Épülettervek/Középület

„Csősztorony” tervezési ötletpályázat

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

„Csősztorony” tervezési ötletpályázat
Épülettervek/Középület

„Csősztorony” tervezési ötletpályázat

2006.05.18. 10:36

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kovács Miklós, Kristóf Gabriella, Varga Szabolcs

Első díjas pályázati terv egy régi épület bővítésére Kőbányán. Építész: Kristóf Gabriella, Kovács Miklós, Varga Szabolcs

...A szintben lesüllyesztett tér intim, a betérőt ünnepli, de lehetővé teszi az új építések rejtőzködését is, hiszen azok csak egy ürügy okán jönnek létre, a Csősztorony az előhívó.

 

„A bor-országok és borvidékek mind idillikusak. (…) A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint csendes patakok folydogálnak. S pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok. (…) A víz az őselem. Először a víz borrá változik; másodszor a bor vérré változik. A víz az anyag, a bor a lélek, a vér a szellem, Az anyagból lélek, a lélekből szellem, ez a dupla transzszubsztanciáció, amelyet itt a földön át kell élnünk.
Ennek a komoly és nagy lételhatározó tevékenységnek megfelelő külsőségek között kell megtörténnie. A borivásnak csak egyetlen törvénye van: inni. Bárhol, bármikor, bárhogyan. De az emberben fel kell ébrednie az ösztönnek, hogy ennek az ivásnak méltóságot adjon, s ez veti fel a kérdést: hogyan?"
(Hamvas Béla: A bor filozófiája)

 

Környezeti és építészeti adottságok

A tervezési terület Kőbányán, a Harmat utca, Gitár utca és Dér utca által határolt csomópontban helyezkedik el. A csomóponti jellegéből adódóan a Csősztorony, mint vizuális támpont meghatározó. A Harmat utca, Gitár utca széles sávjai teret biztosítanak a műemléképületnek, ez még inkább hangsúlyozza az épület helyszínen-rekedtségét, a többi épülettől való távolságát (időben, térben, és a létrehozásának eszmeiségében). A környező utcák, valamint a szomszédos Óhegy-park neveikben a terület hajdanvolt múltját, a szőlőművelést idézik. A közvetlen környezetet a kis épülettömegű, jellemzően családi házas és csoportházas beépítésű nagy zöld felületekkel-a meghatározó benyomások egyik legfontosabbja a parkszerűség. A Csősztorony, ha a jelenlegi városi szövetbe beszorulva is, de egy amorf park színpadán áll.

 
 

Javasolt program

 
 

A Csősztorony eredeti funkciójában a területen valamikor virágzó szőlőkultúra hiteles épülete volt, a közelmúlt éveiben is ehhez az „örökséghez" kapcsolódva működött benne eszpresszó és borozó, borkóstoló. Hasznosítási javaslatunk is ezt a szőlőhöz, borhoz közelebbi és távolabbi kulturális kapcsolatokkal bíró vendéglátást kezdeményezi. A meglévő és épített terek többcélú használata lehetőséget teremthet egy szélesebb spektrumú közönség befogadására, élettel telté teszi a magára hagyatott épületet.

 
 
 
 



Építészeti kialakítás

A tervezés alapvető meghatározója a műemlék magában állósága, ez egy szabadon álló épület. Az eredeti növényekkel tarkított környezet visszaidézésével (a ház szőlők, fák közt állhatott) mai térbeli helyzete is hitelesíthető. A zöldbe kell visszaemelni az épületet, minden új építés ennek csak kiegészítője. A csősztorony körül parkot terveztünk, fákkal, fűdombokkal, kőfalakkal, melyek helyenként épületek, máshol csak kerítések. A parképítéssel párhuzamosan azonban ki is bontottuk a tornyot, minél több és minél többeknek mutatkozik meg így.

 

A Csősztoronyban csak a földszinten terveztünk átalakításokat, ezek szándékunk szerint a jobb használhatóság mellett nem bántják a műemlék sérthetetlenségének fogalmát. A földszinti két teremet összenyitottuk, a torony alatti teret a zömök pillér körüli kerengővé alakítottuk, ahol is falfülkékben installációs helyek készülnek, és a szabadba nyíló íves nyílást üvegfallal zártuk le. A jelentős homlokzati elem mögött így a korábbinál méltóbb funkció működhet.

 

A javasolt hasznosításnak megfelelően új épületet is terveztünk, melyet a környezetre jellemző oldalhatáron álló beépítéssel helyeztünk el, megtartva a szomszédos lakóépületek beépítési vonalát, és így gazdaságosabb telekfelhasználás jött létre. Ez nem ház akar lenni, kevesebb és több annál. Kerítés és fűvel borított geometrikus domb benne terekkel. Itt alakítottuk ki a konyha helyiségeit, a vendégek, látogatók illemhelyeit, a borkóstoló pincét egy, részben kétszintes galériás térben. Az új épületnek nincsenek a szó igazi értelmében vett homlokzatai, csak falai vannak nyílásokkal.

 

A két épület viszonyát és az egész telek építészeti karakterét jelentősen befolyásolja az udvar. A szintben lesüllyesztett tér intim, a betérőt ünnepli, de lehetővé teszi az új építések rejtőzködését is, hiszen azok csak egy ürügy okán jönnek létre, a Csősztorony az előhívó. A támfalrendszer ferde fű síkjai asszociációk a pincekultúrára is, de praktimumok is. A rendezvény és vendéglátó udvar megközelítése a bejárati rámpán lehetséges.

Építész: Kristóf Gabriella, Kovács Miklós, Varga Szabolcs KOVATERV Kft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.