Eljött a design-stratégiák kora

A design ugyanabban a cipőben jár, mint az építészet? Évről évre egyre nagyobb az igény ugyanis a nemzeti design-stratégiák kialakítására szerte a világon. Ez állt a "Torinó Világ Design-főváros 2008" zárókonferenciájának fókuszában, mellyel párhuzamosan magyar vonakozású kiállítás is nyílt a városban.

Ami a szakmapolitikát illeti, a design ugyanabban a cipőben jár, mint az építészet. Évről évre egyre nagyobb az igény ugyanis a nemzeti design-stratégiák kialakítására szerte a világon. Emlékezetes, hogy a világ első olyan dokumentumát, mely az általános építészeti minőség javítását és az építészeti értékek védelmét szolgáló tennivalókat és stratégiákat fogalmazta meg, 1991-ben készítették el Hollandiában. Azóta számos ország követte a példát, s éppen napjainkban valami ilyesféle irat készítése folyik idehaza is.

Az egyre szélesebb körben zajló viták és a szakmai szervezetek markáns átrendeződése azt mutatja, hogy hasonló változások mennek végbe a design világában is – még a jelszavak is hasonlóak: olyan design-irányvonalak intézményi szintű támogatását kell ösztönözni, melyek a valós szükségletek fenntartható módon való kielégítésére törekszenek. Persze ahogy az építészetben, úgy a designban is vannak olyan országok, melyek messze a többiek előtt járnak.

 

 

A Világ Design-fővárosa 2008 torinói programsorozat záróeseményeként november 6–7-én megrendezett "Alakítsuk együtt a világ designját! (Shaping the Global Design Agenda)" című nemzetközi konferencián Claudio Scajola, olasz gazdasági miniszter üzenetéből megtudtuk, hogy "az Olaszországban készült (Made in Italy) termékek az Industria 2015 elnevezésű, országunk egy-egy kiválasztott stratégiai szektorának fejlődését irányítani hivatott állami gazdaságpolitika öt kiemelt területének egyikét képviselik."

Ezen a téren Olaszország mellett Finnország is "bezzegország": a design területén megfelelő állami politikával támogatott integrált munka volt Yrjö Sotamaa, a helsinki University of Art and Design elnöke előadásának központi témája. Sotamaa elmondta, hogy 1999 óta a finn kormány a tervezési irányvonalak meghatározásánál szem előtt tartja a "design nemzeti innovációs rendszerbe történő integrálásának" szükségességét. Ez az utóbbi öt évben 100 interdiszciplináris projekt létrejöttét eredményezte az oktatás, az ipar és kereskedelmi szakemberek bevonásával, mely összesen 30 millió euro értékű beruházást jelentett. Sotamaa szerint ma a finn export 25 százalékáról elmondható, hogy a termékek “magas designtartalmat" képviselnek.

A rendezvény szerencsére nem maradt meg a szakmai-politikai formalitások és az üres reprezentáció szintjén. A kortárs design árnyoldala, a formatervezés által okozott negatív környezeti hatások kérdése, valamint a helyi sajátosságok megőrzésével kapcsolatos felelősség ügye is szóba került.

 

 

Ibrahim Al Jaidah, a katari Arab Mérnöki Hivatal ügyvezető igazgatója arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy a design gyakran nem tiszteli országa kulturális tradícióit. “Katarban nem létezik nemzeti szintű designpolitika," mondta. Az olyan városok, mint Dubai vagy Doha hatalmas piacot jelentenek az építészek és designerek számára. A lélegzetelállító felhőkarcolók és más új épületek azonban egy olyan építészet szellemében épülnek, amely figyelmen kívül hagyja a kultúra és a hagyomány fontosságát. Csak nemrég jelentek meg, főleg Dohában, olyan épületek, amelyek bizonyos értelemben újraértelmezik a hagyományos építészetet, amely számol az éghajlattal és az emberek mindennapi igényeivel. Most kezdődött el például az ősi piacok, a souk-ok renoválása, nagy sikerrel. A design-politikának érzékenyen kell reagálnia a helyi kultúrára és környezetre."

A problémát más aspektusból világította meg Fumio Hasegawa, Nagoya város ipari és kereskedelmi főtanácsosának előadása. Nagoya példáján keresztül mutatta be, milyen ökológikus szemléletű és egyben gazdaságélénkítő ereje lehet a jól kidolgozott dizájnstratégiának. Mint elmondta, a város Japán egész GDP-jének 10 százalékát adja és 53 design iskolának valamint a világ egyik leghaladóbb szellemű Design Centerének ad otthont. Egy differenciált hulladékkezelést megoldó design projekt révén Nagoyában 30 százalékkal sikerült csökkenteni a felhalmozódó hulladék mennyiségét.

Bár a szakma határterületén foglal helyet, az úgynevezett szolgáltatás designt és a social designt az utóbbi időben egyre inkább a gyakorlati formatervezéssel közös platformon emlegetik (tulajdonképpen a különféle társadalomtudományok, az urbanisztika, a szociológia, a közgazdaságtan, a kommunikáció, illetve a kreatív területek és a design sajátos ötvözeteiből kialakult variánsokról van szó). Erre irányította a figyelmet “Design és társadalom. A fenntartható fejlődés motorja" című szakértői fórum, melynek koordinátora, Ezio Manzini, a milánói Politecnico munkatársa kifejtette, hogy “a szolgáltatások designja a design 21. századi evolúciójának tekinthető. Egy olyan században élünk, ahol a fő ipari ágazatok számára elkerülhetetlen lesz a társadalmi szektorral való együttműködés, a városok megújulásának, a környezetvédelmi kérdéseknek és az oktatás szempontjainak figyelembevétele."

 

 

Szinte a világ minden tájáról érkeztek előadók: többek között ott volt Peter Dröll, az Európai Bizottság innovációpolitikáért felelős szervezeti egységének vezetője, David Kester, a UK Design Council vezérigazgatója, Peter Zec, az ICSID (Ipari Formatervező Társaságok Nemzetközi Szövetsége) szenátora, Song Weizu a pekingi városi bizottság kongresszusának képviseletében és a Beijing Industrial Design Center igazgatójaként, valamint Giorgiana Penòn Orlich, a Costa Rica-i Kulturális Minisztérium munkatársa.

Az International Design Casa projekt a konferenciával egy időben indult Torinóban. A világ 15 országa tíz kiállításon mutatkozott be a város különböző helyszínein. Ausztria, Belgium, Dél-Korea (Szöul), Franciaország, Japán, Norvégia, Hollandia (Rotterdam), Szingapúr és Spanyolország (Barcelona) mellett Közép-Kelet-Európa (Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia) közös kiállítást rendezett az Artintown Galériában. A magyar partner vezette "produkció" kurátora Várhelyi Judit, a Magyar Formatervezési Tanács Irodájának főtanácsosa volt.

 

 

A hat ország 5–5 emblematikusnak tekintett tárgyat választott ki a közelmúlt és a jelen legjobb alkotásai közül – ezek grafikáit foglalta magába a tér falaira és ablakaira felkúszó installáció, mely leginkább egy városi tömegközlekedési hálózat stilizált térképére emlékeztetett. A kiállítás designját Szabó Levente grafikus tervezte. Országonként egy-egy tárgy a maga eredeti valóságában is megjelent a kiállítóterem egyes pontjain.

Magyarországot Breuer Marcel Vaszilij-széke, a Rubik-kocka, a Magyar Formatervezési Díjas Etalon hangfal és Corvus repülőgép, valamint a Geppetto studió innovatív tojástartója képviselte. A régió legjobb animációi is láthatóak voltak a kiállítás hetében. Magyarország filmösszeállítását a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora, Fülöp József készítette.

Haba Péter

további információk a www.torinoworlddesigncapital.it és a www.artintown.it oldalon