Csücsülőkő és egyedi utcabútorok - Pécs-Kelet központi területeinek megújítása

Pécs Meszes nevű városrészében a Szondi György sétány lakótömbjének közterületi rendszere Bencze Zoltán és Kis János építészek tervei alapján újult meg. A projekt legérdekesebb elemei a döntően egyedi tervezésű utcabútorok, különösen Baróthy Anna és Bencze Zoltán közös munkája, az üvegbeton csücsülőkő. A tervezők pályázati anyagukban alaposan vizsgálták a területet és komplex megoldásokat javasoltak, ezeknek csupán egy része valósulhatott meg - erről Bencze Zoltán mesélt Somogyi Krisztinának egy interjú alkalmával.

Részletek a műleírásból

I. A feladat értékelése – tervezési alapelvek

A meszesi városrész halmozott szociális problémákkal rendelkező lakóterület, amely elengedhetetlenné teszi, hogy a jelenlegi projekt feladatait egy összetett városfejlesztési folyamat részeként kezeljük. Nem elégséges, ha csupán az általános környezeti kultúra fejlesztését tekintjük megoldandó feladatnak. A közterek anyagi minőségének megújításához többre van szükség, mint városépítészeti és városi-dizájn eszközök rutinszerű alkalmazása - többre van szükség, mint az emberek általános környezeti igényeinek rutinszerű kiszolgálása.

A feladat jóval összetettebb, mint negyven-ötven évvel korábban, amikor a stratégiai célt a város infrastrukturális működtetése jelentette. Ma már stratégiai célként a városi minőség fejlesztése fogalmazódik meg. Ennek megfelelően a közterek fejlesztése más típusú végrehajtó menedzsmentet és módszertant igényel. Túl kell lépni a hagyományos, „szakági szemléletű" infrastruktúra-fejlesztésen és egy komplex és kooperatív szemléletű módszertant és közterület-menedzselési gyakorlatot kell adaptálni és munkába állítani. Csak így lehetséges hosszútávon is megtérülőberuházásképpen végrehajtani a közterek felújítását.

Jelen közterület-fejlesztési programot egy településrész-rekonstrukció részének kell tekinteni, így első lépésként a fejlesztés céljait kell megfogalmazni. A közterületek felújítása és az infrastruktúra fejlesztése nem csak a fizikai környezet megújítását, de az ott élők gazdasági-szociális és kulturális esélyeinek javítását is szolgálnia kell. Többek között például, ki kell dolgozni a városrész-megújításának gazdasági alapjait. A környezet javítása akár gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő beruházásokat, vagy az oktatás színvonalának javítását is eredményezhetik.

Ugyanakkor a Meszes-városrészre jellemző adottságokat és hátrányos pozíciókat tekintve nem elegendő a közterek funkcióit egyfajta versenyhelyzetben értelmezni. Meszesen a területi sajátosságokból fakadó szociális egyenlőtlenségek ellensúlyozása városi szinten kezelendő stratégiai feladat. A szociális igényszint megfelelő kielégítése kiemelt elsőbbséget kell élvezzen. Szociális alapú városrehabilitációra van tehát szükség.

A terület szegregációs folyamatainak ellensúlyozása érdekében, a fizikai környezet fejlesztésekor legalább annyira kiemelt szempont kell legyen a szolgáltatás, a közösségi színterek vagy az identitást erősítő minőségi feltételek fejlesztése, mint a például a burkolati vagy zöldfelületi rendszer javítása. Olyan megoldásokat fogalmaztunk meg, amelyek megvalósítása remélhetőleg hozzájárul a városrész szociális és fizikai megújulásához, és segítséget nyújt egy komplex szemléletű rehabilitációs program megindításához.

Annak érdekében, hogy a jelenlegi feladatokat egy összetett városfejlesztési folyamat részeként kezelhessük, javaslatainkat nem csupán a kijelölt beavatkozási területre és nem is csak a most rendelkezésre álló keret erejéig fogalmaztuk meg, hanem kitértünk a városrész közeljövőben esedékes és ütemezhetően végrehajtható feladataira is. Átfogó célok mentén ütemezhető és finanszírozható feladatsort kívántunk összeállítani.

Vizsgálat – Analízis + ajánlások: a tervezési terület funkcionális kapcsolatrendszere

Meszes-városrész a II. világháború után fejlődésnek induló szénbányászatnak köszönheti létét. A lakóterület kialakítása látszólag a klasszikus modern városépítészet elveinek megfelelően, a kertváros elvét alkalmazta a nagy sűrűség léptékére. Azonban a lineárisan szerveződő városszerkezeti képlet soha nem bontakozott ki teljes következetességgel. A felemás módon végrehajtott fejlesztésnek számos előnyös és számos hátrányos következménye van.

Közlekedés, városszerkezet – A városrész egy nagy forgalmú, országos hatáskörű főút mentén és egy vasúti ipari vágány mellett jött létre. Városszöveti kapcsolódása Pécs város szerkezetéhez korántsem nevezhető szervesnek. Meszes és a város közlekedési kapcsolatainak bővítésére szükség lenne. A városrész utcahálózata a saját belső forgalmi igényeket kielégíti, de a nyugati irányú közvetett kapcsolódási pontok kialakítására szintén szükséges lenne. Erre a vasút felszámolása után már mutatkozik lehetőség. Amennyire lehetséges, a jövőben törekedni kell a Komlói út forgalmi terhelésének csökkentésére is. A tömegközlekedés viszont jó kapcsolatot biztosít és könnyen elérhetővé teszi a várost. A gépjármű-közlekedés és a parkolási kapacitás jelenleg képes kiszolgálni az igényeket.

Szociális viszonyok – A rendszerváltás után a terület társasházas övezeteiben a lakosság szociális összetétele átalakult, az ingatlanárak alacsony szinten maradtak, majd megjelentek a szegregációs folyamatok jelei. A folyamat azóta is tart. A foglalkoztatás, a lakossági mobilitás vagy a fizetőképes kereslet egyaránt alacsony. A művelődési-, és rekreációs lehetőség helyben kevés, a társas érintkezések helyszínei leromlottak, és a környezet alakításában a helyi lakosság részvétele alacsony. A közterületek színvonala is leépült, ennek ellenére mégis sok tartalékot hordoznak magukban. Korszerűsítésük, vitalitásuk visszaszerzése elkerülhetetlen. Nem elhanyagolható szempont, hogy egy sikeres köztéri beruházás hozzájárulhat a lakásállomány korszerűsítéséhez szükséges piaci erőforrások mozgósításához is.

Az intézményi funkciók tekintetében kiemelten hátrányos helyzetű a Meszesi-városrész. Általános iskola, óvoda és gimnázium található a területen, azonban a Gandhi Gimnázium és a Budai Városkapu szakiskola kivételével az alapoktatáson túl más oktatási intézmény nincs a környéken. Sajnos a városrész Általános Művelődési Központja sem működik már. Kulturális és közösségi igényeket kiszolgáló intézmények szinte nem léteznek a területen. A civil aktivitás jelenléte sem tapasztalható a hétköznapokban, csupán a Bányász Kulturális Szövetség és a TETTHELY Civil Közösségi Hálózat működtet irodát.

Javasoljuk rendezvények és ünnepi események lebonyolítására alkalmas köztéri helyek kialakítását a Szeptember 6. téren, valamint a Komját Aladár utca és a Szondi György sétány találkozásánál. Véleményünk szerint elkerülhetetlen lenne az Általános Művelődési Központ-funkció visszaállítása. Továbbá a változások szociális hatásainak érvényesítése érdekében el kell indítani egy közösségfejlesztési programot is. Közösségi programok és rendezvények életre keltését kell segíteni, nemzeti és városi ünnepek hagyományteremtő helyi eseményeit kell létrehozni. Pl.: Pécsi-napok helyi rendezvényei, Színházi fesztivál OFF-programjainak helyi eseményeit, a lokális hagyományokra épülő ünnepi rendezvények szerveződését kiemelten szükséges támogatni. Pl.: a Bányász Hagyomány napjai, stb... A városrész területén tematizált, a gyermekek, az ifjúság, a diákok, a családosok, a gyermekes családok, az idősek közönségét célzó programok szerveződését kell elindítani. Mindezek nélkül a környék önmagát lefele húzó szociális örvénye nem állítható meg.

Szolgáltatások - A Budai városkapunál épült bevásárlóközpont biztosítja az alapellátást, a környék kiskereskedelmi szolgáltatásai azonban hiányosak. Étterem, kávézó, internet-hozzáférési lehetőség, bankkártya-automata szinte alig található. Működő vállalkozások, kisebb ipari szolgáltatások, esetleg kisüzemek és irodai kapacitás szintén alig található a környéken. Sem állandó, sem alkalmi, sem zöldség-gyümölcs, sem bolhapiac nem található a városrészben. Azok a mikro-vállalkozások is teljesen elhanyagolhatók, amelyek a helyi közösség egymás közötti direkt árucseréjére épülnének, javítva ezzel a foglakoztatási problémákon.

Javasoljuk a Komját Aladár utcában kialakult szolgáltatási helyek köztéri kapcsolatainak javítását, és az utcajelleg erősítését csakúgy, mint a Szeptember 6. tér, valamint a Hársfa és a Komlói út csomópontjának környezetében. Javasoljuk ÁNTSZ által engedélyezett, vízvételi lehetőséggel ellátott köztéri árusítópultok felállítását a Szeptember 6. tér és a Komját Aladár utca környékén, valamint foglakoztatási akciótervvel egybekötött mikro-vállalkozási program elindítását a Meszesi-városrészben.

Rekreáció - kiépült pihenőpark, működőképes sportpálya, futópálya vagy egyéb sportolási lehetőség is teljesen hiányzik. Javasoljuk a városrész rehabilitációs programjaként a sportcsarnok körüli rekreációs zöldfelület mielőbbi kiépítését sportpályákkal, futóösvénnyel, pihenőparkkal, valasmint a Komlói út keleti oldala mentén húzódó lakóházak mögötti zöldterületen a Feketegyémánt tértől a Vöröshadsereg utcáig egy gimnasztikai eszközökkel kombinált futópálya kialakítását. Ez a futópálya összekapcsolható a felhagyott vasút mentén kialakítható futóösvénnyel, így a Madas József utcai visszacsatolással létrejöhet egy 4500 méteres futókör. Rövidtávon megvalósítható cél lenne a Corvin utca mentén található kézilabdapálya felújítása, gumiőrlemény burkolattal és védőkerítéssel együtt.

A zöldfelületi rendszer és a növényállomány is kezelésre és felújításra szorul. A parkok berendezési tárgyai és burkolati rendszere szintén amortizálódott, cserére érett. A kifejlett növényállomány viszont komoly lakóérték-növelő tényező, és hozzátartozik a terület karakteréhez, arculatához.

Javaslataink szerint a zöldfelület állománya alapvetően nem csökkenhet. Az elöregedett, beteg és túlnőtt cserje és fás állomány ritkítandó, ifjító metszéssel újraéleszthető. Sok helyen a parkok fás állománya és lombsűrűsége túlzott. Több helyen szükséges a gyep életképessége miatt a lombsűrűség szabályozása, az önárnyékolás káros hatásainak kiküszöbölése érdekében szükséges a kiválogatott egyedek kiszabadítása. Általánosan sürgető feladat a faápolási és metszési munkálatokat elvégezése az egész területen. A cserje- és gyepszint szinte teljesen felújításra szorul, különös tekintettel a mélyárnyékos zónákra.

Közösségi aktivitás - A pihenésre, közös találkozásra alkalmas helyek csak korlátozott körülmények között léteznek a területen, de minőségük sok helyütt a használhatatlanságig leromlott. A közös ünnepek és rituálék megrendezésére alkalmas közterek szintén hiányoznak.

A központi hely problémája - Az intenzív és a családiházas beépítés vegyesen alkot jól körülhatárolt városrészt. Részben történeti okok miatt, a nagy sűrűségű beépítések telepítési képlete nem minden esetben követi a klasszikus modern építészet elveit. A létrejött köztér-hálózat és zöldfelületi rendszer tudatos tervezés eredménye volt, de a városrész monoton lakófunkcióját nem volt képes feloldani. A helyi identitás és a nyilvánosság-funkciók kialakulásának alapfeltétele, hogy a valódi városrész-központ feltételei adottak legyenek. Kisebb alközpontok sejtjei megjelennek, de a körülmények sehol nem elegendőek a központi szerep működéséhez.

Megoldási javaslatok, részletes program

A tervezési feladat két fő egységét a SZONDI GYÖRGY SÉTÁNY LAKÓTÖMBJE és a FEKETEGYÉMÁNT TÉR alkotja.

1. Szondi György sétány lakótömbje

A Komlói út mentén elhúzódó társas lakóépületek rendszerébe illeszkedik bele ez a lakóterület is. A telepszerű lakótömb mélyebben ékelődik be a családi házas övezet szövetébe. A Komját Aladár utca északi oldalán hasonló telepítésű társasházak sora indul el a következő tömb belseje felé, de négy épület elkészülte után megállt a társasházas beépítés. Néhány évtizeddel később négy panelház elkészítésével félbemaradt a telepes beépítés terjeszkedése. A tömb északnyugati oldalán intézményi terület található (a valamikori Mecseki Szénbányák Igazgatósága, ma Gandhi Gimnázium és Kollégium). A Komját Aladár utca északi oldalán szolgáltatási funkciókat ellátó lakó-, és egyéb épületek találhatók, amelyek már szinte utca-szerű helyzetet hoznak létre. A Szondi György sétány északi vége kiszélesedő torkolattal kapcsolódik a Komját Aladár utcához. Az így előálló képlet önmagában csak számos megkötéssel válhat egy többfunkciós, közösségi használatra alkalmas városrész-alközpont helyszínévé! Olyan „hellyé", amely képes saját karaktert és identitást kölcsönözni a környéken lakók számára, azonban ilyen szerep kialakítására csak nagyon kevés hely alkalmas Meszesen. Ezért munkánkban egy határozottabb arculattal rendelkező, közösségi funkciókat ellátó köztérrendszert szeretnénk kialakítani.

A Dobó István utca és a Komlói út közötti társasházas beépítésű területen, a nagyjából egy utcatömbnyi közterületet a Szondi György sétány fűzi össze és egyúttal választja ketté. A telepszerűen kialakuló tömb közterületi rendszerét értelmezi és rendezi össze a sétány képlete. A tömb keleti részén az egymáshoz közel álló épületek hármas egységei szinte már „udvar-szerűen" kialakított zöldfelületeket fognak közre, amelyek az utcás telkek hangulatával nyílnak a sétányra. Ezek a „telkek" egy szolgalmi útról tárhatók fel gépkocsival. A Szondi György sétány „publikusabb" és reprezentatív szerepet betöltő tengely, míg a lakóépületek által közrefogott belsők, „intimebb" zöldfelületek. A sétány és a belső „udvarok" megkülönböztetett használati karakterét szeretnénk hangsúlyosabbá tenni, és egymástól elkülöníteni, miközben törekszünk a két használati funkció közötti szerves kapcsolat megerősítésére is. A Szondi György sétány lakótömbjét három megkülönböztetett részterületre osztottuk a tervezés során:

a. Szondi György sétány

b. Komját Aladár utca

c. A lakóépületek által közrefogott belső, „intimebb" zöldfelületek

• a. Szondi György sétány

A sétány a településrész „főutcájának" szerepét nem láthatja el, de egy minőségi hangsúlyt képes létrehozni és ezáltal szűkebb környezete számára a mainál nagyobb vonzerőt tud majd biztosítani. Olyan beavatkozásokat javasolunk, ami képes a jelenleg leromlott közterületet az emberek mentális térképére pozitív előjellel visszahelyezni. A sétány egyfelől az épületek közötti zöld felületek kapcsolatát biztosítja, másfelől pedig egy átmenő sétaút, ami településszerkezeti értelemben feltárja a tömböt és nyilvános közösségi funkciókat képes megjeleníteni. Ezért a Szondi György sétány átformálásakor a pihenő-sétaút funkcióját szeretnénk erősíteni.

Kevés lehetőség adódik a környéken bizonyos közösségi aktivitások befogadására, ezért itt lehetőséget biztosítunk a társas érintkezéssel egybekötött aktív kikapcsolódásra is. Minden korosztály számára egyaránt vonzó helyé kell váljon a sétány. Ezért a bővületekben helyet biztosítottunk két korosztály játszóterének. A sétány görkorcsolyázható térburkolatot kapott. A családi séta, a gyermek-, vagy kutyasétáltatás mellett a sportolásra (sakk, gördeszka, foci, petanque, játszótér, kosárlabda), vagy vásárok, ünnepek, búcsúk, fesztiválok lebonyolítására is alkalmas a terület. Helyet kapott itt egy kisebb vízfelület és egy ivókút is, valamint egy térplasztika helyét is kialakítottuk, és a terület déli oldalán MINI sportpályát hoztunk létre.

Morfológiai szempontból a sétány végződései nem megoldottak. Nem fejeződik ki az a szituáció, ahol valami elkezdődik, vagy az, ahol valami véget ér. Ezt a szituációt az átalakítás során kialakítottuk. A sétány déli vége tölcsérszerű kiszélesedést kap, amely képes találkozók helyszínévé válni. A sétány északi végződését a Gandhi épülete nagyrészt kitakarja, és szinte értelmezhetetlen helyzetbe hozza a sétány két fasor közé szerkesztett tengelyét. Erre a lehetetlen helyzetre nincs igazán megfelelő megoldás, csupán orvosolni lehet azt, ezért a sétány tengelyét eltoltuk keleti irányba, és a keleti fasor képezi az új tengelyt. A sétaútvonal egy fasoros sétánnyá változott, míg a másik fasor ligetes zöldfelületként kapcsolódik hozzá.

A Szondi György sétány új alaktani képlete

A parki burkolati rendszerek többszintűek. A gyermekjátszóterek és a sportpálya gumiőrlemény burkolatúak. A főtengely kő-, míg a másodrendű sétautak térelem-burkolatot kaptak. A Szondi György sétány új funkciói a Komját Aladár utca megfelelő átalakítása nélkül nem érvényesülhetnek teljes értékűen. A Komját Aladár utca közszolgáltatásainak erősítése biztosíthatja csak azt a vonzerőt, ami a sétány potenciáljával együtt képes lehet a környéket egyfajta városrész-alközpont szerepbe juttatni. A két tengely kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy burkolati minőségében és mikroarchitektúrájában megfeleljen ünnepi rendezvények lebonyolítására, de a hétköznapok során továbbra is biztosítsa a parkolási lehetőséget.

Ez a csomópont ugyan nem illeszthető a városrész geometriai és utcaszerkezeti középpontjába, és térszerű képződményt is nehéz lenne itt létrehozni. Azt a megoldást javasoljuk, amikor a Gandhi Gimnázium mögötti parkoló a Komját Aladár utca szemközti teresedésével együtt értelmezhető szituációban jelenhet meg. A teresedés burkolatainak irányultsága és kiterjedése azt kell kifejezze, hogy az itt találkozó utak csomópontjában egy más, magasabb téri minőség alakul ki. Koncepciónkban ez a teresedés az egyik központi identitáshordozó elem. A hétköznapok során a Komját Aladár utca kettéosztja ezt az egységet, de nagyobb ünnepek alkalmával lezárható lesz az utca ezen a szakaszon.

•b. Komját Aladár utca

A Komját Aladár utca a környék laksűrűségéhez képest nem kellően tágas ahhoz, hogy igazi főutca szerepre tarthasson igényt. A térbútorok és burkolatok leromlott állapotban vannak, a térszervezés sem megfelelő. A Szondi György sétány és a Komját Aladár utca torkolata jelenleg nem megoldott: nincs olyan burkolati és térszervezési kialakítása, amely lehetővé tenné a közösségi használatot, vagy a szolgáltatások megfelelő színvonalú kialakítását. A torkolat jelenleg csak parkolóként funkcionál.

Megoldásunkkal lehetővé válik az utca mentén kialakított üzlethelyiségek megközelítése. A CBA melletti teresedést igyekeztünk térszerű karakterrel felruházni. Ezt a teresedést lépcsővel nyitjuk meg az utca túloldalán lévő parkoló irányába, és a burkolat minősége a parkoló burkolatában megjelenik. A jelenlegi átalakítást úgy terveztük meg, hogy az ajánlásainkban szereplő új rendezési   elképzelésekkel összhangban legyen. Ennek megfelelően megelőlegezi azt a helyzetet, amikor a „ZOLI-ABC" épülete eltűnik, és az új tér keleti és északi oldalán térfalként szolgáltatási épületek épülnek. Enélkül valódi városias teresedés a hozzá kapcsolódó funkciókkal nem hozható létre a környéken.

A szolgáltatások tekintetében sem állandó, sem alkalmi, sem zöldség-gyümölcs, sem bolhapiac nem található a városrészben. A Komját Aladár utca Komlói út felőli végén, a szolgáltatóház környezetében javasoljuk ÁNTSZ által engedélyezett, vízvételi lehetőséggel ellátott köztéri árusító pultok felállítását olyan rendszerben, amelyek képesek alkalmi árusítások megszervezésére, de általános funkciójában ülőpadokkal körülvett pihenőhelyekként működhetnek a fák árnyékában. Ezen a területen javasoljuk egy újságos-dohányárusító pavilon felállítását.

A Komját Aladár utca Komlói út találkozásának déli oldalán, a háztömbök által kialakult kiszögellésben egy bányásztörténeti műalkotás felállítását javasoljuk. A Komját Aladár utca fő artériává alakítása esetén elvész az utcaszerű kialakítás lehetősége. Összeszűkül az útburkolat és az épületek közötti terület, így elvész a potenciális lehetőség, hogy a környék multifunkcionális alközpontja létrejöhessen – amely véleményünk szerint az adott helyzetben stratégiai cél kell legyen. Ezért a Komját Aladár utca főartériává alakítását csak a Dobó István utca és a Komlói út közötti szakaszának egyirányúsításával javasoljuk.

•c lakóépületek által közrefogott belső, „intimebb" zöldfelületek

A meszesi társasházas tömbök közül itt tapasztalható az utóbbi évtizedben a legnagyobb ingatlanforgalom. Minden épület vakolati rendszere rendben tartott, folyamatosan beépülnek a tetőterek. Megállt a lakosság elöregedése és sok gyermekes fiatal pár költözött a területre. A legfontosabb feladatnak ezen zöldfelületek kihasználatlanságának javítását, a használati lehetőségeik bővítését tekintjük. A funkció-megerősítés elve mögött az a szándék áll, hogy az épületek közötti zöldet az ott lakók kisebb és zártabb közösségei használhassák intimebb társasági események és a pihenés céljából. A cél az, hogy a kibővült használati lehetőségek következtében minél inkább a saját területüknek érezhessék a lakók a zöld felületet, és a fenntartásban-gondozásban is egyre aktívabb szerepet vállaljanak.

Minden második egységben kialakítunk egy kisebb területet asztallal és ülőpadokkal, valamint egy kisebb, néhány elemből álló játszóteret az ülőfelületek környezetében. Minden térsejt szegélyén szerény, alig feltűnő pergola alakítható ki, amely lugasként rendezi a növények lombját a terület védelme érdekében. Helyenként vadszőlőt futtatunk a pergolára, helyenként pedig a meglévő bokrok és fák koronájához alakítjuk. Egy-egy területegységbe formailag harmonizáló ülőbútorok és pergolák kerülnek, de minden egység kicsit más-más variációt hoz létre, és más motívummal teszi karakteressé az „udvart". Minden épület bejárata előtt rendezetlen az előtető, ezért javasoljuk, hogy a köztér-megújítási program terhére kerüljön egységes, edzett üveg előtető minden bejárat fölé, amelyen az adott „udvar" karakterére igazított variációs motívumok megjelenhetnek.

Az épületek megközelítése jelenleg egy aszfalt burkolatú úton keresztül történik. A gépkocsik parkolását itt megszüntettük, így a házak előtt csak egy 3,5 m-es burkolt felület marad, amely biztosítja a bútorszállító autók, mentők, tűzoltók behajtását. Parkolásra csak a belső „udvarok" szélén lenne lehetőség. Ezáltal az épületek előtti terület nagysága csökken, a zöld felületé pedig ugyanannyival növekedhet. Természetesen az utca csak behajtási engedéllyel rendelkezők számára használható gépjárművel, és csak kizárólag a ki-, és berakodás idejére.

A beavatkozások csupán finom szegély-, és burkolatképzési eszközökben merülnek ki. Azt szeretnénk elérni, hogy a visszafogottan használt eszközrendszer alkalmazkodjon a terület már meglévő karakteréhez, de közben képes legyen finoman árnyalt arculatot kölcsönözni a lakótömbnek. A zöldfelületek sétány felőli záródását enyhén emelkedő támfalak zárják le, amelyek enyhe ívvel vezetnek fel az épületek előtti burkolt felületre. Ezek a változó terepszint kisebb támfalaiként és kis ülőfelületekként működnek és előregyártott monolit vasbeton elemek sorolásával építhető meg. Minden lépcsőház bejáratával szemben pihenőpadokat terveztünk. A tömb déli oldalán a legutolsó zöldfelületi egységben javasoljuk két kisméretű, gumiőrlemény burkolatú kosárlabdapálya kialakítását tervezzük, a pályákat ülőpadok és alacsony védőhálók vehetik körbe. A terület utcával határos oldalán kis-, és közepes növekedésű fákból, valamint cserjékből határoló növényfalat kap.

2. Feketegyémánt tér

A tér voltaképpen pszeudó-keretes beépítésként értelmezhető. Az épülettömb belsejében kialakuló köztér udvarszerű kialakítása az ott lakók igényeit szolgálja elsősorban. Az általunk megfogalmazott javaslatok ennek a funkciónak a kiteljesítését szolgálják. Olyan funkciók működését kívánjuk erősíteni, amelyekre igény mutatkozik. A játszótereket és a pihenőterületeket építjük újjá, valamint kialakítjuk a felnőttek társas kapcsolatainak létrehozását biztosító helyeket. Néhány apró igény kielégítését is rendezett keretek között biztosítjuk, így például ruhaszárító kötél állványát helyeztük el.

A belső térrészt szimmetrikusan, négy egységre tagoltan alakítottuk ki: a középső térrész egy pihenőpark funkcióját kapja. A növényzet sűrűn benőtt. Megfelelő kezeléssel az átláthatóság biztosítása szükséges. A két kisebb átmenti egységben kisebb-nagyobb közös események és a találkozás lehetőségének formáltuk meg, itt pergolával ellátott ülőfelületeket, körbeülhető asztalokat hoztunk létre teraszos kiképzéssel. Megjelenik egy ivó-, és egy szökőkút is. A két szélső egység a pihenés parkszerűen kialakult helye lesz játszótérrel és ülőpadokkal.

A zöldfelület és a gyalogos ösvények megújítást igényelnek. A fák és bokrok felújító metszést kapnak és az elöregedett, beteg egyedeket pótoljuk. A terület átláthatóságának megfelelően alakítjuk a fák és bokrok koronaszintjét. A parkolás lehetőségét a tömbön belül megszüntettük, viszont a tömb keleti és nyugati széle mentén, kívül alakítottunk ki újabb parkolókat. Javasoljuk a Komlói út és a tömb közötti részen az ülőpadok felszámolását, és a vizesárok befedésével a felszabaduló helyen kerékpáros útvonal jöhet létre. Javasoljuk a garázssor burkolati rendszerének felújítását. Hosszú távú fejlesztési javaslatként ajánljuk a tömb déli oldala mentén haladó út meghosszabbítását a majdan kialakítandó új út irányában.

Közlekedési rend és parkolás

Gépjármű-forgalom

A Komját Aladár utca fő-artériává alakítása esetén a következőket javasoljuk: a Komját Aladár utca egyirányúvá válik a Dobó István utca és a Komlói út közötti szakaszán, ebből kisebb forgalmi terhelés adódik és lehetőség nyílik párhuzamos parkolóhelyek kialakítására. A keleti irányú forgalom lebonyolítását a Madas József utca vagy a Balassi Bálin utca egyirányúsításával lehetne megoldani. A két utca javaslatunk szerint forgalmi egységet alkotna. A Komját Aladár utca - Komlói út kereszteződésben lámpával ellátott kihajtást tennénk lehetővé, és gyalogátkelőt alakítunk ki. A Meszesi Iskola előtti lámpás kereszteződés és gyalogátkelő megszűnik, a ki-, és behajtás bekanyarodó sávokkal oldható meg. A Madas József utca torkolatában egy újabb forgalmi lámpa segíti a bekanyarodást.

Buszközlekedés

Az északra tartó 2-es busz megállóját a helyén hagytuk. A délre tartó 2-es járat megállóját pedig 250 m-rel elmozdítottuk a Madas József utca torkolatától délre. A később megvalósuló úthálózat-bővítések során az ide érkező 27-es busz a Komját Aladár utcáról délre fordulhat a Komlói úton, majd a Madas József utcán elkanyarodva tarthat visszafele. Megállóját az egyirányú Madas József utcán ajánljuk kialakítani, így elégséges, ha a Komját Aladár utcán már az elején, az Aknász utcánál kap megállót.

Gyalogos forgalom

A Meszesi Iskola előtt, a Komlói úton kialakított lámpás kereszteződés gyalogosátkelője megmarad az eredeti helyén. A Szondi György sétány és a Komlói út közötti összeköttetést megerősítjük a Komlói út 63-as és 57-es épülete között. A Komját Aladár utca Komlói út kereszteződésben lámpával ellátott gyalogátkelőt alakítunk ki. A Madas József utca torkolatában egy újabb forgalmi lámpát helyezünk el gyalogátkelő zebrával. Így a gyalogos forgalom a tömb sarkai felé irányul és a Komját Aladár utca, valamint a Feketegyémánt tér között közvetlenebb lehet a gyalogos forgalom. Ezáltal, valamint a buszmegálló déli irányba történő áthelyezésével az épületek közötti zöldfelületen az átmenő gyalogos forgalom gyengül, ugyanakkor a Sétány átmenő forgalma erősödik.

Kerékpáros forgalom

A felhagyott vasút helyén kialakítandó kerékpáros útvonalat összeköttetésbe kell hozni a Komlói út keleti oldalával, ehhez a Balassa Bálint utcán javasoljuk lecsatlakozó vonal kialakítását. A Komlói út nyugati oldalán északi irányban haladhatna tovább a Madas József utcai lámpás kereszteződésig,  ott folytatható a szolgalmi úton kialakított kerékpársávban. Majd Komját Aladár utcánál keresztezheti a Komlói utat, majd a fekete Gyémánt tér alsó útján folytatódhatna északi irányba.

Parkolás

A Sétány lakótömbjén belül csak a bekötőutak végén lenne parkolási lehetőség. További parkolási igények kielégítésére a Komlói úttal párhuzamos szolgalmi út keleti oldalán van lehetőség – valamint a Madas József utca egyirányúsításával és 1,5 m-es szélesítésével lehetővé válik a párhuzamos utcai parkolóhelyek kialakítása. A Sétány nyugati tömbrészén lehetőség kínálkozik a tömbön belüli intenzívebb parkolás megtartására, a Komját Aladár utcán pedig párhuzamos parkolás válik lehetővé az egyirányúsított szakasz bizonyos részein.

Műalkotások, játszóterek

Fontos szempont, hogy a térbútorok és plasztikák reprezentatív szerepük mellett közösségi aktivitást igénylő köztéri funkciókat is ellássanak. Lehetőséget kell adni interaktivitást igénylő tárgyak elhelyezésére, amelyek értelme a tárgy és használója közötti kapcsolaton alapszik, és dialógust generál a lakókkal mind fizikai, mind kulturális értelemben – legyen az valamilyen jelentést hordozó műtárgy, esetleg vizuális vagy használati élményt nyújtó térplasztika.

Lehetőséget kell teremteni olyan felületek kijelölésére a területen vagy annak környezetében, ahol a városi létforma írásos és képi kifejezésmódjai megjelenhetnek. A „Városi vizuális szöveg-textúra emlékműve" az önkifejező energiák számára biztosít felületeket, amelyekre firkálni, rajzolni, sprayzni lehet. Így a tér használóinak önkifejezési formája szabályozott keretek között találja meg a maga helyét – és ezzel esély mutatkozik arra, hogy a többi tárgy ne essen rongálás áldozatává. A graffitik, tag-ek, szövegek, rajzok egyfajta „vizuális szöveg textúrává" minősülhetnek át, amelyek képletesen szólva a tér narrációjának változó emlékműveivé válhatnak az idők során. Hasonlóképpen krétával rajzolható felületeket tervezünk a kisgyermekek számára a játszóterek közelében.

A tervek tartalmazzák a „Városi vizuális szöveg-textúra emlékműve" helyét a sétány déli tengelyénél. A jelenlegi anyagi keret terhére nem tartjuk megvalósíthatónak az emlékművet, de a tervezett átalakítás lehetőséget teremthet létrejöttéhez, és ösztönzőleg hathat a közösségre, hogy önmaga számára teremtse meg a mű létrehozásához szüksége anyagi fedezetet. Így olyan „ügy" jöhet létre, ami talán közösségteremtő energiák mozgósítását eredményezi.

Interjúrészlet Bencze Zoltán építésszel

Megjelent a „Köz_Tér_Köz" című városfejlesztési albumban.
Az interjút készítette: Somogyi Krisztina, 2010. április

Miért pályáztad meg a Meszest érintő köztéralakítást?

Kihívást jelentett az ’50-es években épített szociális hátrányokkal küzdő lakótelep közterületi rendszerének megújítása.

Kikkel dolgoztál együtt?

Építészként egyedül Kis Jánossal. De fontosnak tartottam, hogy más kreatív alkotóágak munkáját is integráljam a tervezési folyamatba. Így képzőművészekkel gondolkodtunk együtt, akiknek az volt a feladata, hogy interakciókat teremtő helyzetekre keressenek egyedi megoldásokat. Kuti László térplasztikája egy bányász emlékműként valósult meg, Baróthy Anna pedig az úgynevezett üvegbeton „csücsülőkő" anyagát tervezte. Más fiatal szobrászok is részt vettek néhány interaktív köztéri elem tervezésében, de felvetéseik végül nem tudtak bennmaradni a tervekben.

Miben állt az elképzelésetek lényege?

A meszesi városrész halmozott szociális problémái miatt a közterek fejlesztése más típusú végrehajtást igényel. Úgy gondoltuk, hogy komplex és kooperatív szemléletű módszertant és közterület-menedzselési gyakorlatot kellene munkába állítani. Azt reméltük, hogy a nagyarányú pécsi fejlesztések új szemléletű városépítészeti módszerek alkalmazását kényszerítik ki. Ennek értelmében a feladatokat mi egy összetett városfejlesztési folyamat részeként kezeltük. Azt hittük, hogy ha már a lakosságot nem is vonják be az átalakítások tervezésébe, legalább az építészek tapasztalatait összegyűjtik és a későbbi fejlesztések során felhasználják. Ezért javaslatainkat nem csupán a kijelölt beavatkozási területre és nem is csak a most rendelkezésre álló keretek erejéig fogalmaztuk meg, hanem kitértünk a közeljövőben esedékes feladatokra is. Átfogó célok mentén, jól ütemezhető és finanszírozható feladatsort állítottunk össze.

Mi volt az a gondolat, amely felkeltette a zsűri figyelmét?

A komplexen megfogalmazott problémák és a megoldására felkínált sokoldalú válaszok. Konkrétan pedig az, ahogyan megszerveztük a sétány és a parkoló átalakítását. Kiemelten értékelte a zsűri, hogy minden megoldásunkat nagyszabású városrész-fejlesztési program első lépéseként fogalmaztuk meg. Leginkább tehát azokat a gondolatokat tekintették értékesnek, amit később a tervezés során sajnos nagyon nehezen tudtunk érvényesíteni.

Egyetértettél a kijelölt helyszínnel?

Alapvetően igen. Mivel Meszesen a szociális problémák részben kapcsolódnak az ’50-es években épített bányász lakótelep hiányosságaihoz, tűzoltásszerűen orvosolandó feladatnak tekintettük közösségi funkciókat ellátó köztérrendszer kialakítását. Meszesen ugyanis hiányoznak azok a helyek, ahol az emberek találkozhatnak, szórakozhatnak, miközben egymással kapcsolatba kerülnek. Egész egyszerűen hiányzik a városszerkezetből az a hely, ahol egy városközpont vagy csak egy alvárosközpont kialakítható lenne. Mi ezt a „központi hely problémájának" neveztük és. A rossz adottságok között a Komját Aladár utca valóban alkalmas lehet arra, hogy egy városrész-alközpont jöjjön létre. A jelenlegi átalakítás keretei között csak elindítani tudtuk ezt a munkát.

Változott-e a terület vagy a funkcionális elvárás a tervezés folyamán?

A beavatkozási terület csak kismértékben változott, annak ellenére, hogy jelentős csökkentést javasoltunk. Tervezés közben sikerült elérni, hogy emelkedjen a beruházás összege. Mindezek eredőjeként a két részre osztott tervezési terület közül a kisebb egységben csak állagmegóvó felújításokat végeztünk. Ezáltal a szükségesnek vélt beavatkozások kb. 80%-a megvalósíthatóvá vált. A költségvetést a legfontosabb feladatok elvégzése szempontjából súlyoztuk.

Milyen konkrét feladatokat kellett megoldani?

Számos feladat közül csak néhányat emelnék ki:

A lakótömb tengelyében található Szondi György sétányt nevének megfelelő funkcióval kellett ellátni. A Szondi György sétány eredetileg két hársfasor tengelyébe szerkesztett szimmetrikus sétaútvonal volt. Az új aszimmetrikus elrendezés megsokszorozta a területhasznosítás lehetőségeit és erősebb hangsúlyt ad a sétaútnak, ami korábban egy parkolóban ért véget.

A központi hely problémáját javítandó, a parkoló térpótló szerepet kapott. Itt pódium épült színpaddal. Ezáltal kialakult a környéken a közösségi nagyrendezvények hiányzó helyszíne.  A rendezvényhelyszínnel egy majdani átalakítás első lépését készítettük el abban a reményben, hogy később igazi városi tér alakulhat ki a továbbépítésével. A folytatás érdekében új rendezési terv elkészítését javasoltuk.

A közterületi funkciók bővítése mellett javítani kívántuk a környék identitását hordozó fizikai környezet minőségét. Karakteresebb fizika környezetet segíti a funkcionális és minőségi hangsúlyok kialakítására a városrészen belül. Mindettől azt reméljük, hogy a jelenleg leromlott állapotú közterületeknek a korábbinál nagyobb vonzereje lehet, és a városrésze pozitívabb előjellel jelenhet meg az emberek mentális térképén.

A köztéri bútorok rendszerét az ötvenes évek betonbútorainak átértelmezésével egyedileg terveztük újjá.

Mennyire volt jól előkészítve a tervezési terület?

Mire a közműtervek egyeztetése véget ért, már le is járt a tervezési határidő. Mivel nem az építtető, hanem a kivitelező készítette a kiviteli terveket, előzetes feltárásokra sem került sor. Így néha megakadt az építkezés, időnként korrigálni kellett, de jelentős fennakadás nem volt. Városépítészeti és társadalmi előkészítettség tekintetében cinikusan viselkedett a beruházó.

Milyen tervfázisig vittétek végig a munkát?

Egészen a kiviteli tervig sikerült szerződnünk, de tervezői művezetésre nem biztosított lehetőséget a kivitelező és a megbízó. Meglehetősen ellentmondásos helyzet alakult ki. Bár az egyeztetési tárgyalásokon részt vehettünk, azonban a kényes kérdésék kapcsán, amikor a minőségi elvárások érvényesülését követeltem a kivitelezőtől, az építtető nem támogatott. Kerülte a konfliktust a kivitelezővel, és ennek következménye erősen rányomja bélyegét a végeredményre – időnkét számomra megkérdőjelezi a megoldások értelmét.

Lényegi pontokon alakult át a terv?

Csak apróságok változtak. Nem épült meg néhány parkoló és egy kerékpárút, elmaradt egy lámpás kereszteződés kialakítása. De az apróságok közül néhány nagyon fontos lett volna; olyan kicsi dolgokra gondolok, melyek számos problémát oldottak volna meg, vagy régóta fennálló ellentmondásokat számoltak volna fel. Így például fontos lett volna egy közterületre épített kerítés elbontása, egy rendezetlen sorsú előlépcső átépítése. A legnagyobb problémát azonban egyértelműen a minőségen aluli kivitelezés okozta.

A Szondi sétány ülőpadjai egyedi tervezésűek. Kik tervezték?

A bútorokat magam terveztem, kivéve az asztalok melletti acél ülőkét és az eredetileg gyári gerendapadokat, amelyet azonban a kivitelező saját tervek alapján, az eredetitől jelentősen eltérve, maga gyártotta le. Az L-alakú „csücsülőkő" anyagát Baróthy Anna találta ki.

A Szondi sétány környéke kifejezetten lombos lakókörnyékként él bennem. Hogyan alakul át a zöldfelület?

Alapvetően nem változott. Viszont az építéssel járó földmunkák során felhalmozott sittet csak részben távolították el és csak részben pótolták az eredeti termőtalajt. Ennek következtében a korábbihoz hasonló erős gyep kialakulására nincs lehetőség.

Említetted, hogy a Feketegyémánt téren csak kisebb beavatkozások történtek. Mi épült ott?

Ezt a területet Kis János kollégám vitte végig. Néhány kivételtől eltekintve a beavatkozások felújítás jellegűek.

Miért mások ott a térbútorok?

Mert elkülönül a másik tervezési területtől. A feladatokat területi alapon osztottuk meg.

Volt-e kapcsolat a helyiekkel? Magukénak érzik-e a beavatkozást?

A tervezési és előkészítési folyamat teljesen figyelmen kívül hagyta a lakók igényeit és véleményét. Semmilyen lépés nem történt a bevonásukra, a tervezési határidő rövidsége miatt esélyünk sem volt erre. Ez a tény megkérdőjelezheti az egész beavatkozás értelmét és több mint súlyos hiba a beruházó részéről.

Említetted, hogy a most megvalósuló beavatkozást egy nagyobb átalakítás első etapjának gondolod. A területtel való foglalatosság során került-e elő, maradt-e benned olyan gondolat, amelyre fölhívnád a figyelmet, azaz úgy gondolod, hogy valamikor a jövőben érdemes lenne foglalkozni vele?

Úgy érzem, végül nem valósult meg a zsűri által méltatott komplex és sokoldalú megközelítés. Nem került sor olyan előkészítési munkálatokra, melyek feltárták volna a városrész hátrányos helyzetének okait. Ennek következtében egy-egy szociális probléma feloldása kapcsán megfogalmazott javaslatunk legfeljebb intuitív találgatásnak tekinthető. De nem csak az előkészítést szabotálta el a beruházó, hanem a tervezés során felmerült javaslatok feldolgozására, mérlegelésére sem került sor. Éppen az ellenkezője történt, mint ami optimálisnak lenne tekinthető: a problémákat feloldó megoldások nem valósultak meg. A tervezés során azzal hárították el a javaslatainkat, hogy „semmit ne komplikáljunk". Pedig ezen a területen csak komplikált dolgok merültek fel, melyek komplex megoldást igényeltek volna. Nem került sor a területen jellemző, zavaros tulajdonviszonyok rendezésére és nem született szabályozás a parkolás rendjére sem. Márpedig ez összefüggésben áll a tervezett parkolók kialakításával és befolyással van a környék ingatlanpiaci működésre. De nem sikerült a szabályozási terv módosítását sem elérni, pedig anélkül a városrész hiányzó közterületi funkciói nem fejlődhetnek tovább. Nem indult el egy olyan beruházás-irányítási folyamat sem, ami a problémák megoldása érdekében megfogalmazott javaslatokat feldolgozta volna és lehetővé tenné a megfogalmazott célok további megvalósulását.

Pécs-Kelet központi területeinek megújítása
vezető tervezők: Bencze Zoltán, Kis János
tervezés éve: 2008-2009
kivitelezés éve: 2009
bruttó szintterület: 33.000 m²
generáltervező: Axyon Tervező Bt.
geodézia: Zlamál Pásztor Földmérési Bt.
kertépítészet: TÁJDESIGN Tájépítészeti Kft.
külső közmű: Méhes és Fia Kft. Tervező stúdió
útépítés: Ládonyi - Terv Bt.
elektromosság: Bau Consulting Kft.
rehabilitáció: Kormányos Anna rehabilitációs környezettervező szakmérnök
képzőművészek: Baróthy Anna, Kuti László
bruttó beruházási költség: 250.000.000 Ft
építtető/megbízó/fejlesztő: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
generálkivitelező: I-Axis Kft.
fotók: Horváth Gábor, Réthey-Prikkel Tamás, Körtvélyesi László, Bencze Zoltán