Épülettervek

Dorogi városrehabilitáció

1/18

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Hantken Miksa sarok

Hantken Miksa sarok

Mária utca sarok

Mária utca sarok

Mária utca sarok

Bevezető utca

Fő tér

Fő tér

Fő tér

Fő tér

Fő tér

?>
Dorogi városrehabilitáció
?>
Dorogi városrehabilitáció
?>
Dorogi városrehabilitáció
?>
Dorogi városrehabilitáció
?>
Dorogi városrehabilitáció
?>
Dorogi városrehabilitáció
?>
Hantken Miksa sarok
?>
Hantken Miksa sarok
?>
Mária utca sarok
?>
Mária utca sarok
?>
Mária utca sarok
?>
Bevezető utca
?>
Fő tér
?>
Fő tér
?>
Fő tér
?>
Fő tér
?>
Fő tér
?>
1/18

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció

Hantken Miksa sarok

Hantken Miksa sarok

Mária utca sarok

Mária utca sarok

Mária utca sarok

Bevezető utca

Fő tér

Fő tér

Fő tér

Fő tér

Fő tér

Dorogi városrehabilitáció
Épülettervek

Dorogi városrehabilitáció

2009.08.26. 05:03

A városrész széttagolt utcahálózatának összefogása, egy határozott karakterű főtér megformálása és az egységes zöldfelületi rendszer megteremtése képezi a beépítés lényegét. • Csóka Balázs terve a dorogi pályázaton.

Általános koncepció
A tervezési terület rendezése, építészeti karakterének, beépítésének meghatározása halaszthatatlan, városi léptékű feladat. Az önkormányzat jó időben ismerte fel a terület jelentőségét, így határozott akarat és pontos tervek birtokában befolyásolhatja az ingatlantársaságok tevékenységét, hogy az a városnak is hasznára váljon. A jelenlegi szétaprózott tulajdoni viszonyok és eltérő szándékok helyett határozott cselekvésre van szükség, hogy a terület valóban szerves részévé válhasson a megújuló városközpontnak.

A pályázati terv nagyvonalú beépítést és térrendezést valósít meg a városszövet értékeinek megtartásával, erősítésével és zöldfelületeinek jelentős fejlesztésével.

 

Dorogi városrehabilitáció
1/18
Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció
2/18
Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció
3/18
Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció
4/18
Dorogi városrehabilitáció

 

 

Környezet
A tervezési helyszín nagyon vegyes építészeti karakterű és minőségű területekkel keretezett, mind a négy irányból egymástól határozottan különböző tömbök veszik körül.

Délnyugatról családi házas övezet határolja, átlagban 3,5 m építménymagassággal. Ez a századfordulós beépítés a város értékes része, beépítési sűrűsége azonban városközponti elhelyezkedéséhez képest alacsony.

Délkeletről a régi családi házak helyét zárt sorú társasházak kezdik elfoglalni, átlagban 7,5 m építménymagassággal, földszint+emelet+tetőteres beépítéssel, egyelőre minden karaktert nélkülözve.

Északkelet felől, a síneken túl földszint+4 emeletes társasházakat találunk, 16 m-es építménymagassággal, a területen szabadon elhelyezve.

Északnyugatról a MÁV raktárépületei határosak a telektömbbel, széttagolt, elhanyagolt épületállománnyal, 4 és 16 m között változó építménymagassággal. Ez alapján jól látszik, hogy a telektömbnek a négy különböző beépítés között kell felépülnie egy erős, önálló központot képezve.

 

Dorogi városrehabilitáció
5/18
Dorogi városrehabilitáció

Dorogi városrehabilitáció
6/18
Dorogi városrehabilitáció

Hantken Miksa sarok
7/18
Hantken Miksa sarok

Hantken Miksa sarok
8/18
Hantken Miksa sarok


 

Beépítési jelleg
A városrész széttagolt utcahálózatának összefogása, egy határozott karakterű főtér megformálása és az egységes zöldfelületi rendszer megteremtése képezi a beépítés lényegét. A pályamű alacsony építménymagasságú, de sűrű, keretes beépítést hoz létre.

Közlekedés
A jelenleg rendezetlen terület infrastruktúráinak nagyvonalú rendezését a pályázat a tervezett beépítésekkel egyidejűleg tervezi.

A pályázat kihasználva a vasúti forgalom csökkenését, valamint a vasútállomás elköltöztetését új felszíni gépkocsi kapcsolatot teremt a telektömb északi oldalán az északi városrésszel. Ezáltal sűrűbbé válik a térkapcsolati háló, valamint a terület központi szerepe.

A tervezett Fő tér megközelítésére négy utca nyitására teszünk javaslatot (a különböző irányból nyíló utcák eltérő karakterűek), ezzel kezelhető méretű, jól megközelíthető telektömböket hozunk létre, valamint a megvalósítás ütemezhetőségét is megteremtjük.

A bekötő utcák két sáv szélességűek, mindkét oldalon parkoló sávval, zöldfelülettel, valamint gyalogos járdával. Emellett biciklisáv kerül kialakításra az utak szélén, megteremtve a biciklisek számára a biztonságos közlekedés lehetőségét (a parkolók kialakításánál is számolni kell a kerékpárral közlekedők igényével).

Az autóút-hálózat nagy teherbírású aszfalt pályaszerkezettel épül, a parkoló sávok és a gyalogos felületek igényesen rakott természetes kővel burkoltak.

Az új beépítés térszinti parkolással oldja meg a szükséges igények kielégítését, nem tervez térszint alatti parkolót. Az épületek udvarán kialakítandó parkolóhelyek gyephézagos betonlappal építendők, a minél nagyobb zöldfelületi arány elérése érdekében.

A közlekedésre használt felületek burkolata illeszkedik a tervezett épületek, illetve a létrehozott és intenzíven fásított városi közterek hangulatához.

 

Bevezető utca
12/18
Bevezető utca

Fő tér
13/18
Fő tér

Fő tér
14/18
Fő tér


 

Új beépítések
T01. Sorházas beépítés, elő- és hátsókerttel (délnyugati irányban)
A családi házas övezet felé a tömb legkisebb sűrűségű beépítése jön létre. A jól tájolt, döntően kelet-nyugati homlokzatú épületek földszint+emelet magasságúak, illeszkedve a terület két végén megmaradásra ítélt épülethez (Kővarázs és Irodaház). Az egységekhez 3 m előkert és 8-10 m hátsókert tartozik. A lakások mérete 80 m2-től kezdődik, az építménymagasság 6,5 m.
A gépkocsik elhelyezésére a földszinten 1 állásos garázs létesül minden lakáshoz.

T02. Sorházas beépítés a fő utcákon
A főtérre a telektömb hosszában bevezető két utca mentén földszint+emelet magasságú zártsorú házak épülnek. A földszinten kereskedelmi egységek létesülnek, az emeleten pedig 40 és 80 m2 közötti területű lakások. Az építménymagasság 7,0 m, amely egyrészről lehetővé teszi a földszinti, kereskedelmi egységek esetén a nagyobb belmagasságot, az udvari lakószárnyaknál pedig a földszinti padlóvonal elemelését az udvarszinttől.
A gépkocsik elhelyezése az épületek udvarán valósul meg.

T03. Fő utcák sorházas beépítéseinek udvari szárnyai
A fő utcák sorházaihoz udvari lakószárnyak kapcsolódnak. Ezek lakásai szárnyanként egy-egy központi lépcsőházból megközelíthető, északi tájolású, nyitott közlekedőről nyílnak, ily módon a lakószobák délre tájoltak.

A vasút menti területen lévő szárnyak védelmében hangvédő töltés készül a sínek és az épületek között, emellett az épületek derékszögben fordulnak a sínekre (így egy lakás se néz a sínekre).

 

 

Fő tér
15/18
Fő tér

Fő tér
16/18
Fő tér

Fő tér
17/18
Fő tér

 

A gépkocsik elhelyezése a szárnyak közti (gyephézagos betonlapokkal burkolt) területen történik. Ily módon a zöldfelületek harmada (cca. 5-6 m) a lakásokhoz tartozik, a többi rész a gépkocsik elhelyezésére szolgál. A parkoló területek két irányból közelíthetők meg. A vasút felőli oldalra hátulról, a sínek felől lehet behajtani (ezzel is csökkentve a fő utcák autós terhelését), a Fő utca másik oldalának megközelítése az utcáról, kapubehajtón át történik.

Az utcai szárnyak nagyobb belmagasságának köszönhetően a földszinti lakások padlóvonala az udvar felett +0,50 m magasan van. A lakások 30 és 70 m2 közöttiek, 7,0 m építménymagassággal.

T04. Fő tér épületei
A telektömb legmagasabb épületei, földszint+2 emelet magassággal. A földszinten árkádos sétányról üzletek nyílnak, az emeleti szinteken lakások kerülnek kialakításra 60 m2-től kezdődő méretben. A gépkocsik elhelyezése a szárnyak közti (gyephézagos betonlapokkal burkolt) területen történik.

A Fő tér épületeinek építménymagassága 10m.

T05. Fő téri épületek udvari szárnyai
A Fő utcák udvari szárnyaihoz hasonló beépítés, az T01 típusú sorházak irányában földszint+emelet, a vasút felőli oldalon földszint+2 emelet magassággal.

 

Mária utca sarok
9/18
Mária utca sarok

Mária utca sarok
10/18
Mária utca sarok

Mária utca sarok
11/18
Mária utca sarok

 

 

Beépítési adatok:
T01 beépítés: telek összesen: cca. 8700 m2, beépítve: cca. 4100 m2
T02-05 beépítés: telek összesen: cca. 46300 m2,  beépítve: cca. 20700 m2
Meglévő épületek bruttó alapterülete: cca. 4500 m2
Teljes tömb területe: cca. 73000 m2
Telkek területe: cca. 60000 m2
Bruttó beépítés: cca. 29300 m2 (tömbterület 40,1%-a)

Épület anyaghasználat
Az új épületek és térburkolatok természetes alapanyagú, hagyományos anyagokból készülnek. Égetett kerámia, vakolt falazat, kerámia béléstestes födém, fa nyílászárók és ácsszerkezet, kerámia cserép, tégla lábazat, igényesen rakott természetes kő térburkolatok.  Az anyagok kiválasztásánál a hosszú élettartam, a kis karbantartásigény és a megbízható minőség volt a döntő szempont.

Megmaradó épületállomány átalakítása
A tömb értékesebbnek tartott épületei átalakításokkal megtartásra kerülnek. A pályázat minimális toldásokkal (magas tető kialakításával, a Vasútsori Társasháznál egy kapuépítmény toldásával), valamint az új terekre néző homlokzatoknál a földszintek megnyitásával, portálok kialakításával integrálja ezeket az épületeket, úgy hogy azok szerves részévé válhassanak a beépítésnek. Anyaghasználatban az új épületekhez illeszkedő megjelenést kapnak az épületek, tégla lábazattal, vakolt falakkal, fa nyílászárókkal és cserépfedéssel.

Egyedül a 1473/26 hrsz-ú telken lévő raktáráruház nem kapcsolható szervesen az új tömbbe, így bár a pályázat javaslatot tesz egy beépítésre, hosszú távon a kialakuló keret bezárását, egy határozott sarok felépítését tartjuk jó megoldásnak. Ez az épület mind funkciójában, mind tömegében, megjelenésében annyira idegen az új beépítéstől, hogy jelenlegi formájában nehezen képzelhető el a megtartása.

Zöldfelületek
A pályázat az egész területre átfogó zöldfelületi koncepciót készít. A telektömb szélein több kisebb méretű zöldfelület létesül, padokkal, a nyári meleget enyhítő vízfelülettel. A bevezető utak mentén zöldsáv választja el a gyalogos forgalmat a gépkocsiktól, a Fő téren pedig egy nagyvonalú, intenzíven fásított városi köztér jön létre, amely szerkezetében három részre bontott. Északi oldala rendezvénytérként funkcionál, melynek központi, szervező eleme lehet egy emlékmű, szobor. Ezen a területen lehetőség van kézműves vásárok, bábelőadások, utcazenész-fesztivál megrendezésére.

Mellette nagyfelületű, füvesített térrész készül játszótérrel a kisgyermekes anyukáknak, majd egy nagy vízfelületű medence zárja a tér déli oldalát, árnyékot adó pergolával, padokkal.

A vízfelület látványos vízjátékokkal egészíthető ki (a burkolat egy pontjára lépő sétáló működésbe hoz egy, a medencébe süllyesztett vízfúvókát, vízfüggönyt, mozgó vízképet hozva létre). A vízfelületeknek emellett kedvező városökológiai (hűsítő) hatása van.

A terekre ismertető táblák (szabadidős, turisztikai ismertetők mellett várostörténeti, építészettörténeti leírások), valamint egyedi tervezésű, fix utcabútorok helyezendők el.

Megvalósítás, ütemezés
A városközpont rehabilitációja a tulajdonviszonyok rendezését, a tulajdonosi akarat egyetértését feltételezi. Megfelelő partner, üzleti terv és anyagi háttér esetén, bár a tömb építése könnyen szakaszolható lenne, mégis célravezetőbbnek tűnik az egyszeri nekiindulásból történő beruházás, elkerülendő a későbbi, elhalasztott munkák természetéből fakadó hibákat, elmaradásokat.


Tervezői megjegyzés:
A pályamű zsűrizésre se került, mivel ebben a világvárosban csak akkor van nyitva a posta éjfélig, ha délelőtt odatelefonálsz, hogy éjfélig leadnál egy pályázatot.

Vélemények (10)
mB
2009.09.07.
18:20

Egészen ijesztő, rémisztő terv. A beépítéssel kapcsolatos asszociációim szinte csak negatívak: unalom, monotonitás, arctalanság, barakk-szerűség... egy munkatábor jut róla eszembe.

És ez a negatív érzés folytatódik bennem minél tovább nézem: mintha a tervezőt nem érdekelné az ott zakjló élet, illetve az ahhoz méltó építészeti keret biztosítása: kilóra megvan minden, de nem látszik a szándék, hogy ezt BÁRMI módon differenciálja. Érdekes (azaz érthetetlen), hogy a "határozott karakterű főtér" jellege, magassága (mindene) azonos a legtávolabbi lakóépület karakterével (már ha ebben az esetben nem túlzás a szót használni).

Jaj nekem.

csoszka
2009.09.07.
21:21

@mB: A főtér épületei egy szinttel magasabbak a szélső házaknál (ahogy a térmetszeteken elég jól látszik), emellett a pályázat nem épülettervezésre szólt, hanem a terület beépítésére...

Kühn Péter
2009.09.07.
21:29

@mB: szia,

érdekes és milyen véletlen, hogy éppen ma nézetem meg az alaprajzban egy norvég mintára felépült norvég irodaházat bp. határában és pont ez jutott eszembe, amiről írsz.

Általában nagyon ritkán olvasom el a szaklapokban az írásokat, de kíváncsi voltam mit írsz.

És most ahelyett, hogy azt az írásodat méltatnám, csak annyit, hogy  a két véleményed között nem érzek egyensúlyt:

ez itt egy el nem készült koncepcióterv -úgy tűnik erőt meghaladó vállalkozás, de mindenképpen hagyományokból építkezni akaró, embrionális állapotában kegyetlennek mutatkozó feszes rendszer.

Ki tudja mivé fejlődött volna? ( Hozzá teszem: így még nekem sem tetszik)

a másik pedig egy lemásolt külföldi alapelv, egy  másodpéldány rosszabb minőségben, amely már  megépült... a világ szomorúsága és kilátástalansága...

stb.stb.nem folytatom

Üdv

KP

 

Kühn Péter
2009.08.28.
21:51

a végén a tervezői megjegyzésen őszintén nagyot nevettem!

ez egy tervpályázat volt?... és te vagy megsértődve?....

....egyébként meg elég este  8- f9 kor odatelefonálni.

üdv

kp

epiteszikon
2009.08.29.
06:56

@Kühn Péter: Kemény aí beépítési sturktúra. Nem mondanám oldott, laza szövetűnek Lehet a zártsorú beépítés, illetve utcára merőlegese ismétklődő tömbök a valóságban nagyon "telepszerű" , "laktanyaszerű" hatást gyakrolnának a tudtra? Nekem igen.

Ikon

csoszka
2009.09.07.
16:42

@Kühn Péter: Örülök, hogy sikerült Téged megnevettetnem, én sajnos nem tudtam, amikor ezzel dologgal szembesültem.

Nem vagyok megsértődve, de nem tartom normálisnak, hogy egy kétmilliós városban egy tesco posta van nyitva éjjel-nappal. Tudtommal néhány éve még legalább 3 volt, ezernyi leadásos sztorit hallottál nyilván Te is.

Egyébként kösz a kollegiális magatartást.

üdv

csb

csoszka
2009.09.07.
16:50

@epiteszikon: Egy jelenleg ipari területként, raktárként, áruházként használt, kb 25 tulajdonos kezében lévő területre nem tartok reálisnak egy ligetes beépítést, ahol a szép nagy park közepén el van helyezve néhány lakóház.

A beépítés valóban sűrű, de alacsony épületekről van szó. Az utcára merőleges tömbök vasúti sínekre néznek, ott nem könnyű okosnak lenni, mire kész lettem én is azon lazítottam volna előszőr...

üdv

CsB

Kühn Péter
2009.09.07.
20:57

@csoszka: szia

világos.

biztos jó tanulópénz volt.

az ezernyi leadásos sztoriból ha nem is ezernyi de azért jópár akad, ami arra figyelmeztet, hogy a tervezési folyamatot és végén magát a leadást ismeg kell tervezni.

üdv

kp

 

bandg
2009.08.28.
13:46

jaj! ezt nem kellett volna

javaslom a szerkesztőnek, hogyha valamiről nincsen mit beszélni, akkor az ne kerüljön föl.

csoszka
2009.09.07.
16:34

@bandg: szia

javaslom, ha nincs mondanivalód, ne szólj hozzá.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.