Egy kerület, két irány I. - Kossuth tér a XVIII. kerületben

A XVIII. kerületben található 30 000 négyzetméteres Kossuth tér terveit 1931-ben készítették, mára elavulttá vált. A park a TÉR_KÖZ pályázat keretein belül a  SAGRA Építész Kft. és a D1618 műhely tervei alapján igazi közösségi térré vált, köszönhetően az új pavilonnak, padoknak, és a gimnázium által ápolt füvészkertnek. 

2015. november 12-én adták át a Tér_Köz pályázat támogatásával megújult XVIII. kerületi Kossuth teret. A kerületben nem ez az egyetlen megvalósult Tér_Köz projekt. A Lakatos lakótelepen már egy éve működik az a közösségi kert, ami a lakótelepi közterek és az ott lakók életmódjának megújulási lehetőségét jelentheti. Egy kerület, két irány. Ami mégis közös bennük, az a helyi közösségek újraépítése az elavulttá vált terek funkcióinak és arculatának újragondolása által. A XVIII. kerület két megújult közösségi terét Szabó Eszter Ágnes járta be.

Pestszentlőrinc és Pestszentimre – A telepekből álló kerület

Pestszentlőrincen még a XIX. században gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök építtetett nyaralót, ahová ismerőseit is meginvitálta. Sokaknak megtetszett a környék, és szép lassan kialakult a villákból álló Nyaralótelep. A telep megközelíthetőségének érdekében a közlekedésben is nagy fejlődés történt: megépült a vasúthálózat is. Az olcsó parcellák és a vasúti szállítás lehetősége az ipart is vonzotta. Itt működött a Magyar Lőszergyár Rt., amely az első világháború alatt a magyar hadiipar egyik központja volt és itt létesült az 1920-as években, a trianoni békeszerződés után, az Állami lakótelep a határon túlról érkező menekültek számára. 1976-ban bontották le és ezután kezdődött a Havanna lakótelep építése.

Pestszentimre sokáig Soroksárhoz tartozó pusztaság volt, csak a XIX. század végére vált ismét élő településsé Soroksárpéteri néven. 1930-ban levált Soroksárról, de 20 évnyi önállóság után,1950-ben Pestszentlőrinccel együtt Budapesthez csatolták, így alakítva ki a főváros XVIII. kerületét.

A Kossuth tér közösségi célú komplex megújítása

A mintegy 30.000 m²-es Kossuth tér eredeti terveit Rerrich Béla építész, kertépítész készítette 1931-ben. A tér struktúrája mára elavulttá, a park gondozatlanná vált. Nem csak a közvilágítás korszerűsítésére volt szükség, hanem a tér gyalogos közlekedési útjainak átgondolására is. A közlekedési útvonalak újratervezésével a környező utcákat kívánták bevonni a vérkeringésbe. A projekt fő célja a Kossuth tér szabadtéri és építészeti megújítása, és egy új arculat megteremtése volt.

A XVIII. kerületi önkormányzat erre a koncepcióra írt ki tervpályázatot, amit a SAGRA Építész Kft. nyert meg. A tervezés során fontosnak tartották a közpark eredeti szerkezetének megtartása mellett a korábbinál vonzóbb, használhatóbb közösségi tér élettel való megtöltését, a közösségi funkciók erősítését. A park használatát az új padok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók is korszerűbbé teszik. A kialakítás igazodik a kialakult közlekedési irányokhoz, befogadja és eloszlatja a forgalmat.

Egy kiállítások megrendezésére is alkalmas pavilon kapott helyet a park délkeleti szegletében, amelyben egy nyitott teraszos, parkra néző kávézó is van. A pavilon fontos térképző elem, funkciójával és építészeti kialakításával jelentős szerepet játszik a tér hétköznapi közösségi életében. Az épület szervesen kapcsolódik a térhez és a kávézó kültéri fogyasztótereként szolgáló faburkolatos teraszhoz, illetve a szabadtéri színpad felállítására is alkalmas területhez.

A megvalósításon túl a civil partnerekkel való együttműködés és a közösségfejlesztő programok is szerepet kapnak a megújuló park népszerűsítésében. A tervek szerint a környező üzletek forgalmát növelheti a park bevonása a kerület társadalmi-kulturális életébe, és az ott eltöltött idő minőségének javítása is. A Kossuth teret közigazgatási, pénzügyi, vallási és oktatási intézmények veszik körül, köztük a Sztehlo Gábor Gimnázium is. Az iskolának régi vágya volt, hogy a teret bekapcsolja a diákok életébe és közösségi programjaiba. Így alakult ki a gimnázium fűszerkertje a D1618 műhely és a SAGRA Építész Kft. közreműködésével, amely megelőlegezte a tér újratervezésének közösségi funkcióit is. A tervezők együtt dolgoztak a gimnázium tanulóival, közösen készítették az ágyásokat, a madárodúkat és utcabútorokat, amivel a diákok térhez való érzelmi kötődése is megerősödött. A kert folyamatos ápolása, gondozása hosszú távon erősítheti a közösségi gondolkodást és életszemléletet.

A Kossuth tér rehabilitációjáról a Városrehabilitáció 18 Zrt. munkatársát, Péterszegi Imrét, a projekt műszaki ellenőrét kérdeztük:

Szabó Eszter Ágnes: Mikor kezdődött a XVIII. kerületben az erodálódott, alulhasznosított épületek és közterek rehabilitációja?

Péterszegi Imre: 2007-ben kezdődött a Havanna lakótelep felújításával. A Kossuth tér rehabilitációja tulajdonképpen a Budapest 2030 hosszú távú, komplex városfejlesztési koncepció része, amelynek céljai között van a városi zöldterületek rehabilitációja és fenntartása, de kiemelt jelentőségű az alulhasznosított közparkok revitalizációja is. Ennek megfelelően került sor a Kossuth tér korszerűsítésére is.

SZEA: A Kossuth tér eddig is központi szerepet játszott a kerület életében? Milyen események zajlottak itt?

PI: Évente egyszer, március 15-én volt megemlékezés, de már nem volt alkalmas közösségi funkciók ellátására. A Sztehlo Gimnázium fűszerkertjének kialakításával indult el valami, de ez nem oldotta meg átfogóan a park infrastrukturális problémáit. Nem volt közvilágítás, nem volt semmi, ami ösztönözte volna az embereket, hogy a téren maradjanak hosszabb-rövidebb idő eltöltésére.

SZEA: Sikerült bevonni a lakosságot és a civil csoportokat a tervezésbe?

PI: Több lakossági fórumot szerveztünk, ahol mindenki elmondhatta az igényeit. Az idősebbek például ragaszkodtak a gyöngykavics megtartásához, mert számukra valamiféle állandóságot jelent. A kerületi lakók igényeinek figyelembe vételével alakult ki a pavilon épületének kiülős kávézója és az a faburkolatú terület, amely a későbbiekben színpadként működhet, megemlékezések, koncertek, táncos programok helyszíne lehet. Ezt eredetileg nem terveztük, de hiánypótló ötletnek tartottuk és kiegészítettük vele az eredeti elképzelésünket.

SZEA: Melyik technikai innovációra a legbüszkébbek?

PI: Elsősorban a Pavilon épületének technikai újításaira vagyunk büszkék, hiszen a mai legkorszerűbb levegőtechnikai elvárásoknak megfelelően fog működni. A levegő-levegő hőszivattyús fűtő-hűtő berendezés energiatakarékosan gondoskodik a fő használati terek megfelelő hőmérsékletéről, míg az alárendeltebb helyiségekben egyszerű helyi elektromos fűtőtestek biztosítják a fagymentes működést. Az épület szerkezetei elegánsak és nagyvonalúak. A pavilonban kiállítóterem is helyet kapott, aminek profiljára több tervünk is van, Kondor Béla kiállítás vagy helytörténeti tárlatok. Az biztos, hogy a pavilon gyorsan megtelik majd élettel, mert minden oldalról nagy rá az érdeklődés.

SZEA: Minden park átépítésekor a zöldfelület megóvása az elsődleges szempont. Hogyan sikerült kialakítani a burkolat és a növényzet arányait?

PI: A park 30 000 m², amelynek eredeti szerkezete 1931-ben alakult ki. Az új tervekben felfedezhetőek rokonvonások a madridi Avenida de Portugallal, amely a különböző arculatú városrészeket összekötő, változatos térburkolatú promenád, beton alapú utcabútorokkal. Tervezőink is olyan kialakítás létrehozását tartották a legfontosabbnak, amely elősegíti a közpark élettel való megtöltését és a közösségi funkciók erősítését. A közpark térkialakításával az Üllői út felé "városiasodik". A térrendszer közösségi magja az Üllői úttal, a kapcsolódó közterekkel és a Rerrich-féle parkkal szerves egységet létrehozó fás, ligetes tér. Ülőfelületeivel, virágágyásaival, kávézójával és teraszaival egy befogadó, barátságos, maradásra ösztönző hely lett, mely arányos térkínálatával alkalmas közösségi élet színterévé válni.

Az egyedi gyártású és mintázatú térkő burkolatban megjelenő grafikai elemek, illetve a kiemelkedő, betonból készült faburkolatú ülőpadok Kondor Béla grafikáját idézik, a városi létet, a nyüzsgő közösségi életet szimbolizálva, a közösségi tér identitását fokozva. A tér hátsó része még az eredeti állapotokat mutatja, így a most felújított, ligetes déli parkrész átmenetet képez a múlt és a jelen, a korszerű, többfunkciós városi tér és a XX. század első felében megtervezett, eredeti Rerrich-féle park között. A következő ütemben a tér hátsó felét szeretnénk felújítani, a park egységes arculatának és infrastruktúrájának kialakításához. Hosszú távú célunk, hogy kényelmes, szilárd burkolattal a Kossuth tér egésze átjárható legyen és mindenki számára lehetőséget nyújtson szabadtéri időtöltésre.

Szabó Eszter Ágnes

Kossuth tér közösségi célú komplex megújítása

Projektgazda: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentimre-Pestszentlőrinc Önkormányzata
Projektmenedzser: Almáshegyiné Stenger Éva
Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata
Projektkoordinátor: Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Városmegújító Csoport

Tervezők: D1618 műhely – Kukucska Gergő, Varga Dávid; SAGRA Építész Kft. – Sajtos Gábor okl. építészmérnök, Virág Péter okl. építészmérnök, Páll András okl. építészmérnök; Urban Concept Kft. – Kontra Dániel okl. tájépítészmérnök, Király-Salgó Borbála okl. tájépítészmérnök
Partnerek: Körics Forrásmenedzsment Kft., 18 Zrt., Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Elnyert fővárosi támogatás: 173,75 M Ft
A támogatás intenzitása: 80%
Teljes projektköltség: 226,618 M Ft

A TÉR_KÖZ pályázat keretében a XVIII. kerületi Kossuth tér két fázisban újult meg. 2014-ben került sor a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium diákjainak bevonásával a park észak-nyugati részén található fűszerkert kialakítására. Az ágyások és a bútorok megépítése, illetve a növények kiültetése egy workshop keretében történt a D1618 műhely irányításával. A Kossuth tér déli részének revitalizációja 2015 novemberében zárult. A park struktúráját és útvonalvezetését tekintve is megújult. Érdekesség, hogy a burkolati mintákat és az ülőfelületeket a kerület egyik leghíresebb lakójának, Kondor Béla képzőművész rajzának motívumai alapján tervezték. A művészről az újonnan kialakított, közösségi célokat szolgáló épületben is megemlékeznek, hiszen a vendéglátóegység mellett egy galéria is helyet kap. A pavilonhoz kapcsolódóan egy faburkolatú színpad épült, az épület belsejében pedig nyilvános illemhelyek is elérhetőek. A park összes fáját megtartották, a zöldfelületek mértékét növelték, és a korábbi utak szélességét lecsökkentették, illetve minőségi burkolattal látták el a járófelületeket. Az így kialakult tér jóval nagyobb zöldfelületi aránnyal és értékes növényállománnyal, illetve a diákok által létrehozott fűszerkerttel is büszkélkedhet.

Többek között a Kossuth tér revitalizációja is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.