Épületek/Középület
Érzékeny integráció - Sásdi közösségi ház
2011.07.26. 13:59
A baranyai kisváros új, többcélú kulturális központtal gazdagodott. A Dévényi Sándor DLA, Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál tervei alapján felépült, kompakt tömegformájú ház több szállal kötődik környezetéhez, a térség hagyományaihoz, az azokból merített elveket pedig kortárs viselkedésmóddá formálva teremt helyet a közösségi aktivitások számára.
Feladat
Sásd 3500 fő lakosú kisváros Baranya megye északi részén. A sásdi kistérséget ellátó, meglévő általános iskola melletti területre tervezett új „Integrált Közoktatási és Művelődési Intézmény" megvalósításához az Önkormányzat kellő ambícióval és európai uniós támogatással fogott hozzá. A meglévő, és a jelen beruházás keretében felújított iskola épületeihez közvetlenül kapcsolódó új épületben egyrészt oktatási célú helyiségek (szakkörterem, számítógép-labor, zeneterem, menza és kiszolgáló egységeik), másrészt a város életét tágabban is szolgáló funkciók (könyvtár), illetve többcélúan is hasznosítható terek (torna-, és rendezvényterem) kaptak helyet. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a cél az iskola oktatási lehetőségeinek fejlesztéséből kiindulva a város és az egész sásdi kistérség számára is jelentős kulturális központ, egy új közösségi ház létrehozása volt.
13/30
Közösségi Ház, Sásd - Dévényi Sándor, Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál
Közösségi Ház, Sásd - Dévényi Sándor, Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál
Koncepció
A tervezés során fontosnak tartottuk, hogy az új épületet mind szellemi, mind fizikai módon integráljuk a leendő helyére, ugyanakkor az félreismerhetetlenül kortárs és autonóm állításként jelenjen meg a város szövetében. Ez a folyamat állandó, több síkon folytatott, oda-vissza ható párbeszédet jelentett - többek között - az épített környezetben még fizikailag erősen jelenlévő, de már halványuló tégla-hagyománnyal, a jellegzetes beépítéssel, a mikrokörnyezet általunk értékesnek vélt épületeivel, a templom közelsége miatti műemléki környezettel és a dimenzióváltással. Az összetett és nagy alapterület-igényű funkciók egy kompakt épülettestbe költöztetésével - szemben az egyszerűbb utat kínáló széttagoltsággal - tágabb értelemben kapcsolódni kívántunk ahhoz a tradícióhoz, amely a történeti települések nagyobb középületeinek (pl. templom) léptékváltásait a fentebb jelzett érzékeny integrációval nagyvonalúan kezelni tudta. A tervezés során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az integráció keresése közben felvetődött számtalan kérdésre a különböző realitásokat (pénzügyi, kivitelezési) is figyelembe vevő, arányos, hiteles és kortárs válaszokat találjunk.
15/30
Közösségi Ház, Sásd - Dévényi Sándor, Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál
Közösségi Ház, Sásd - Dévényi Sándor, Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál
Tömegformálás, anyaghasználat
A ház elhelyezésekor megtartottuk az út menti régi, fűrészfogas beépítési vonalat, sőt helyreállítottuk a korábbi épületek lebontásával hosszú évek óta kialakult hiányt. Ezzel a lépéssel sikerült egyben egy kisebb közteret is az épület bejáratához illeszteni, amely méltó módon engedi közel a látogatókat, illetve fontos közösségi aktivitások (pl. vásár) színhelye is lehet. A kompakt épülettest tömegét a beépítésen túl több erő is formálja: az új ház párbeszédet kezdeményez a meglévő iskolaegyüttes legrégebbi, vele közvetlenül szomszédos, múlt századfordulón épült téglaarchitektúrájú szárnyával, követve annak ereszmagasságát. Ettől a kvázi referenciaponttól elrugaszkodva a formát alakító síkok és éleik lendületesen emelkednek a ház túlsó feléig, ott bélletes-bensőséges bejáratot képezve a könyvtár tere alatt. A tudatosan választott magastetős forma aszimmetriájával lehetővé teszi, hogy az út felé arányos tetőfelületek jelenhessenek meg, ami a homlokzati téglaburkolat és a cserépfedés anyag- és tónusazonossága révén fokozza az épület tömbszerűségét. Ez a redukált formálás áttételesen idézi fel az egykor túlnyomóan németajkúak által lakott települést máig jellemző, a lakóépületek mögött húzódó nagyméretű, utcával párhuzamos, téglából épített hátsó pajták szikár világát.
24/30
Közösségi Ház, Sásd - Dévényi Sándor, Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál
Közösségi Ház, Sásd - Dévényi Sándor, Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál
A ház - közösségi jellegéhez méltóan - élénken kommunikál a várossal a szabálytalan elrendezésű homlokzati nyílások nagy felületein keresztül, közvetítve a benne zajló életet. Homogén elrendezésük utal a mögöttes nagy egybefüggő terekre; északon síkra feszített, délen mélyen kávába ültetett elhelyezésük pedig természetes módon reagál a környezeti viszonyokra.
Dévényi Márton – Gyürki-Kiss Pál
09:15
Pevsner európai építészettörténetét olvasgatva (3. kiadás) a 454. oldalon nagyon fontos megállapításokat találtam az "ablakok önkényes elhelyezéséről", amelynek "nincs meggyőző vizuális kapcsolata az alaprajzzal". Ugynő, ugyanott szót ejt a "meggyőző szerkezeti ok nélkül előrebillenő falakról", mint "hiú szamárságokról". Ez utóbbi megjegyzés a minap átadott bécsi Siemens-központ némelyik épületét juttatja eszembe.
11:37
@Pákozdi Imre: Sásd egy valaha rendezett falusi utcaképű sváb település volt, amit képileg ugyanúgy széttördelt a történelem, mint akármelyik magyar települést. Ez a hely is megkapta a csokorra való lapostetős “modern” kockaházát, (nem is a legrosszabb fajtából), meg az így-úgy forgatott sátor és nyeregtetőket. Ami ma jellegzetes épületnek számít az utóbb épültek közül, az talán a vasútállomás, az álmanzárdba rejtett két szintjével.Nem is érteni,hogy a szokásos ipari-ufó MÁV állomásokkal szemben ez hogy épülhetett meg anno.
Ebben a környezetben az új műv.ház (IKMI) bulvárszlogennel mérföldkő.
A “the world's most visited architecture website” nagy formai ihlető:
http://www.archdaily.com/334035/extension-of-the-iufm-school-in-lyon-atelier-de-la-passerelle/
http://www.archdaily.com/323842/central-office-of-feda-confederation-of-employers-of-albacete-cor-asociados/
http://www.archdaily.com/321197/dante-alighieri-school-expansion-ltfb-studio/
http://www.archdaily.com/307734/house-j-bembe-dellinger-architekten/
de ez nem baj, mondhatni már mindent kitaláltak, csak jól kell alkalmazni és akkor előbújik az eredetiség érzése, akármilyen sokszor látott elem kerül a szemünk elé.Jó ház ez. Jó nagy tömeget testesít meg egy (falusias)városképben, kihívó monumentalitás nélkül.Talán csak az árnyékolás nélküli ablakokban nem hiszek(de abban nagyon nem).A tördelt magastető meg egy igen kényes téma. Még véletlenszerűen sem szabad azt éreztetnie, hogy egy eredendően lapostető átértelmezés helyi előírások vagy vállalt illeszkedési elképzelések mentén. Nagyon lényeges, hogy a valódi magastetőnél az épület minden nézetében van magastető látványunk. Ha csak a madarak látják (meg a madárnézeti látványterv-szemlélők), akkor szinte mindegy lapos vagy magas és így hamiskássá válik akár.
Mindezzel együtt gratulálok, a polgármester úrnak is.Az újhoz mindig bátorság kell.
19:51
Gratulálok! Az ház igazán színvonalas. Jóláll és illik a környezetéhez, kifejezetten bátornak tartom. üdv. Sebestyén Péter
19:43
íme egy aha-élmény http://www.youtube.com/watch?v=djV11Xbc914&ob=av2e
07:00
@vagijanos: Szerintem Helye van bármely kisvárosban egy ilyen, korrekt, mai épületnek. (Burgenlandban is letettek ezt-azt az osztrák kollégák és szerettük. http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/220) És ha jól tudom Dévényi féle épületként ez teljesen más irányt vet fel. ( ne felejtsük sok kritika érte, igaz jogosan egyes munkáiért). Sok ilyet. Szeretem a téglát, de lehet más felülettel is neki lehetett volna menni.
20:50
@vagijanos: Hirtelen azt hittem, erre az aha-élményre gondolsz http://www.youtube.com/watch?v=xqlqaCiQpPg
22:53
@WérGidA: :-)
19:12
jó kis ház, de valahogy mégsem érzem azt, hogy a tervező fejen találta a szöget, nem érzem, hogy a helyén lenne. a léptéke és a formavilága alapján inkább városias, sőt fejlődő, frissen beépülő elővárosias közegben lenne a helye, Budaörsön vagy Dunakeszin, de nem egy baranyai kisvárosban. mostanában volt a fórumon két vidéki épület - Balázs Mihály hernádi közösségi háza és a szegedi vásárcsarnok - amelyek láttán azonnal végigfutott vmi melegség a szívemen, azt éreztem, hogy "Ez az! Pont olyan, amilyennek lennie kell!" az a két vidéki ház otthon van a saját közegében, abból nőtt ki, minden ízében azonos vele. a sásdi közösségi központnál ez az aha-élmény hiányzik.
13:39
@zsuppanandras: "a léptéke és a formavilága alapján inkább városias, sőt fejlődő, frissen beépülő elővárosias közegben lenne a helye, Budaörsön vagy Dunakeszin,..." ez szerintem marhára nem így van... tetszik a ház, még ha tornacsarnok nyílásrendje szokatlan (fura?) is! v.gábor
14:28
Micsoda jó kis ház - eddig csak mellette elsuhanva "láttam", jó most alaposan, részletesen. Külön vidám és frappáns a tető menet közbeni anyagváltása, gondolom légifotón is klasszul nézhet ki (ahogy az axonometrián). Egyvalami motoszkál bennem, kicsit talán vitatkozva a szöveggel, de magát a házat használva érvként: nekem kicsit sok a szövegben a "kortárs" szándék; az épület számomra nagyon szimpatikusan és jó, magabiztos döntésekkel keresi a kapcsolatokat a környezettel, a legtermészetesebb módon kortárs eszközökkel (mi mással?). A "kortársiság" az olvasatomban az épületnek nem célja, hanem (a legtermészetesebb) eszköze - na ehhez képest sok nekem a 'kortárs vágy' a szövegben. Az épület ezt "magától" hozza, minden erőlködés vagy szándékoltság nélkül. Na de nagyobb bajom sose legyen. :-) Szép munka!
17:05
@mB: Hát, nem tudom. Az ablakok kimódolt "rendetlensége", amit csak aláhúz e rendetlenség elfajult esete, a hátsó fali ablaktalanság, akár izgalmasnak vagy játékosnak is tűnhetne. Csakhogy a játékosság képzetét megfojtja az épület formai fantáziátlansága. Mert az a tétova szín- és textúraváltást a sarkok egyikén egyszerűen kevésnek érzem: a tetősík levágása a másik oldalon pedig nem más, mint a kortársian csupasz téglatest öncélú megfaragása. Az utcai bejárati sarok viszonylag jól sikerült, bár a földszinti étkező üvegablakának sivár, vaskeretes osztásrendje kiáltó ellentétben van a fölötte hivalkodó, nagy, teliüveg ablakokkal. Mindenesetre ez a sarok sem módosítja alapvetően az épület unalmas tömbszerűségét. Amik tetszenek, azok a belső terek. És mindegyik a mutatottak közül, beleértve a tornatermet, amelynek egységességét - érdekes módon - alig zavarják a kuszán sorjázó ablakok.
20:29
@Pákozdi Imre: Mint a Jóisten esete a horvát szigetekkel... A maradékot beszórta a tengerbe, abból lett az az ezer összevissza kis sziget. Néhány összevisszaság jól jön ebben a kocka-rend világban - bár jót tett volna a háznak valami rendezőelv valóban a különböző felületeken való "játéknak". kevesebb több lett volna.
20:50
@kinke: Igen, és bocsánat, ha megkockáztatom: ez a rendező elv a tömegek és a belső terek játéka lehetett volna.
00:42
@Pákozdi Imre: Egy többféle funkciót és térméretet magában rejtő, szabálytalan négyszög (ötszög) alaprajzú, aszimetrikus fedésű, aszimetrikus homlokzatú épülettömegen milyen 'rend' tenné megnyugtatóvá az ablakkiosztást?... Vajon nem ez a látszólagos, vélt 'rendetlenség'-e az, ami a homlokzatok mögötti sokaságban rendet teremt?
06:46
@mB: Nagyon könnyű lenne igazat adni magának, kedves mB, mert logikus, amit ír. Ám, ebben az épületben szó sincs rendetlenségről a falak mögött, sőt: az alaprajzi négyszög szabálytalansága, a fedés aszimetrikus volta sem igazán nagy izgalmak forrása. Ez a kubus a ma dívó szarkofág- és piramisépítészet trendjét követi (ld. az ÉF-en pl. a paksi Erzsébet Nagyszálló új welness-tömbjét vagy a bodrogkeresztúri Füleky-borászat épületét). Mi jellemzi ezt a stílust? Az, hogy a tömegnek alig-alig van játéka, csak fékezett habzású, enyhe elrajzoltság engedélyezett. A forma az örökkévalóságot hivatott sugallni, lehetőleg eresz, párkány és egyéb világi hívságok nélkül. Ez a sásdi ház (bár az eresz létezik) tipikusan ilyen. Ezért aztán itt az ablakkiosztás lázas összevisszasága csak mímeli a rendetlenség látszatát. Egyszerű kavarás, ami hamisan sugallja a belső terek nem létező szintbeli vagy formai változatosságát, és nem reflektál semmiféle szokatlan dinamikájú tömegalakításra sem. Tekintse kérem jó ellenpéldának Breuer Marcel Whitney Múzeumát. Egy furcsa tömeg, belül rendhagyó térelrendezéssel - és nézze az ablakkiosztást! Az pont ezt érzékelteti... És nem feltétlenül "logikusan követi", hanem szuggesztíven sugallja.
14:10
@Pákozdi Imre: Az ablakok "esetlegességének" szerintem meg van a logikája. Rendszer nem csak a geometriában lehet, jelen esetben (gondolom én) tudatos időbeli kiterjesztést ad az épületnek, nagyon jól megoldva. Mind a külső, mind a belső térből szemlélve, mint egy mozaik szerű filmvásznon térben, időben eltolódó események jelennek meg. Játékosságot ad a tereknek, szerkezetileg semmi ellentmondást nem okoz. Talán csak azt lehetne megnézni - nem tudom a tájolást -, hogy a sportolást esetleg a benapozás nem zavarja-e? Amúgy régi iskolában tanított módszer (Balogh István térelemzései), de ez nem von le semmit az értékéből. Jó ez a ház, egyedül a tetőformálásban vannak kétségeim, de többet kellene tudni a házról ahhoz, hogy véleményt lehessen alkotni. Ilyenkor lenne jó, ha a szerzők bekapcsolódnának a beszélgetésbe, mert akkor minek jelennek meg, mert nagy az olvasottság ?) Huszti István
06:14
@HI: Tegnap Sásdon jártam, ebben a strandolásra nem, kirándulásra viszont nagyon alkalmas időben. Enyhítenem kell a véleményemen: ez a ház "élőben" sokkal jobb hatást tett rám, mint a képeken. Mindazt, amit fentebb írtam, továbbra is tartom, de halkabban: tehát továbbra is úgy gondolom, hogy az ablakrend túlpörgetetten kócos az épület tömegének, valamint belső tereinek hagyományos megformálásához ill. elosztásához képest. Ám a ház beleillik a környezetébe, sem méretével, sem alakjával nem lóg ki, nem "üti" az utca- és városképet. Ráadásul a belső térformálás arányai szinte minden helyiségben mintaszerűek: nagy alapterülethez méltó magasság jár és egyáltalán: nem láttam 3,5 m-nél alacsonyabb közösségi tereket (bocsánatos kivétel a WC). A helyiségek alaprajza is kellemesen arányos, nincsenek csőszobák, hegyesszögű sarkok, tompaszögben csatlakozó folyosók. Ugyanakkor a tervezők súlyos hibát követtek el a könyvtár klimaviszonyainak "megtervezésekor". A hatalmas ablakokon nincs árnyékoló, azok nem nyithatók, csak a három legkisebb, az is csak bukóra. Klíma nincs, és a könyvtár plafonja közvetlenül a (nyilván hőszigetelt) tető; nem csodálnám, ha az ott dolgozók tele volnának panasszal. A május közepén átadott épület kivitelezésének hibái sokrétűek: ott jártamkor a lift nem működött, a liftház északi oldala mentén nagy beázás volt látható. A nyílászárók külső téglakerete sok helyen kapkodva, egyenetlenül lett falazva, az ablakkereten rajta van a papír, a malter... Az amúgy szellemes és esztétikus rendszerű eresz-levezető csövek talpcsatlakozásai kritikán aluliak. A belső terek vakvezető sávjai csúnyák, de eleve azok, mert a színtervezés elhibázott, a kivitelezés csak rátett erre. A lábazat vizesedik, remélhetőleg csak a felcsapódó esőtől. Hogy jó hírrel zárjam: a tornaterem tényleg szép. A lelátó karzat kerítése olyan rácsszerkezet, amelyen könnyen átlátni, akár az első, akár a második sorban ülünk a tetszetős üléseken. És még valami: a tornaterem szeleburdi elrendezésű ablakai északi tájolásúak, úgyhogy a fény nem hinném, hogy zavarja a sportolókat.