Épületek/Örökség

Emlékművet állítanának az elpusztult falunak

1/4

?>
?>
?>
?>
1/4

Emlékművet állítanának az elpusztult falunak
Épületek/Örökség

Emlékművet állítanának az elpusztult falunak

2011.05.31. 08:42

Cikkinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

A Kána nevű falu még a középkorban elpusztult, most templomának kőlapokba csomagolt alapfalai mellé emlékművet terveznek, hogy felhívja a figyelmet az egyik legnagyobb feltárt Árpád-kori településre. Kovács Olivér írása.

„2003 és 2005 között húsz hónapig tartó munkával tártuk fel a falut, azonban ha úgy tetszik, Kána története még most sem ért véget. Bár a bemutatás részeként a beruházó a kőpusztulás megakadályozására mészkőlapokkal burkolva helyreállította az egykori plébániatemplom alapfalait, s egy kis helytörténeti kiállításon megtekinthető a leletek egy része egy szomszédos épületben, szeretnénk, ha a templom mellett egy emlékmű mutatná be röviden Kána történetét" - mondta el a műemlékem.hu-nak Terei György, ásatásvezető régész. Hozzátette: az emlékmű tervei elkészültek, a piramis formájú építmény megvalósítása körülbelül másfél millió forintba kerülne – erre várják most az adományokat.

Kánát a templom feltárása során talált ezüstpénz alapján II. Béla idejében létesítették a mai 11. kerületben. A lankás domboldal, melynek aljában patak folyik, már a neolitikumban is lakott volt, a nagyarányú betelepítésre azonban a 12. század közepe előtt került sor (II. „Vak" Béla, Álmos herceg fia 1131-1141 között uralkodott). A falu nevét, amely valószínűleg nem a bibliai Kánából, hanem a kánya nevű madárból ered, írott források is megőrizték, ahogyan a Kő-ér patak túlpartján lévő domb tetején álló apátságét is.

 

1/4

2/4

 

 

A falu ma egyetlen helyszínen látható maradványa a plébániatemplom alapja, amely a lakópark felépítését megelőző feltáráson került elő. A templom két periódusban épült, az első kis épületet nyugat felé hosszabbították meg, nyilván a falu lakosságának növekedése miatt. A fellelt kőtöredékek alapján kifejezetten míves faragványokkal díszített épület volt, ám a belső falfelület, az esetleges kifestések nyomát nem találták meg, hiszen az alapjáig elpusztult.

A templomot körülölelő temetőben több mint ezer emberi maradványt, temetkezést sikerült feltárni. A javarészt nyugatra lévő falu feltárt részében kétszáz földbe mélyített ház gödrére, illetve cölöplyukaira bukkantak.

A cikk folytatása, képek a kiállítóhelyről és a tervezett emlékműről a műemlékem.hu magazinban.

Kovács Olivér

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.