Emlékezés Németh István belsőépítészre

"Páratlanul gazdag életművet hagyott hátra, mely a 20. század második felében a magyar társadalom kultúrájának, fejlődésének egyfajta krónikájaként is tanulmányozható." Nekrológ Schinagl Gábortól Németh István búcsúztatása augusztus 21-én 11 órakor lesz az Óbudai temetõ szóróparcellájában.

Páratlanul gazdag életművet hagyott hátra, mely a 20. század második felében a Magyar társadalom kultúrájának, fejlődésének egyfajta krónikájaként is tanulmányozható.

Elhunyt a Tanár úr.

Németh István életpályájának sokszínűségét és méretét tekintve is legelőször oktatói, nevelői tevékenységére kell emlékezzek, ennek az a kivételes oka, hogy évtizedeken át meghatározó személyisége volt a hazai belsőépítész képzésnek. Műveinél és az értük méltán megérdemelt díjainál csak kiemelkedő tanítványainak sora lehet hosszabb. És ami ezután rögtön felidéződik bennünk, az a hihetetlen munkabírás, tettvágy és életkedv, amivel ezt a hosszú alkotói, nevelői életpályát végigküzdötte.

Fiatal pályakezdőként a háború utáni években, a frissen alakult hazai építészeti tervezés központjaiba kerülve, az újjáépítésben rögtön nagy feladatok várnak rá.
Ezek a munkái, melyek a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújításától, az Erkel Színház átalakításától húzódnak a Nemzeti Galéria kialakításával a várpalota átépítéséig, nagy szakmai ismertséget és elismerést váltanak ki.
Egyszerre válik a KÖZTI, mint vezető tervezőintézet, és az Iparművészeti Főiskola, s egyben az összes szakmai fórum meghatározó személyiségévé. Egész életpályáján végighúzódik ez a párhuzam a tervezés és az oktatás között. Nemcsak oktatott, hanem nevelt is. Tanítványaiból vele együtt dolgozva lettek munkatársak,
önálló tervezők, majd több esetben neves mesterek. És ez a természetes folyamat, ami olyan jellemző rá. Minden kapcsolatban a tervezői munka állt a központban, így tudott a Tanár úr szigorúnak vélt professzorból a legtermészetesebben viselkedő kolléga, vagy éppen zsűritárs lenni.

Akik vele dolgoztak érezhették rajta a szenvedélyt a munka, az alkotás iránt, ami a tervezés mellett a főiskolai meghatározó jelenlétében is dominált. Sokan szigorú embernek vélték, de csak amíg nem dolgoztak együtt vele. Apropó szigor, de jó hogy abban a már-már legendaként emlegetett főiskolai tanári karban mennyire kellett az is, hogy erre a mérhetetlenül nehéz gyönyörű szakmára felkészítse a hallgatóit.

Soroljuk fel, hogy a számtalan kiváló épület között, melynek tereit tervezte, olyanok voltak, mint például a Népstadion szocreál stílusviszonyok mellett is remekművű szalonjának berendezése, vagy a Hungária (New York) Kávéház eklektikus helyreállításának bravúrja, vagy egyik utolsó fő műve, a Hyatt Átrium hotel pazar belsőépítészete... Próbáljuk behatárolni az egyes korstílusok, bécsi iskola, funkcionalizmus, rusztika, romantika stb., vagy soroljuk el számtalan kiállítási épületét, pavilonját Párizstól Brüsszelen át Moszkváig... Soroljuk fel a díjakat: Munkácsy, Ybl, Érdemes és Kiváló művész. Mindezt majd megteszi az utókor krónikája.

Mi emlékezzünk arra a kiváló tanárra, mesterre, segítőkész kollégára, aki belénk oltotta a szakma szeretetét, és aki idős korában is fiatalosan jött el közösségünkbe.

Schinagl Gábor
Budapest, 2007. augusztus 8.

Németh István belsőépítész egyetemi tanár életének 84. évében elhunyt.
Búcsúztatása 2007. augusztus 21-én 11 órakor lesz az Óbudai temetõ szóróparcellájában.