Építészetoktatási stratégiák változó környezetben – mo.ha studio / MOME
Milyen lenne egy valóban a "közt" szolgáló épület? És milyen lehet az élet, ha összeomlik a civilizáció? "Oktatói-konzulensi feladatunkat elsősorban abban látjuk, hogy olyan referenciákat, értelmezési lehetőségeket, összefüggéseket és párhuzamokat mutassunk, amelyek segítik a hallgatókat egy saját építészeti állítás megfogalmazásában" – állítja Molnár Bea és Hámori Péter, a MOME Építészeti Intézet mesterszakának harmadik féléves tervezési stúdióvezetői.
Hiszünk abban, hogy az a fajta közös gondolkodás készíti fel a hallgatókat legjobban a jövő szakmai kihívásaira, amely nem egy jelenben észlelt építészeti problémát dolgoz fel, hanem egy jövőben elképzelt komplex társadalmi-gazdasági-ökológiai jelenséget értelmez. A mo.ha stúdiumok során mindig egy olyan vízióba kell belehelyezkedni, amely minden elemét a hallgató definiálja a feltárt és megismert jelenségek, adatok, ismeretek halmazából.
A fenti folyamatokat mutatjuk be a MOME Építészeti Intézet mesterkurzusának diploma előtti tervezési félévein keresztül (2021 – City Palace / építészeti reprezentáció a commoning mentén, 2022 – Élet az erőforrásválság idején)
A mo.ha studio / MOME két építészként dolgozó alkotó építészetoktatói társulása. Molnár Bea, építész, doktorjelölt, egyetemi tanársegéd, Hámori Péter a GUBAHÁMORI alapítója és tervezője
1 – MOME ÉPI mesterkurzus
Az építőművész mesterszak feladata, hogy az alapképzés során megszerzett erős tervezési alapkészségeket komplex tervezői kontextusba helyezze. A tervezői felelősség fejlesztése abban nyilvánul meg, hogy a diplomafeladatig a tervek fokozatosan egyre gazdagabb összefüggéshálót építenek ki maguk körül, a tervező képessége az önálló döntéshozatalra növekszik. A diplomafeladat ugyanis azt várja el a hallgatótól, hogy a tervezés összes körülményét önmaga határozza meg: a vizsgálandó problémából, a helyszínből, a funkcióból, a bevont társadalmi csoportból egy olyan közeget alkosson, amely lehetővé teszi a kapcsolódások létrejöttét és építészeti artikulációját. Nehezítésként mindezekkel a problémákkal önállóan, legfeljebb konzulensi mentorálással kell elbánnia, hiszen már a korábbi, közös feladatok támogató hatása sem érvényesül.
Ebbe az akadémiai curriculumba illeszkedik a mesterszak harmadik félévének tervezés feladata, amely a két készségszint közé helyezi a kihívások nehézségét is. A legerősebb fókuszt az önálló döntéshozatal modellezésére helyeztük: a 2021/City Palace feladatnál a helyszínválasztás csoportban végzendő feladat volt, azonban a funkció, a tervezési program, az érintett társadalmi probléma hangsúlya már egyéni kutatás során alakult ki. A 2022/Erőforrásválság feladat esetében két egymással látszólag teoretikus ellentétben álló helyszín között kellett választani, majd három-négy fős csapatokban dolgozva egy közös tervezési programot leíró helyszínrajzon megtalálni, végiggondolni az egyéni probléma-fókuszokat és épületeket.
2 – Változó társadalmi viszonyok
A körülöttünk zajló széleskörű átalakulásokat (úgymint: népességnövekedés, migráció, elszegényedés, társadalmi egyenlőtlenségek kérdése, újraelosztás iránti igény, klímaváltozás, klímakatasztrófa, biodiverzitás folyamatok) az ökológia és más kapcsolódó tudományok a "globális változás – global change" fogalommal írják le.
A szélsőséges társadalmi változásokra reagálva a 2021-es kurzusban egy olyan City Palace, városháza tervezését tűztük ki, amely egy commonsok (azaz a közösen használt és felügyelt erőforrások) mentén szerveződő társadalom képviseletét jelképezi, s amely kapcsán a köz/épület fogalmát is meg kellett fejteniük a hallgatóknak. A változó társadalmi viszonyok új tipológiákat kívánnak meg: az igazgatási rendszerek százkétszáz évvel ezelőtti épülettípusai ma már nem léteznek, mert megszűntek az azt létrehozó kor igényei.
A városháza intézménye valójában a közös erőforrásaink állam által koordinált irányítási mechanizmusa, amelynek célja egy konszenzuson alapuló társadalmi rend megteremtése lenne. Az erőforrások elemzése során azonban kiderül, hogy a sokszínű városi közösségek működésének valódi célja inkább a társadalmi jóllét megteremtése volna. A commons / commoning fogalma egy olyan működési modellt ír le, amely közös erőforrásainkat az államtól függetlenül működő entitásokként értelmezi, a társadalmi jóllétet pedig a társadalom valódi igényeinek közvetlen kielégítése jelenti. Ezt a társadalmi jóllétet fenntartható terek és folyamatok sorával hozza létre. A város irányítása éppen ezért egy olyan izgalmas felület, amelyben a két szereplő – az állam, illetve a közösségek hálózata - kollektív akarata, együttműködésének mértéke, arányai válnak fontossá. A feladat valójában egy kérdés: létezik-e és milyen minőségben a kooperáció lehetősége, illetve ennek milyen téri megnyilvánulásai lehetnek.
A helyszín Budapest, Kőbánya központ volt.
3 – Változó klimatikus viszonyok
A 2022-es kurzus témafelvetését egy másik kortárs probléma megismerésének és feldolgozásának a vágya ösztönözte, amelynek apropóját Gelencsér András, vegyész-légkörkutató nagy publicitást kapó, a civilizációs összeomlást felvázoló cikke1 , és az arra válaszként érkező vitaanyagok adták.
A megnövekedett földi populáció, a fogyasztói társadalom fenntartása, a jóléti igények kielégítése olyan erőforrásválságot idézett elő, amely előrevetíti azt, hogy a jelenlegi modern civilizáció 2040-re összeomlik. Ez nem újkeletű projekció, az 1972-ben kiadott Limits to Growth (A növekedés határai) magas rangú tudósokból, politikusokból és közgazdászokból álló szerzőgárdája már megjósolta azt, hogy ha az addig tapasztalt növekedési trendekben nem áll be változás, akkor 2072-re nyilvánvalóvá válnak a növekedés korlátai. Bár rengetegen támadták a kiadványt, végül nemhogy igaznak bizonyultak a felvetései, hanem az is bebizonyosodott, hogy a folyamatok sokkal gyorsabban zajlanak.
A környezeti változásokhoz egészen biztosan meg kell változtatnunk majd az épített környezetünket is, fel kell készíteni a kisebb és nagyobb közösségeinket egy másfajta életvitelre, másfajta termelésre, másfajta igényrendszer felállítására. A félév során a sharing /megosztás logikája mentén vizsgáltuk azt, hogyan lehet – a két nagy végletben: a városi, illetve a vidéki életben gondolkodva – átalakítani a meglévő épített struktúráinkat egy hipotetikusan létező civilizációs összeomlás során. Egy alföldi pusztában élő kommuna és egy nagyváros közepén élő kisközösség egészen biztosan másmilyen problémákkal fogja magát szemben találni, és eltérő módon alakítja át a meglévő épületállományát egy erőforrásválság idején.
Ezt a két végletet vizsgáltuk: a vidéki helyszín a Hajós József kastély és majorság területe Apajpusztán, a városi helyszín pedig Budapest, Terézváros Epreskert melletti épülettömbje volt.
A 2021-es kurzus tervezett funkciói
(City Palace / építészeti reprezentáció a commoning mentén)
DÖNTÉSHOZATAL – blockchain városháza, találkozási pontok
Egy részvételi demokrácia teljesen digitalizálódott döntéshozatali mechanizmusára épít a terv, a szerverpark, mint hőtermelő erőforrás alakítja a városi találkozási helyeket.
Matl Szilárd
ÉTKEZÉS – népkonyha, étkezés, nyersanyagtermelés
Az élelmiszer-önrendelkezés gyakorlatai és politikai stratégiái épülnek be a városháza működésébe.
Kéry Dorottya Kinga, Király Csenge, Pintér Sára
GONDOSKODÁS – piac, csere, tankert
A gondoskodás – teherlevétel – óvás – megkönnyítés hívószavakkal közelít olyan városi tér kialakításához, amelyben összefonódnak a városháza és a gondoskodással járó funkciók téri igényei.
Jéger-Kaderják Eszter, Manhertz Albert
MOBILITÁS – mobilitás, közlekedés
Azokat a közösségi közlekedésben, mint fizikai mobilitásban talált térbeli és időbeli lehetőségeket térképezi és erősíti fel, amelyek a társadalmi mobilitást segítik elő.
Deák Malvin, Offra Flóra
MUNKA – bazár, iroda, munkaerőpiac
Egy szervízre, újrahasznosításra és önkéntességre alapuló társadalomnak a szellemi, illetve fizikai munkaerejét, mint kollektív erőforrást csatornázza be a városháza működésébe. Munka – erő – piac.
Bocska Beáta, Domokos Kázmér, Kovács Áron
PÁRBESZÉD – panasziroda, színház, agóra, köztér
Egy demokratikus berendezkedés jelenleg legrejtettebb funkcionális egységét, a döntéshozatali tereket szervezi át elérhető városi terekké úgy, hogy különféle kulturális gyakorlatok mentén a lakók aktív résztvevői lehetnek a döntési folyamatoknak.
Gunther Júlia, Laki Ábel, Réti Eszter, Suba-Faluvégi Szilárd
4 – A Tervezési program és metodológia
A mo.ha stúdiumok egyik fő feladata azoknak a módszereknek a kutatása, amelyekkel a hallgatók széles látószöggel szemlélve tudnak az adott helyzettel ismerkedni. A szemeszter egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a rendelkezésre álló teoretikus és emocionális tudás hogyan alakul át egy kreatív tervezői folyamattá, a kezdetben még széttartó kutatási anyagból hogyan lesz a tervező állításait artikulálni képes, strukturált összefüggéseket tartalmazó, finom térbeli szövet.
A tizenkét héten át tartó szemeszter kezdetén a kutatás és a felvetett problémában való elmélyülés, a tervezési program kialakítása adja a kurzus vázát. Ez a programalkotás teszi lehetővé, hogy az egyébként fiktív feladat a lehető legvalóságosabb alapokat kapja a szűkebb és tágabb kontextus megértésével.
Szintén hangsúlyos elvárás egy háttérkutatás készítése, amely akár a terület, a funkció, a társadalmi csoport, az adott jelenség vagy probléma érzékelését és megfejtését segíti. Ezt a kutatást a Tervezési program összegezi, amely sokkal több egy funkciólistánál: valójában inkább olyan rajz vagy tárgy, amely nemcsak bemutatja a tervezés körülményeit vagy kérdéseit, hanem a megszerzett adatok és benyomások halmazából már bizonyos tervezői állításokat is képes ábrázolni. Mivel a feladatok transzdiszciplináris megközelítést igényelnek, ezért a félév során a hallgatók többször találkoznak építészeten kívüli tudományágak szereplőivel, olyan kutatókkal (biológus-ökológus, kulturális antropológus, hidrogeológus, tájépítész), akik hosszú ideje foglalkoznak a felvetett program valamely szegmensével.
Döntő jelentőségű, hogy a hallgatók megtalálják-e a felelős szerepüket azokban a folyamatokban, amelyek alakításában építészként részt vállalhatnak. A MOME mesterképzés egyik célja, hogy a végzett hallgatók egy tervezőirodában ne csupán a konkrét építészeti feladatokra koncentráljanak, hanem átlássák azt a komplex társadalmi rendszert, hálózatot, amelynek proaktívan is a szereplői lehetnek.
A 2022-es kurzus tervei
(Élet az erőforrásválság idején)
Apájpuszta - biogáz üzemre épülő gépezet / Apajpuszta
A csapat azzal foglalkozik, hogy ha a terület vizeinek lecsapolása megszűnik, valamint a mezőgazdasági termelés energianövényekre van átprogramozva, amihez Apajpusztán egy biogáz üzemet és ahhoz kapcsolódó olajfeldolgozó üzemet létesítenek, akkor ez hogyan alakítja át a meglévő majorság épületeit, tereinek használatát.
Dugár Szabolcs, Fazakas Imola, Takács Norbert, Zachár Dorottya
Globális multiszocializmus, ravatalozó / Apajpuszta
Az emberi test mint erőforrás kérdéskörét járja körül a terv - egy olyan világot vázol fel, ahol az emberek tudata egy digitális világba van becsatornázva, a testük egy alacsony energiaszinten mesterségesen fenntartott húsdarab. Az idevezető út utolsó állomása egy ravatalozó (búcsúzás az általunk ismert világtól), amely Apajpusztán kap helyet.
Csapody Máté, Heim Lehel
Gandhi group / Apajpuszta
"A jövő háborúit a vízért fogják vívni." Apajpuszta egyszerre kitett az összes vízzel kapcsolatos természeti csapásnak, ami Magyarországon előfordulhat (aszály, belvíz, árvíz). A terv egy pilotprojektet mutat be, egy olyan hálózatot, amely mind a három problémára megoldást kínál.
Dresch Anna, Hegyi Fanni, Páll Áron, Szabolcs Kira
Globális paradigmaváltás / Terézváros
Szcenáriójuk szerint nem lesz nyersanyag- és erőforrásválság, a szervizelés kultúrájára alapozva a társadalom képes kezelni a jelenleg katasztrófának kinéző helyzetet. A csapat feltárja azt, hogyan alakulnak át az utcák és a tömbbelsők térhasználatai.
Bitter Fruzsina, Krusinszky Kitti, Kulcsár Dávid, Nyéki Henrietta
Globális tétlenség / Terézváros
Ellentétben a paradigmaváltó csapat szcenáriójával, a csapat feltevése szerint a társadalom tétlen lesz, és a civilizációs összeomlás következtében jelentős népességcsökkenés, valamint az épített környezet erodálódása következik be. Hogyan lehet a közművek nélküli disztópiában mégis életet találni?
Almási Anett, Formanek Liza, Horváth Norbert, Sebestyén Noémi
5 – Vita és Közgyűlés
A változó társadalmi és klimatikus rendszerekben való gondolkodás magával hozta bennünk azt a felismerést is, hogy az elmúlt évtizedek intézményesült, főleg a mester-tanítvány kapcsolatra épülő konzulensi szerepköre is átalakulhat, és mivel mi is valós időben fedezzük fel az új viszonyrendszereket, teret kell engedjünk néhány új oktatási praxiselemnek.
A City palace kapcsán egy vitát, az Erőforrásválság kapcsán egy közgyűlést emeltünk be a félév elején a tervezési folyamatba.
Kőbányán 2021-ben nem jelöltünk ki konkrét helyszínt a feladathoz, csak javaslatokat vetettünk fel. A feladat részeként a hallgatók az általunk javasolt helyszínek analízise után csapatmunkában vitatták meg, hogy melyik helyszínjavaslat alkalmas a féléves feladatra, vagy amennyiben találtak alkalmasabb helyszínt, akkor azt előterjesztették a teljes osztály számára a vitanap során.
A vita célja volt, hogy a hallgatók közösen hozzanak döntést, és végül egyetlen, konszenzussal választott helyszínnel dolgozzon a teljes évfolyam. A feladat ily módon modellezte a közösségi tér, köztér, commons fogalmának megértését és gyakorlását is.
Az erőforrásválság korát feldolgozó 2022-es kurzus esetében az általános város-vidék toposzt akartuk végigkövetni a félév során, ezért rögtön a feladatismertetés napján egy közgyűlés keretében vitattuk meg a vidéki kommunában és a városi lakótömbben élés előnyeit és hátrányait.
A közgyűlés egy színházi műfaj, dramatizált vita, amelyben a véleménynyilvánítás mozgással is párosul, fizikailag is szembehelyezi az ellentétes álláspontot képviselő résztvevőket, akik így könnyebben bevonódnak a párbeszédbe. A közgyűlés célja az volt, hogy az esemény végére mindenki saját döntést tudjon hozni a megvitatott témákon keresztül arról, hogy a féléves feladatának melyik helyszínt választja (Apajpuszta vagy Terézváros). A véleményegyezések alapján alakultak ki azután azok a munkacsapatok, amelyekben a hallgatók közös terveket készítettek az egyes területekre.
6 – Hálózatos rendszerek építészete
A mo.ha stúdiumokban érintett globális jelenségek feldolgozása több célt is szolgál. Feladata a társadalmi kérdések, problémák felismerése, az azokra való érzékenyítés (2021/City Palace), vagy a klímaaggodalom megértése és a félelemmel való megküzdés a tanuláson keresztül (2022/Erőforrásválság). Feladata továbbá az is, hogy az egyetemi curriculum során már korábban alakított szociális-társadalmi problémák iránti figyelmüket ráirányítsuk az azokat tápláló vagy kísérő világgazdasági, ökológiai vagy kulturális jelenségekre, azok hálózatos szerkezetére, illetve mindennek az épített környezetre kiterjedő hatására.
Ezeknek a rendszereknek a megértése, feldolgozása, tervezési feladattá emelése egy strukturált gondolkodást kíván meg a hallgatóktól, az általunk használt tervezési módszertan ezt kívánja segíteni. A folyamat vége a konklúzió, amelyet valaki egy épülettervben, valaki egy masterplanben, valaki egy folyamatdokumentálásban, valaki pedig egy építészeti struktúrakeresésben mutat be. Ezzel a szabadságfokkal is azt kívánjuk erősíteni, hogy a globális átalakulás korában nem feltétlenül csak az eddig bevált épület- és funkciófókuszú építészeti műfajok elfogadhatók, továbbá a tervezési produktum nem egy ihletett pillanat eredménye, hanem egy strukturált gondolkodási folyamaté.
A hallgatóink valószínűleg nincsenek könnyű helyzetben; nem nyilvánítjuk ki, hogy számunkra mi a jó építészet, még akkor sem, ha arról van véleményünk, még akkor sem, ha emiatt sokáig tart egy-egy konzultáció – ehelyett inkább arra ösztönözzük őket, hogy a saját véleményüket, preferenciáikat és fókuszpontjaikat alakítsák ki egy projekttel kapcsolatban, amelyre a féléves feladatot fel tudják fűzni. Oktatói-konzulensi feladatunkat elsősorban abban látjuk, hogy olyan referenciákat, értelmezési lehetőségeket, összefüggéseket és párhuzamokat mutassunk, amelyek segítik a hallgatókat egy saját építészeti állítás megfogalmazásában. Ez kezdetben ijesztő és félelmetes, mert bizonytalanságot rejt magában, ám türelmes munkával meg tudnak születni azok az önálló gondolatok, amelyek egy-egy hallgató saját építészeti és világnézeti meggyőződéseit tudják kibontani.
Meghívott előadóink, konzulenseink voltak: Csomay Zsófia/építész, Dukay Igor/természetvédelmi mérnök, kisvízfolyások ökologikus rendezése, Kiss-Gál Zsuzsanna/építész, Kovács Csaba/építész, Madácsi Flóra/tájépítész, urbanista, Molnár Szabolcs/építész, Oltvai Tamás/gépészmérnök, épületenergetikai (megújuló energia) szakértő, Szabó Lilla/tájépítész, építész, klímaadaptációs szakember, Takács Gábor/színészdrámatanár, a Káva Kulturális Műhely művészeti vezetője, Temesvári Szilvia/antropológus, Terézváros alpolgármestere