Ergonómia és esztétika: Rubik Ágnes és Polgárdi Ákos az új Építészfórumról

2019. 10. 28-tól új honlappal megy tovább az Építészfórum. A felületet a  SUBMACHINE, Rubik Ágnes és Polgárdi Ákos tervezték. A folyamatról és arculati elemekről beszélgettünk. Nemcsak a látvány, az identitásunk is alakul!

SK: A SUBMACHINE több építészirodának, képzési helynek, építészeti eseménynek tervezett már vizuális megjelenést. Mi a jelentősége egy új arculatnak? Szükség van rá?

PÁ: Sok esetben nincs szükség arculatváltásra, ez csak hype: a legrosszabb, amikor egy marketing részleg gondolja úgy, hogy ezzel majd új vizibilitást biztosít egy cégnek. Van, amikor a váltás indokolt, például krízisszituációk esetében, de ilyenkor sem feltétlenül az arculattal van a legnagyobb baj, hanem a mögöttes folyamatokkal. És van legitim szcenárió is, ha a meglévő arculat eleve rosszul volt megtervezve, vagy annyit változott időközben a vizuális kultúra, a cég, intézmény, vagy a célcsoport, ami indokolja a helyzet átalakítását. A legfontosabb, hogy a megbízó elsőként újragondolja a saját terméke, szolgáltatása és a fogyasztói közötti relációt. Nem az az elsődleges tehát, hogy mit kommunikál kifelé a vizuális elemek segítségével, hanem hogy mi ő valójában. 

SK: Az Építészfórum 2012-ben alakult át komolyabban, azóta nagyon sokat változott nemcsak a vizuális kultúra, de az online felületek technológiai háttere, működése és a használói szokások is. Elsőként funkcionális igény hívta életre a fejlesztést, még a mostani főszerkesztőség felállása előtt bő fél évvel. Ági, mi volt az a szempont- és elvárásrendszer, amit az Építészfórum tulajdonosa Pásztor János megfogalmazott 2019 tavaszán? Hogyan indult a honlapfejlesztés?

 RÁ: Először a meglévő honlap működésének az elemzésével indítottunk. Legnagyobb problémának azt láttam, hogy nagyon sok információ jelent meg egyszerre, de nem eléggé rendezetten. Tehát az összkép kaotikus volt. Nem vezette semmi az ember szemét, nem tűnt fel, hogy mik a kiemelt tartalmak. Az volt a legfontosabb szándék, hogy sokkal letisztultabb kép fogadja majd azt, aki megérkezik a honlapra, hogy a kiemelt cikkek elsőre láthatóvá váljanak. Fontos ebből a szempontból az oldalsáv tartalma, ahol nagyon sok információ sűrűsödik: minél lejjebb szerettem volna tolni. A navigációban is támogatni szükséges a nézőt. A menüsáv a régi honlapon zavaros volt, beleolvadt a többi tartalomba, szerettem volna, ha kiemelt pozícióba kerül. Az alapcél tehát az volt, hogy egy vizuálisan letisztultabb felülettel találkozzon az olvasó.

SK: A honlapfejlesztéssel kapcsolatban mennyire kötött a tervező keze? Mitől lesz, egyáltalán tud-e építészes lenni egy ilyen felület? 

RÁ: Vannak általános szabályok, amelyek minden online hírfelületet jellemeznek, és vannak sajátos elvárások. A képek megjelenítésének minősége és a képnézegetés például egy építészeti honlapon kiemelt fontosságú. Ez a régi honlapon nem működött jól. Optimális esetben egy építészeti felületen sok szép kép van, ezt kell megmutatni. 

 PÁ: Az alap mindig a webergonómiai és UI best practice megoldások - elnézést a szóhasználatért, de erre nem nagyon van magyar terminológia - alkalmazása. Tulajdonképpen kompozíciós elvekről van szó, megbolondítva az interakciók szabályszerűségeivel. A web picit olyan, mint a betűtervezés, hogy Zuzana Licko (szerk: cseh származású amerikai betűtervező, az EMIGRE alapítója) elhíresült idézetét ideemeljem: „You read best, what you read most" tehát „A leggyakrabban olvasott betű olvasható a legkönnyebben". A weben is ez van: nincsenek velünk született hajlandóságok, hogy így vagy úgy klikkeljünk vagy scrollozzunk, hanem erre vagyunk kondícionálva. Sokszor belefutunk abba, hogy tervezőként kitalálunk innovatív megoldásokat, de nem tapadnak meg, mert nem szeretik a használók, mert mást szoktak meg. Ugyanakkor a megrendelőink és a barátaink nagyobb része építészekből áll, és azt érzékeltük, hogy nagyon fontos és várt dolog volt számukra az Építészfórum átalakulása, tehát nagy lehetőség volt ez számunkra. Ez nem egy szokványos munka: az építészszakma kitüntetett figyelemmel kíséri az Építészfórumot – ezt tapasztaltuk – amit központi felületnek tekint. Összehasonlításként a grafikus szakmának nincsen ilyen közös, nagy felülete, nincs ilyen igazodási pont. Internetes időszámításban az Építészfórum régi hely, folytonos jelenlét ez azért komoly elvárás is.

SK: A honlapfejlesztés folyamata alatt vettük át Kovács Danival az Építészfórum főszerkesztését, érthető módon foglalkoztatott minket, hogy mi az Építészfórum ma, és mivé akar válni. Ennek következményeként strukturális változtatásokat kértünk a honlapon,  pl. a kusza menürendszert igyekeztünk egyszerűsíteni; tematikus és tartalmi változtatásokat fogalmaztunk meg, végül azt kértük, hogy tervezzetek új logót. Úgy érzetük, hogy az akkor használatos piros pötty bár blikkfangos, de nem illeszkedik az Építészfórum identitásához. Azt fogalmaztuk meg, hogy az építészet elsőként nem szín, sokkal inkább forma, és ha forma, akkor nem kör. Az építészet önálló sajátos minőség, ami a grafika nyelvére átfordítva tipográfia. Fontos állomása volt ez a köztünk zajló párbeszédnek, és ti nagyon rövid időn belül jelentkeztetek azzal a logotípiával, amit elsőre, azonnal telitalálatnak éreztük. Mi sokféle értelmezést beleláttunk. Ti hogyan fogalmazzátok meg a logótokat?

PÁ: Nehéz definiálni. Létezik a blikkfangos, egy vizuális gegre építkező embléma kategóriája, számos jó logó ide sorolható, de az Építészfórum logója biztosan nem ilyen. Ha jónak gondoljátok, akkor talán annak tudható be, hogy egyrészt a tömegformálással jellemezhető gondolkodást hozza valamennyire, másrészt az egésznek van egy egy olyan esztétikája, ami szerintünk rokon az építészeti tervezéssel. Ez a formai megközelítés. Amiből pedig a tervezés elindult, az az ékezetekkel való játék. Tehát ha geg van a logóban, akkor az inkább a nyelvi szituáltságra való reflektálás, tehát arra, hogy ez egy online felület, amin az ékezeteknek nincsen sok értelme, ugyanakkor ez egy magyar felület, ott pedig ez fontos. Ezzel a kettősséggel akartunk kezdeni valamit. 

SK: Az Építészfórum a saját felületén túl a Facebookon és az Instán is fenn van, a social media fontos eleme a kommunikációnak. Posztoltatok egy képet a saját Insta-felületeteken, amin a korábbi piros pötty és az új logó egyik eleme, a döntött ékezet hasábja látható. A fekete döntött hasáb, mint jel, elég ahhoz, hogy beazonosítson minket?

RÁ: Formai értelemben nem unikum, hiszen ez egy 45 fokkal eldöntött téglalap, de nyilván meg fogják az emberek ismerni, szokni és onnantól kezdve majd beazonosítja az Építészfórumot.

PÁ: A használatban derül majd ki, de szerintem egy fekete téglalap tud annyit, mint egy piros pötty. Nem rosszabb a felismerhetőségi potenciálja. Az új, általatok meghatározott fórumhoz közelebb áll. Fontos hangsúlyoznom, hogy nem az volt a szándék, hogy tervezzünk egy fekete téglalapot, amit eldöntünk, és mellesleg legyen egy logó, hanem a kialakult logónak a szűkös grafikai helyekre redukált eleme a fekete téglalap. Ott használjuk, ahol a teljes logotípia nem tud megjelenni. 

SK: A 2012-es arculatban egy rózsaszín, narancs, piros színkombináció jelent meg, az előző logó tűzpiros volt. Mi lett most a mi színünk?

PÁ: Hát ez most lehet, hogy szomorúan fog hangzani: a fekete. De csak azért, hogy az összes többi szín majd jól megéljen.

SK: Az online tervezés egyik sajátossága, hogy a megjelenítésre kerülő felület formátuma változik, hiszen különböző desktop nézetek vannak és az okostelefon egyre fontosabb médium. Mire optimalizáltátok a tervet? Mi volt az elsődleges?

RÁ: A mobilnézetet meg kellett külön tervezni, ez egyértelmű. A reszponzivitás nem jelenti azt, hogy automatikusan jól jelenik meg egy oldal az okostelefonon, adaptálni szükséges a designt, és magát a tartalmat is át kell gondolni. Az adott honlaptól függ, hogy melyik felületé a prioritás, az Építészfórum számára a desktopnézet készült el először, mert a legtöbb olvasó a számítógépén nézi meg az oldalt. 

PÁ: Az analitika alapján ez az elsődleges felület. Ugyanakkor ez egy torzított helyzet, hiszen a korábbi okostelefonos nézet annyire nehézkes volt, hogy azért sem használták túl sokan.  Majd kiderül, hogy az olvasói szokások hogyan változnak meg. Ennek ellenére, az tudható, hogy az Építészfórumot zömében olyan emberek nézik, akik amúgy is a gép előtt ülnek, azon terveznek, így szerintem a desktop nézet marad majd a domináns. A webes appok vagy portfólió felületek, esetében más a helyzet. Az Építészetfórumnak rétegzett a tartalma, nagyon sokféle funkcióval bír, ez is abba az irányba mutat, hogy a teljeskörű felhasználás elsődlegesen a nagyobb felületen valósul meg. Ezzel együtt van egy teljesen egyenértékű mobilos nézet is. A nagy kérdés az, hogy mi ergonomikus az egyiken és mi a másikon. Rengeteget beszélünk a UI (user interfacace = felhasználói felület) és a UX (user experience = felhasználói élmény) problematikájáról. Pszichológusok kutatják fókuszcsoportokban, hogy hogyan használják az emberek az információt, követik a szemmozgást, az egérkattintást. Manapság nagy figyelem jut erre, ez meghatározza a tervezést. Az olvashatóságot, bejárhatóságot tanulmányok alapján meghatározzák. Ugyanakkor az sem jó, ha egy felület stock ízű, azaz olyan mintha egy előregyártott modell alapján készült volna el.

SK: A jó design sokszor transzparens a tartalom irányába, pont attól sikeres, hogy nem is vesszük észre, egyszerűen csak jól működik. Mi az, amit tervezőként az Építészfórum oldalán különösen szerettek? Aminek a tervezése fontos volt? Mire irányítanátok rá a néző figyelmét?

RÁ: Nekem nagyon kedves az események naptár nézete, szerintem ez egy szép és használható felület lesz. Illetve egy olyan funkció, ami csak egy második körben valósul majd meg: a szaknévsor. Ez egy cool feature lesz a honlapon, amivel elég sokat foglalkoztunk, a yellow pages megjelenéssel hasonlítgattuk össze. A sárga háttérnek ez az oka.

PÁ: Nekem esztétikai értelemben a menü kiemelten fontos. Én építészethez közeli fórumokon még nem láttam ilyen típusú menüt: sokkal expresszívebb megjelenésű lett, nem próbál meg úgy tenni, mintha a menüpontok csak apró potméterek lennének, amivel navigálunk. Egyszerre használható és látványban is érdekes. A szaknévsort említhettem volna én is, az egy jó geg. Minden olyan, mint egy sima index-oldalon, de a sárga színt behozzuk, ezzel egy életkor felett behívódik a Sárga Oldalak emléke. Fontos döntés, hogy az archívum szürke háttérszínt kapott. És idevenném a logót is, ami azért is kedves nekem, mert sokáig nem volt megbízásunk arculatváltásra, aztán a ti érkezésetek változtatott ezen. A korábbi logót nem szerettük, fél évig volt egy ideiglenes logó – a piros pötty – és nagyon örülök, hogy végül lett új arculat, fel lehetett tenni az alapvető kérdéseket is.

SK: A betűválasztás mindig kardinális kérdés, a ti munkáitokban ez mindig hangsúlyos elem. Hogyan döntöttetek a címbetű és a kenyérbetű mellett? 

RÁ: Mindenképpen egy karakteres címbetűt kerestünk. Volt egy első javaslatunk Frank Béla Kraken betűje, de ezt sajnos korábban elvetették, ez az irány elhalt. 

PÁ: A mostani címbetű az Adieu, egy fiatal norvég betűtervező, a Good Type Foundry munkája. https://www.goodtypefoundry.com Egy friss tervezés, de már dolgoztunk vele többször is, talán elsőként a KÉK Budapest100-könyvének a címbetűje volt. Ott nagyon megszerettük. Nyilván az a kompozíciós elgondolás a döntésünkben, hogy valami ellenpontozza azt a száraz, matekos mikrotipográfiai világot, aminek meg kell jelennie. A címbetű stilisztikai ellenpont. A rovatcímek elég jól szegmentálják a tartalmat. Más gondolat nincsen mögötte, ne legyen építészeti, hanem legyen más. Ez volt a fő szándék. Mert amúgy van jellemző építészeti tipográfia, főleg a magyar építészek szeretnek minél vékonyabb és minél geometrikusabb betűt választani, lehetőleg Futura Extra Light a preferencia. A mi választásunk ennek szándékosan ellene megy. 

SK: És a kenyérbetű?

PÁ: Az IBM által maguknak terveztetett hatalmas betűcsalád ami a Google Fonts-on keresztül elérhető ingyen. Ez fontos szempont volt. Ez egy szupercsalád, amiben van talpas és groteszk betű, illetve mono is. Mindegyikből van kurzív, és 6-8 különböző vonalvastagság. Van hozzá magyar ékezet, szóval nagyon sokféle szempontnak megfelel. Ez is friss tervezés, talán két éves, a Bold Monday tervezte. AZ IBM open source betűként kezeli, bár arculati betűnek terveztették.

SK: Meddig áll el egy ilyen arculati frissítés?

PÁ: Azt kérdezed, hogy future proof arculatot terveztünk-e? Azt gondolom, hogy igen, az a jó, ha be tud állni egy struktúrába. Kell majd idő, amíg megszokják a használók, és akkor fogják igazán szeretni, mert akkor áll majd kézre igazán. Nagyon sok visszatérő felhasználótok van, akiknek biztonság, ha a rovatok mindig ugyanott találhatók. A kiszámíthatóság fontos, de persze a dinamizmus is. Most nem érzekelhető olyan technológiai törés, mint ami a html5 bevezetése volt, és ami egészen új lehetőségeket hozott többek között a webes tipográfiában. Szerintem sok évig megmaradhat a honlap. Van arra is jó példa, hogy hogyan tud egy website 20 éven keresztül jó maradni, pl. az apple.com. Az index.hu sem újul meg túl gyakran, mert hosszú a hozzászokási idő a felhasználói részről.

SK: Milyen jelzőknek örülnétek a honlappal kapcsolatban? Ha 3-3 fogalmat kérnék tőletek, mit emelnétek ki?

RÁ: Örülnék, ha frissnek éreznék a használók.

PÁ: Hm. A tervezés során elég sokat egyeztettünk építészekkel, így azt gondolom, hogy kevésbé fontos az esztétikai rész, így első körben azt mondanám, hogy annak örülnék, ha azt mondanák róla: jól használható. 

RÁ: Majdnem ugyanazt gondoltam,jó lenne ha úgy éreznék, hogy könnyen navigálható. 

PÁ: Nem fogom azt mondani, hogy letisztult, mert a szóval bajom van, de azt igen, hogy átlátható.

RÁ:  Én azért örülnék annak, ha szépnek is találnák a felhasználók. 

 PÁ: Dagályos lesz, de ez a jó szó: méltó. De nem az építészet pátoszához méltó, hanem a megjelenés szempontjából. Jó lenne, ha egy építész számára presztízskérdés lenne, hogy ezen a felületen lássa a munkáit nemcsak tartalmi okokból, hanem azért is mert úgy gondolja, ez a vizuális közeg méltó az épületéhez.