, létezésük teljes kontextusa hamis. A 2022-ben a budapesti Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Kós Károly-termében és a Tallinni Építészeti Biennálén bemutatott kiállítások után a Torula kiállítóterében a fiktív történet újabb fejezetét ismerhetjük meg, mely ezúttal nem az egyes cséderhúzók alternatív múltjait, hanem közös alternatív jelenüket mutatja be.

fotó: Szécsi Noémi
2/7
fotó: Szécsi Noémi

A Cséderhúzó projekt október 28-án, a Torulában nyíló harmadik kiállítása tárgykultúránk jelenére és múltjára reflektál. A tárgy fogalmi kereteit feszegetve arra keresi a választ, hogy mi a viszony tárgy és funkció, funkció és használó, használó és társadalom, társadalom és történelme ‒ tehát történelem és tárgy között. 

A kiállítást Kovács Csaba, Ybl MIklós-díjas építész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézetének igazgatója nyitja meg.

Facebook esemény: https://fb.me/e/4xlEacAlO

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.