Technológia

Élni a fában

1/2

CLT-tecnológia

CLT-tecnológia

Hirdetés
?>
CLT-tecnológia
?>
CLT-tecnológia
1/2

CLT-tecnológia

CLT-tecnológia

Élni a fában
Technológia

Élni a fában

2014.03.26. 08:10

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ritterwald Zoltán

Vélemények:
1

Dosszié:

A faépítészet egyre inkább elterjed, a legtöbben úgy tartják, ez a jövő útja. Bár hamarosan már felhőkarcolók is épülnek fából, Magyarországon egyelőre csak kevesen alkalmazzák. Turányi Bence nagy sikert arató lakóháza is ilyen, ezúttal a Fotográfus Házához is használt CLT technológiáról beszélgettünk a Jaf Holz munkatársával, Ritterwald Zoltánnal.

Mi a CLT-lemez, és mire jó?

Egy rétegragasztott fapanel. Fűrészelt, szilárdságilag osztályozott deszkákból készül, amelyeket szálirányban elforgatva ragasztanak össze. A CLT (cross laminated timber), -lemezben tulajdonképpen az a legjobb, hogy a fa valamennyi pozitív tulajdonságát egyszerre hordozza magában, és így tökéletesen alkalmas a házépítésre.

Honnan származik a technológia?

Mint általában a fával kapcsolatos építészeti megoldások, ez is a skandináv országokból ered, de Ausztriában több tízezer ilyen épület van. Ott és Magyarországon is inkább BBS néven ismerik, bár nálunk egyelőre még kuriózumnak számít, mert itthon nincsen olyan kultúrája a faépítészetnek, mint az említett országokban.

CLT-tecnológia
2/2
CLT-tecnológia

Miért jobb ez, mint a beton?

Mert sokkal természetesebb. Jobb élni egy faépületben, mint egy betonházban. Egyszerűen hangzik, de mégis igaz, hogy a fának melegebb a tapintása, míg a beton mindig hideg marad. Ráadásul a fa műszaki tulajdonságai is jobbak a betonnál, például az átégési biztonsága. Ráadásul nem sokkal drágább a betonnál, nagyjából húsz százalékos felárral kell számolni az alapanyagnál. Ami szintén nagy előnye a technológiának, hogy nem jár azzal az elképesztő mennyiségű kosszal, mint egy hagyományos építkezés. A betonalap elkészítése után már nincs malter, cement, téglapor és sitt sem. Amellett, hogy zöld technológiáról beszélünk, az igazi nagy előny a gyorsaság. Egy normál ház felépítése legjobb esetben is hónapokig tart, a CLT-vel pedig szerkezetkészre készen van két hét alatt.

CLT-tecnológia
1/2
CLT-tecnológia

Mennyire elterjedt a CLT ma Magyarországon?

Évek múlva fog beérni a munkánk gyümölcse, hiszen csupán egy-két éve kezdtük el a CLT-t forgalmazni Magyarországon. Elsősorban az építészek részéről van szükség némi nyitottságra, mert itthon félnek a könnyűszerkezetes épületektől. Ez egy régi berögződés. A faépítészetet még a tűzvédelmi előírások is nehezítik. Magyarországon a tűzoltóság kizárólag úgy tekint a fára, mint éghető anyagra, és mindenféle mesterséges anyag használatát írja elő a fára, amely teljesen szükségtelen. Vannak azért pozitív tendenciák is, ilyen például a Hello Wood is, akik bátran használják a fát. Ez a jövő útja, mert a fa megújuló energiaforrás, és az embereknek arra is egyre inkább szükségük van, hogy jó környezetben, ne pedig leszigetelt műanyagban éljenek.

Horváth András

Vélemények (1)
tömörfa
2014.09.29.
13:11

Szívesen látnék Jafholz által készített magyar projectet, mert ez a ház nem az. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.