Épületek/Középület

Dialízis központok hálózata – 2001-től

1/27

Gyula

Mátészalka

Ajka

Ajka

Székesfehérvár földszint

Székesfehérvár emelet

Székesfehérvár

Székesfehérvár

Székesfehérvár

Székesfehérvár

Kaposvár helyszínrajz

Kaposvár földszint

Kaposvár emelet

Kaposvár galéria

Kaposvár

Kaposvár

?>
Gyula
?>
?>
?>
?>
?>
Mátészalka
?>
?>
?>
Ajka
?>
Ajka
?>
Székesfehérvár földszint
?>
Székesfehérvár emelet
?>
Székesfehérvár
?>
Székesfehérvár
?>
Székesfehérvár
?>
?>
Székesfehérvár
?>
Kaposvár helyszínrajz
?>
Kaposvár földszint
?>
Kaposvár emelet
?>
Kaposvár galéria
?>
?>
?>
?>
Kaposvár
?>
Kaposvár
?>
1/27

Gyula

Mátészalka

Ajka

Ajka

Székesfehérvár földszint

Székesfehérvár emelet

Székesfehérvár

Székesfehérvár

Székesfehérvár

Székesfehérvár

Kaposvár helyszínrajz

Kaposvár földszint

Kaposvár emelet

Kaposvár galéria

Kaposvár

Kaposvár

Dialízis központok hálózata – 2001-től
Épületek/Középület

Dialízis központok hálózata – 2001-től

2007.03.27. 12:00

Helyszín: Gyula, Mátészalka, Ajka, Székesfehérvár és Kaposvár Építész tervező: Varga Tamás DLA - V.T.Arch Kft.

Több évtizedes munkája eredményeként az egykori EuroCare Egészségügyi Szolgáltató Rt., jelenleg BBRAUN Avitum Egészségügyi Szolgáltató Zrt. szinte az egész ország területét lefedő művese állomás hálózatot hozott létre. A városi és megyei kórházak területén „zöldmezős" beruházások keretében épített dialízis centrumok, decentrumok, satelita állomások alkotják a 20 létesítményből álló hálózatot.

A tulajdonos cégfilozófiája alapján minden állomás esetében közös a humánus, gyógyító környezet biztosítása, - a lehető legmodernebb orvostechnológiai eszközökkel, berendezésekkel orvosnak és betegnek egyaránt. A funkció – gyógyítás – maximális kielégítése azonban mindenek felett.

A különböző funkcionális egységek, területek szétválasztása, belső forgalmuk biztosítása, majd újra egymáshoz illesztve az „egész" működésének biztosítása. Mindezt úgy, hogy orvos és beteg a zavartalan funkcionális kapcsolatok biztosítása mellett, kaphasson esetleg olyan építészeti impulzusokat, melyek hatására még jobban érezheti magát az épületekben. Az építészet környezetalakítása – külső és belső -, az emberi psziché-re gyakorolt hatása legyen eszköz a gyógyításban és a gyógyulásra vágyóknak. Az épületek így reagálhatnak a környezetükre; kereshetik a helyet; alkalmazkodhatnak a helyzethez; a szerkesztés, az anyagok, a homlokzatok, a tömegek, a belső terek az egységgé formált funkciót egészítik ki.

A dialízis kezelésekre a vese működésének elégtelensége miatt van szükség. Két-három naponta 4-5 órás kezelésekre járnak a betegek. A betegség kezelése is különös figyelmet igényel, de az ott töltött idő mennyisége is szükségessé teszi a „rendezett" környezet biztosítását:
  • a betegek a recepció melletti betegváróba érkeznek, a fekete-fehér rendszerű öltözőkön keresztül juthatnak a tiszta térbe, a kezelőkhöz. A kezelőkben egy nővér három helyet felügyelhet, így három és többszöröse lehet az egy-egy térben elhelyezett betegek száma. Kialakulhatnak nagy létszámú kezelők is, de ez a betegek szempontjából nem előnyös. Különböző építészeti megoldásokkal – térbeállított vizuális takaró elemek: pl. üvegfalak, nővérdolgozó pult - kifejlesztettük azt a megoldást, mely a betegeket megfelelően szeparálja, a nővéreket pedig nem korlátozza munkájuk végzésében.

  • Az orvosok és nővérek külön blokkban elhelyezett szobáikból, öltözőikből zsilipeken keresztül közelíthetik meg a kezelőket. A több műszakban folyó kezelések előkészítését könnyítik azok a tiszta folyosóról feltölthető átadó szekrények, melyekbe előre bekészíthetők a kezeléshez szükséges eszközök, gyógyszerek.

  • A kezelésekhez szükséges technológiai víz a koncentrátum készítő blokkban készül, mely minden állomáson kiépítésre kerül. A különleges előírások alapján készülő egység a gyógyszerkészítés miatt meghatározott helyiségkapcsolatokkal, épületgépészeti megoldásokkal alakul ki. A kezelők és a gazdasági blokk között a technológus biztosítja a zavartalan működést.

  • Az állomásokon ambuláns kezelők és vizsgálók is vannak. A kezdeti stádiumban lévő betegség így a szakorvosi ellátással korábban felismerhető, kezelhető. A különböző állomások tervezése során a kétféle kezelési forma mindig elkülönítésre került épületen belül, de a legjobb legoptimálisabb megoldást, - a betegek szempontjából a teljes elkülönítést – a folyamat végére fejlesztettük ki.

Minden épület kórházi területen létesült, közvetlen kapcsolattal a kórházi létesítményhez, de mindig önálló bejárattal. A funkció igényli a kórházi hátteret, a megnyugtató intézményi infrastruktúrát. A betegek szempontjából azonban mindenképpen annak az érzetnek a biztosítása a legkedvezőbb, mely szerint ők nem kórházba mennek, nem kórházi kezelésben részesülnek.

Minden épület esetében természetesen teljesülnek a betegek részére az akadálymentesítés minimális követelményei.

Gyula – Pándy Kálmán Megyei Kórház; 2001-2002.

 


Dialízis centrum 24 kezelőhellyel.

Bonyolult városképi illesztés a szomszédos épületek magasságkülönbsége, a kisvárosi földszint+egy emeletes utcaképhez igazodás, az utca szögtörése miatt.


 

Mátészalka – Városi Kórház; 2002-2003.

 

Satelita állomás 16 kezelőhellyel.

A szűkös tervezési területen a viszonylag kis számú kezelőhelyhez tartozó háttér funkciók elhelyezésének szükségessége volt a legnagyobb feladat.


 

Ajka – Városi Kórház; 2002-2003.

 

Satelita állomás 16 kezelőhellyel.

A funkció lejtőre illesztése és a meglévő „Y" alaprajzú, a modern építészet jegyeit őrző kórházi főépülethez való igazodás volt a legnagyobb tervezési feladat.


 

Székesfehérvár – Szent György Megyei Kórház; 2004.

Dialízis Centrum 32 kezelőhellyel.

A kórházi belgyógyászati osztállyal közvetlen kapcsolatban álló épület emeleti szintjén is kezelőket kellett kialakítani. A földszinten a kezelők és az ambuláns betegforgalom biztosított, minimális alapterületű kiszolgáló funkciókkal. Itt történt meg a 2x3 helyes kezelő nővérdolgozóval történő vizuális megosztásának megvalósítása.


 

Kaposvár – Kaposi Mór Megyei Kórház; 2005.

Dialízis centrum 24 kezelőhellyel.

Nagyon kis alapterületen kialakított állomás. Magas építészeti minőséget megkövetelő városképi – főépítész által meghatározott – megjelenés igényével. Az ambuláns betegforgalom szétválasztásának megoldása külön bejárat és váró helyiség kialakításával már a működés közben kapott visszajelzésekből igazolódott, hogy helyes gondolat volt.


A hálózat utolsó és eddigi legnagyobb beruházását jelenleg kivitelezik a Budapest XI. Szent Imre Kórház területén. A 40 kezelőhelyes dialízis központ mellett egy un. Nephrológiai Akadémia is megvalósul, mely az orvosok és a szakterülettel foglalkozó egyéb szakmák és gyártók továbbképző intézménye lesz.

Varga Tamás DLA
építész tervező


BBRAUN Dialízis Központok


Felelős építész tervező
Varga Tamás DLA (V.T. Arch Kft.)
Építész munkatárs
Vízvárdi András
Csuzdi Miklós
Nagy Bendegúz

Kórháztechnológia
Fabók József (FaboMed Kft.)
Kerese János (Procont Kft.)

Statikus tervező
Bősze Béla (Bőszeterv Kft.)

Épületgépész tervező
Bokor András (Vizaterv Kft.)

Elektromos tervező
Somlai Zoltán (Procont Kft.)

Projekt vezető
Bábiczki Sándor (ACC Beruházó Kft.)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.