Egy kastély metamorfózisa - Schloss Freudenstein, Freiberg, Németország
A több funkcióváltáson átesett kastély legutolsó felújításával és átépítésével ma már az európai bányászat dokumentumtárának és a világ legnagyobb ásványgyűjteményének ad otthont. A berlini AFF Architecten építészei példaértékű módon nyúltak a régi épülethez és tették hozzá a maguk, az új funkciót is jól tükröző építészeti gesztusait.
Történet
A freibergi kastély, a Schloss Freudenstein a múltban már számtalan átépítésen és változtatáson átesett annak érdekében, hogy a különböző igényeknek megfelelhessen. Történelme a román korig visszavezethető, és szorosan kötődik a korábbi szász választófejedelmek palotájához. Az épületet, aranykorát követően, fegyvertárrá alakították a reneszánsz periódusban, és azóta folyamatos hanyatlásnak volt kitéve. A kastélyt többször, ismétlődően átépítették: erődítményből fegyverraktárrá, kórházból magtárrá. Most egy új funkció bevezetésével ez az átalakulási folyamat végre megállhat. A rendkívüli épület elmesélheti történetét és megmutathatja kulturális jelentőségét.
2005 februárjában a berlini AFF Architekten csapata nyerte meg a kastély tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázatot. Jól jellemzi az időszakot, hogy a döntéshozatal és a kivitelezési munkák befejezése között csupán 156 hét telt el. A kastély 2008 augusztusától az európai bányászat dokumentumait tartalmazó legátfogóbb archívumnak és a világ legnagyobb ásványgyűjteményének, valamint egy étteremnek ad otthont.
Koncepció
Udvar
Az úgy nevezett Neue Schlosshof téglalap alakú, négy épületszárny határolja. Az építészeti megjelenés az épületben elhelyezett kiállítással van összhangban. A homokos aszfalt felszínébe nagyméretű sárga gránitlapokat illesztettek, amelyek különböző ásványok alakját mintázzák. Az épületegyüttest két, fekete betonból készített hozzáépítés egészíti ki.
Kirchenflügel
A régi Kirchenflügel szárnyában egy második épülettest rajzolódik ki. A nyers falak mögött ez a bárka óvja a négy szintjen elhelyezett levéltárban a szász bányászat teljes történelmét. A történelmi falakhoz „horgonyozza ki" magát, és a külső homlokzaton túlnyújtott konzolokkal (úgy nevezett Hutzen) fedi fel magát. A régi falak és az újonnan behelyezett tömeg közötti kapcsolat tudatosan teremti meg a kastély ősi és új történetének színterét: a korábbi kápolna és az átmeneti fegyvertár ma olvasóteremként és kiállítótérként működik.
Großer Turm
Réges-régen a kastélyépületnek ez a része a szász választófejedelmek tanácstermeként működött. Jelenleg a Szász Bányászati Archívum adminisztrációs irodájaként funkcionál, így kapcsolódva a történelemhez, hiszen 1805-ben ezt a szárnyat pont az említett hivatal elhelyezésének érdekében bővítették ki. A központi folyosó átriumként működik, és betekintést enged az archiválás folyamatába, valamint segíti a munka során a kommunikációt. A földszinten restaurált faszerkezetek tanúskodnak a korábbi épület fegyvertárrá történt átalakításáról. Az építészeti kialakítás mindig ügyel arra, hogy megkülönböztesse az új és régi felületeket.
Langes Haus
Az épületegyüttes ezen részén a gótikus ablakkeretektől a reneszánsz szobákon át a XIX. sz.-ban behelyezett faszerkezetekig több emlék is fellelhető. Itt ma egy négy termen átvezető Raumlust (terek játéka) van kialakítva, mely mintegy színpadként szolgál a világ ásványainak egyik leglenyűgözőbb gyűjteménye számára. A kiállításon végigsétálva a látogató nem csupán az ásványok világával, de a kastély építéstörténetével is megismerkedhet.
Épületelemek
A funkcionális célokon túl a korlátok, asztalok, ajtók vagy spaletták az építészet egyéni élményét is nyújtják. Az egész kastélyon átvezetve kapcsolatot teremtenek a szerkezet és az új „háziurak" identitása között. A puszta létükkel mesélik el származásuk történetét. Így most meg kell felelniük egy új középület követelményeinek is. A különböző termeket - a sziklában fellelhető beágyazódott ásványokhoz hasonlóan - a finom színhasználat hangsúlyozza ki. Az épület minden egyes eleme magáért beszél, ugyanakkor az egész épületegyüttest szolgálja.
Freudenstein kastély, Freiberg Németország
projekt vezető: Martin Fröhlich, Sven Fröhlich, Alexander Georgi
projekt team: Thomas Barth, Ulrike Dix, Monic Frahn, Agnes Hartmann, Kerstin Herget, Nicole Jeltsch, Torsten Lockl, Jan Musikowski, Michael Schacke, Tilman Siegler, Robert Zeimer
kerttervező: Birgit Hammer, Berlin
generál tervező: AFF Architekten
tervezés éve: 2005 / pályázat
kivitelezés éve: 2007
bruttó terület: 16.450 m2
bővítés utáni bruttó terület: 59.120 m2
építtető: Freiberg Városi Tanács
15:51
Tegyük hozzá, itt egy negyvenezres kisvárosról van szó a lengyel határ közelében. A következő "igazoló" példa valamelyik ex-szovjet jurtatáborból fog származni? Egyébként azok a Híres Berlini Építészek azt csinálták (engedélyezték), hogy fogtak egy kortárs sityakot, és odarakták annak a romjaiból(!) újjáépített házikónak a tetejébe, pótolandó(!) az egykori császári, generális rohambilit. Ezen sityak annyiban különbözik bizonyos más tervektől, hogy:1. nem takar ki semmit,2. nem eliminál semmit,3. pláne nem kiemelten jelentős részt,4. miközben azért új funkciót ad hozzá az épülethez,5. de emiatt nem állít diadalívet - minek is?...ja, igen, saját ősityakságának.
17:36
@lecsó: volt rajta sapka / nem volt rajta sapka.
13:25
Sikerult jol beleronditaniuk, bravo! Az uveges rész még csak-csak elmegy, de azok a kiallo izék, az valami formedvény! A WII-mre hasonlit és nem tudom, hogy a magamutogatason kivul mi a funkcioja?
11:29
Szegény németek!
Nem veszik észre, hogy épp romba döntik a kultúrájukat, a kulturális örökségüket.
Bár az, hogy az épületet nem Schickedanz tervezte, hanem csak román kori eredetű, az talán magyarázza a lazaságot.
De komolyan: hogy a túróba' lehet, hogy Németországban egy ilyen épület nemhogy megterveződhet, hanem meg is épül? Hogy tudtak ilyen szintre jutni? (ilyen szintre süllyedni? :)) Miért van az, hogy drága honunkban egy ennél lényegesen visszafogottabb építészeti gesztus is durván kiveri a biztosítékot? (s nem csak a zemberek, hanem komoly szakemberek körében is)
Hol van ilyenkor az ICOMOS?
S komolyan kíváncsi lennék a múzeumőrök véleményére is erről az épületről.
12:59
@sityu: #ennel lenyegesen visszagottabb epiteszeti gesztus: Ahogy hellyel-közzel a cikkből is kiderül, az épület képére legerősebben a 18. század végi átépítés nyomta rá a bélyegét, amikor a Hétéves háborúban feldúlt kastélyt magtárrá alakították át (a román kori eredet pl. csak a területen a 80-as években feltárt néhány alapfalat jelenti). Az oldalfalakon kívül ebből következően szinte semmi nem maradt meg. ("Im Siebenjährigen Krieg wurde das Schloß verwüstet. 1784-86 Umbau zum Militär- und Getreidemagazin. Ein weiterer Um- und Anbau 1800-05 des Getreidemagazins als sog. Bergmagazin für das Freiberger Bergrevier. Bis in das 20 . Jh. als Getreidespeicher und militärisch Genutzt" -- írja a Dehio 1998-as kiadása.) A helyreállítás ehhez a szinte semmihez is példaszerű tapintattal (egyszersmind megejtő találékonysággal) közeledik: nemcsak megtartja, hanem értelmezi is építés- és funkciótörténetének megannyi banálisnak tűnő mozzanatát. Nekem is nagyon tetszik, hogy ellenálltak a kísértésnek, és nem bontották ki a magtárként való használathoz igazodva beszűkített ablaknyílásokat, sőt. Utána lehet nézni, a műemlékvédelem nagyon is ott volt, figyelt, sőt instruált, és a végén mind a tíz ujját megnyalta. Ugyanis amiről a cikk szól, az elsődlegesen egy műemléki helyreállítás, amely szinte doktrinér módon követi a velencei chartát, és -- mintegy bónuszként -- figyelemre méltó építészeti kvalitást is képvisel. Szerintem is érdekes kérdés, hogy mi tesz Németországban lehetővé egy ilyen tervet, és én sem tudom rá a választ. Az mindenesetre biztos, hogy ezeknek a berlini építészeknek rend van a fejében.
14:34
@Endrődi Gábor: Gábor, a hosszú, egybe írt szöveg széttörte az oldalt, ezért javítottam. Bocsánat! perika
09:27
ugye jól értem hogy a kis konzolokkal kapaszkodik az új a régibe, azaz ezeknek komoly statikai szerepük van, így az új "bárkát" a régi épület falai tartják (szinte) a levegőben?
Fantasztikus, nagyon tetszik. Szép a két kor és a két test viszonya, izgalmasak a terek!