Egyéb cikkek

Esztergom "Lépcsős híd"

1/9

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

?>
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
?>
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
?>
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
?>
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
?>
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
?>
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
?>
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
?>
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
?>
1/9

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom
Egyéb cikkek

Esztergom "Lépcsős híd"

2009.02.17. 13:48

„A terület alkalmas a modern építészet befogadására, jól kiegészítve a belváros történelmi jellegét. A magyar modern építészet kapcsolata a Dunával az 1930-as évek óta hagyománynak tekinthető." Díjazásban nem részesült pályamű:KÖZTI ZRT.tervezők: Tima Zoltán, Ráti Orsolya, Lamos Péter, Szabó Dávid

Díjazásban nem részesült pályamű:
KÖZTI ZRT.
tervezők: Tima Zoltán, Ráti Orsolya, Lamos Péter, Szabó Dávid
tájépítész: Mohácsi Sándor (S73 Kft.)

 

 

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
1/9
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
2/9
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
3/9
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
4/9
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
5/9
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
6/9
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
7/9
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI
8/9
Esztergom Lépcsős híd - KÖZTI

 

Részlet a koncepcióból

Part
A Duna alapvető eleme a part menti városoknak, azonban a víz fizikai közelsége csak bizonyos helyeken és pontszerűen élvezhető.
Az újonnan kialakuló partszakasz közvetlen közelségbe szeretné hozni a Dunát, annak is egyik legkülönlegesebb részét, a Kis-Dunát.
A part egy hosszú szakaszon érzékelhetővé teszi a Kis-Duna nyugalmát.
Ez a hosszanti elem kis részekből áll össze egy egységes egésszé. Magába olvasztja a sétányról lefutó rámpát, a csónaktároló és a kávézó építményét, lépcsősorokat, padokat, növényzetet.
A parti sétány a sziget egész vonalára továbbrajzolható elem.

Sétány
A város kedvelt helye az Erzsébet Parkot és a belvárost összekötő Kis-Duna sétány, mely a Bottyán hídnál megszakad.
A Kis-Duna sétány folytatásaként létrejövő part menti út a korzózáson túl a szabadidős elfoglaltságoknak is helyet biztosít.
A sétány alapvetően a már meglévő fasorra fűződik fel, annak sávos felosztását követi. A hosszanti elemek két kategóriából tevődnek össze. Közvetlenül a part mentén találhatók a lassú haladást szolgáló elemek: gyalogosjárda, padok, lépcsők, rámpák. A fasorok közt húzódnak a gyorsabb közlekedésre alkalmas sávok: széles sétány, kerékpárút, futópálya.
A sétányon található utcabútorok a part anyagából építkeznek, monolit beton padok, valamint ezeket kiegészítendő rozsdamentes, formatervezett tárgyak, hulladékgyűjtő, lámpaoszlop, pad, kerékpártároló.

A beépítés
A sziget északi részén lévő nagy méretű épületek léptéke nem illeszkedik a hely hangulatához, ezek további terjeszkedését megakadályozandó, kisebb léptékű épületek helyezendők el a terület maradék részén.
A terület alkalmas a modern építészet befogadására, jól kiegészítve a belváros történelmi jellegét.
A beépítés egy olyan struktúrát vázol fel, amely első elemének tekinti a zeneiskolát és az épülő fürdőházat, további részei középtávon valósulnának meg. Elsőként a tervezésre szigorúan kijelölt területen épülne meg a beépítés, majd folytatva a rendszert a Kis-Duna mentén létrejönne egy egységes megjelenést adó szövet.
A beépítés jellege részben kötött, részben szabad, az így felépülő épületek egységes korszellemet képviselhetnének.
A magyar modern építészet kapcsolata a Dunával az 1930-as évek óta hagyománynak tekinthető.

Park
A hely adottságainak köszönhetően, valamint a beépítés pavilonos jellegéből adódóan a sétányt egy városi park egészíti ki.
A park az épületeknek egységes zöld hátteret biztosít, a helyszínen található intenzív növényzetet megőrizve, magába integrálva.
Esztergom alapvetően zöld város, így nincs égető szüksége újabb hasonló jellegű területre, ezért a parkot regionális jelentőségű elemekkel célszerű feltölteni. Ilyen elemek lehetnek például a korcsoportos játszótér, a felmászóváz és a gördeszkapálya.

Gépkocsiforgalom, parkolás
A sziget három ponton közelíthető meg gépkocsival, a Bottyán hídon, a Mária Valéria hídon és az újonnan épült elkerülő hídon. A két új híd megjelenésével alapvetően megváltozott a sziget autós forgalma.
Törekedni kell a Bottyán híd tehermentesítésére, a forgalom időszakos elterelésével.
Megfelelő mennyiségű és minőségű parkolóhelyet kell biztosítani a szigetre érkező sportolni vágyók számára, viszont korlátozni kell az autók számát, mert a belváros közelségéből és a jó megközelíthetőségből adódóan sokan parkolóként használják a szigetet.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.