Dombóvár történeti városközpontjának revitalizációja

Dombóvár központi területeinek felhasználását erősen meghatározzák a közlekedéshez kapcsolódó funkciók. Gimes Kinga diplomamunkájában a városközpont revitalizációjával foglalkozik és azt vizsgálja, hogy milyen módon válhatna élhetőbbé a centrum. A Magyar Urbanisztikai Társaság diplomadíjjal jutalmazta a koncepciót.

Dombóvár központja jelenleg erősen kettéválasztott a meglévő négysávos 611-es út által, és viszonylag nagy kiterjedésű a város méretéhez képest. Nehezen körülhatárolható, a területén nincsenek valódi városközponti funkciók. A szabadterek állapota nem kielégítő, nem rendelkezik egységes arculattal és elsősorban nem a város lakóit és főleg nem a gyalogosokat, hanem a városon átmenő gépjárműforgalmat szolgálja ki. Egy másik jelentős konfliktus forrás a jelenleg a területen található helyi és helyközi járatokat fogadó buszforduló, mely értékes területet sajátít ki a városközpontban nem városközponti területre való szerepkör számára.  Ezek mind a terület rossz tulajdonságai közé tartoznak. Azonban a diplomám megírásakor elvégzett vizsgálatokból kiderült, hogy a terület milyen lehetőségekkel rendelkezik egy élhetőbb városközpont létrehozásához.

A város ezen központi részén nagy lehetőségek rejlenek, és jól kihasználhatóvá válnak abban az esetben, ha a tervezett regionális infrastruktúra fejlesztések megvalósulnak. A várost érintő regionális jövőképben, úgy jelenik meg a tervezett M9-es autópálya, hogy az a városhoz közel haladna el és így lehetőség nyílna a jelenleg városközponton áthaladó 611-es másodrendű főút visszaléptetésére, amennyiben megépülhet a 61-es főút várost elkerülő szakasza. Ez jelentős változást hozna a városközpont életében és megvalósíthatóvá válna egy, a városlakókat jobban kiszolgáló centrum létrehozása.

A terület meglévő építészeti és zöldfelületi adottságai sokszínű és egyedi adottságokat hordoznak. Értékei közé tartoznak az eredeti beépítésből fennmaradt (1900-as évek eleje) intézményi épületek, és a ’60-as, ’70-es évekből származó Napsugár áruház, Hotel Dombóvár és Víztorony épületei. Zöldfelületei és idős fasorai értékes részét képezik a város zöldhálózatának és magas zöldfelületi arányt biztosítanak a városközpontnak. Hiányoznak azonban olyan funkciók a területről, melyek vonzóvá teszik azt a városlakók számára szabadidő eltöltése céljából.

Az elemzések során kiderült, hogy a terület jelenleg három nagy karakter egységből épül fel, melyek összehangolása tájépítészeti módszerekkel megvalósítható és így kialakítható egy olyan egység mely méltó lehet városközponti szerepkörhöz.

A forgalom átszervezésével igyekeztem előtérbe helyezni a gyalogosokat, és olyan funkciókat elhelyezni, melyek lehetőséget adnak szabadidő eltöltésére minden korosztálynak. A városba tömegközlekedéssel érkezők számára is megfelelő feltételek szerettem volna biztosítani a belvárosi buszmegálló átszervezésével.

Fontos szempont volt számomra, hogy az új koncepcióban megjelenjen egy olyan egységes arculat mely összefogja és jól körülhatárolhatóvá teszi a megújuló városközponti területet.

A programterv alapját az a gondolat képezi, hogy a területen jelentősen csökken a gépjármű forgalom mennyisége a 61-es főút várost elkerülő szakaszának megépítése következtében. Ebben az esetben lehetőség lenne a jelenleg 611-es másodrendű főút jelentőségének visszaléptetésére is.

Közlekedés szempontjából szintén megoldandó konfliktusként merült fel a buszforduló formájában jelenleg meglévő buszmegálló. Ennek kiváltására született az a javaslat, hogy a meglévő buszmegállóval szembeni oldalon legyen kialakítva az ellenkező irányba haladó buszok számára is egy megálló. Azáltal, hogy ez a központi terület mentesülne a tömegközlekedés infrastruktúrájának jelenlegi helyszükségletétől, lehetőség nyílna egy olyan összefüggő téregység kialakítására, mely alkalmas lenne főtér funkciók betöltésére és kulturált várakozásra a közösségi közlekedést igénybe vevők számára.

További eszköz lenne a gyalogos forgalom segítésére újabb gyalogátkelő helyek megnyitása, amelyek jól elhelyezve megkönnyítik a városközpont gyalogos átjárhatóságát és lassítják az átmenő forgalom sebességét a területen. A főtér a jelenlegi kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal rendelkező homlokzatai előtt, korzó formájában folytatódna tovább, ezzel egyfajta keretet képezve a tervezési terület közepén elhelyezkedő zöldfelületek körül. A térfalakként szolgáló épületekben a zöldfelületek közelsége, a csökkentett és átszervezett forgalom miatt adódik a lehetőség vendéglátóhelyek megnyitásra, melyek funkcióval és élettel töltik meg a területet és bevonják, összemossák a jelenleg egymástól eltérő funkciójú tér típusokat (pl: vendéglátóhelyek kitelepülése utcára, zöldfelületekbe).

A terület déli részén található sűrű intézményi funkciók kiszolgálására azokat hangsúlyozó szabadterek jönnének létre. A víztorony új funkciójával a mellette átalakításra kerülő játszótérhez kapcsolódna, azonban nem csak a legfiatalabb generáció igényeit szolgálná ki, hanem alkalmas lenne találkozó pontként, felerősödhetne városjelképi jellege és az áruház és hotel között létrejövő új tér párja lehetne. Az egész területen megvalósulna a parkolás átgondolt újjászervezése.

A fasorokat magukba foglaló zöldfelületek helyet adnának a vendéglátóhelyek kitelepüléseinek, gyalogos átközlekedésnek és nyugodt szigeteket képeznének a belváros központjában. Diplomamunkámban gondoskodni szerettem volna a fasor rekonstrukcióról és a vegetáció változatosságának növeléséről. Szem előtt tartottam az értékes fasorok meglétét és azok jövőbeni sorsát, melyre kidolgoztam, hosszú és rövid távú stratégiát. Emellett célom volt a zöldfelületeken a háromszintes növényállomány létrehozása, várostűrő és az egyre szárazabb hazai klímához alkalmazkodó fajok választásával.

Remélem, hogy a kutatási munkám során megismert régmúltú nyüzsgő és színvonalas belvárosi élet nemsokára újra a város sajátja lehet melynek egyik előfutára lehet ez a diplomaterv.

Gimes Kinga

Szerk.: Sulyok Georgina