Debrecen és a szecesszió

Sok jel mutat arra, hogy a szecesszió olyan jól érzi magát az Alföldön, mint a pipacs és a szürkemarha. Erre az értékes regionális sajátosságra igyekeznek felhívni a figyelmet Debrecenben. A szecesszió világnapjához kapcsolódó eseménysorozat keretében könyvbemutató, kamarakiállítás, előadás, beszélgetések sora kígyózik – szecessziósan – végig a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár júniusi programján.

A szecessziós építészet az Alföld egyik leginkább számottevő hozzájárulása a magyarországi építészettörténethez. Lechner Ödön 1897-ben felavatott kecskeméti székházát valóságos szecessziós városházépítési hullám követte e vidéken. Majd 1902-ben a mester úgyszintén egy alföldi városban, Szegeden lépett elsőként a nyilvánosság elé azért, hogy összegezze építészeti ars poeticáját, mely nagy jelentőséget tulajdonított magának a tájegységnek. Időközben feltűntek a lechneri szecesszió első követői, akik munkáikat zömmel alföldi városok számára készítették: még a 19. század utolsó éveiben Szentesnek és Szatmárnémetinek szállót, Szegednek új zsinagógát terveztek. A magyaros stílus ilyen korai és közvetlenül Lechnerhez kapcsolódó alkalmazására városi, közületi költségvetésből megvalósult épületek esetében Budapesten kívül csak az Alföldön akad példa. A formanyelv figyelemre méltóan gyors megjelenését pedig hasonló mérvű folytatás követte, és 1915-ig régiószerte roppant sok középületet, illetve bér- és lakóházat emeltek a stílusban. Olyan sokat, hogy az Alföld Európa egyetlen agrárvárosi régiója, amely szecessziós építészetével emelkedik ki társai közül. De beszédes az is, hogy a stílus alföldi virágzása Keserü Katalint és Gerle Jánost már korábban szintézis- és fogalomkísérletre ösztönözte.

Alföldi szecesszió - Kiállítás és könyvbemutató

A témában megjelent legújabb publikáció, a Szecesszió az Alföldön című tanulmánykötet 18 szerzője – vajdasági, partiumi, magyarországi művészet- és helytörténészek – az eddig felhalmozott ismeretanyaghoz járul hozzá új épületekkel és attribúciókkal, finomhangolási kísérletekkel, áttekintésekkel. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum gondozásában, Brunner Attila, Mészáros Márta és Veress Dániel szerkesztésében megjelent könyvvel – egy témába vágó, tabló- és helytörténeti kiállítással együtt – az Ünnepi Könyvhéten ismerkedhet meg a debreceni közönség. A kiállítást és a könyvet – a szerkesztőkkel beszélgetve – Berta Erzsébet irodalomtörténész mutatja be. Az alkalom egyben a szecessziós júniusi programsorozat nyitóeseménye.

• Időpont: 2018. június 8. (péntek) 17.00
• Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtára – I. emeleti kerengő
• Facebook esemény itt. 

További programok

Tematikus városi séta a szecesszió világnapjához kapcsolódóan

• Időpont: 2018. június 9. (szombat) 10.00 -12.00
• Gyülekező helyszíne: MÉLIUSZ Központi Könyvtára – I. emeleti kerengő

Előadás - A századforduló építészete Debrecenben

• Előadó: Papp József, Kós Károly- és Podmaniczky-díjas helytörténet-kutató
• Időpont: 2018. június 12. (kedd) 17.00
• Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtára – Földszinti nagyelőadó

Kerekasztal-beszélgetés az alföldi századfordulós/szecessziós építészet jelenéről

• Résztvevők: Brunner Attila, Haudman Cecília, Térey János, Rácz Zoltán, Veress Dániel
• Időpont: 2018. június 23. (szombat) 17.00
• Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtára – I. emeleti kerengő

Méliusz Juhász Péter Könyvtár