„Felejtés helyett feltámadás” – Mohács új koronája

@halottember: Szerintem egyszerűen csak meg kellene mutatni nyugati szaksajtóban. A dolog filozófia része rendben van, a ház része nagyon nem. egy ötletpályázatot ilyen finom / mély témákban feltétlen meg kellene tartani. Már eleve a formakeresés miatt is élvezetes lett volna 30-40 jó pályamunkát megnézni. Szerintem e munkával a Mester nem jutott volna be.

@halottember: érdekes gondolat, hogy az idő megnemesíti -- magam nehezen tudom elképzelni, hogy ezek a sematikus irodaház-csomópontok, a szellemtől és élettől elkerült kongó középső teresedés szépen tudna öregedni. valószínű, inkább elkopik, szétesik. a formálás egy bukósisakon kívül sok mindent felidézni nemigen tud (valóban volna olyan akinek a korona jutna eszébe?), és mintha nem is akarna: a csomópontok, az anyagválasztás, a részletek (ld: korlát, árnyékolatlan üvegfelületek, a tipográfia keresetlensége, stb stb) nem erről tanúskodnak. a fém-félgömb olyan idegenül áll a táj természeti és szellemi környezetében, mint a hetvenes évek sematikus modernjének legszenvtelenebb házai. az utóbbi évtizedek bővelkednek remek emlékművekben-emlékhelyekben világszerte, érdemes - a fenti helyett - a figyelmünket azokra összpontosítani: nagyrészt nyugat felé.

@másik: Sajnos itt is igazolódik,hogy ha egy ház nem a helyes gondolat jegyében létesül, akkor óriásivá növeli a kiindulás hamisságát. A legszomorúbb az, hogy valami kivételesen jól sikerült emlékező-hely auráját törte szét a mű. Tényleg van ember, aki az ország legnagyobb,legmegindítóbb temetőjét látványteraszról kívánja "élvezni" haboskakaó szürcsölése mellett, miközben Pistike üvegliftezik a nagymamával?! Megelégedve gondolván arra, hogy mindez félmilliárd forintot emésztett fel? Mégis mi a fenére lehetünk büszkék ezen a helyen? Egy csoportos klotyókat rejtő ufóra? A kiállítási terekről nem is beszélek, mert ott aztán lehet zokogni,de nem a vész fölött érzett fájdalomtól. Ide másolom "mandulás" gondolatait,mert ez az igazság és nem az az árvalányhaj lengető búsmagyarság, amit üvegbilink jelképez. "A mohácsi csata emlékhelyén pont a Szent Koronát ábrázolni... nem arról volt szó, hogy Mátyás után direkt gyenge királyt választottak, hogy a főnemesek érdekei kevésbé sérüljenek? A királyi hatalom tiszteletének hiánya, és azoknak az eszméknek a hiánya vezetett Mohácshoz, amiket épp a korona jelképez. És ki kéne mondani, hogy Mohácsnál elqrtuk. Nem kicsit, nagyon! És ebből a hibából tanulni kéne, mert majd 500 éve folyamatosan ugyanott toporgunk. Ez egy emlékhely lehetne, ami figyelmeztet a saját hibáinkra! A hibáink cseppet sem vonnak el az értékeinkből, és a csatamezőn valóban hősök adták a hazáért az életüket! De ha nem nézünk szembe a hibáinkkal, akkor nem lesz előrelépés." Addig nem érdemes szót sem ejteni magáról az épületről, amíg a GONDOLAT nem tisztázott, hogy miről is szól az egymásra rakott tégla,kiöntött beton,összeszerelt fém, üveg,fa. Mert az anyag bármiről szólhat, és ha az, amiről szól igaz, akkor az épület is igaz lesz és akkor már beszélhetünk építészetről is.

@halottember: Szerintem ezzel a bővítéssel pont egy dolgot nem sikerült elérni: hogy aktuálisabb kontextusba kerüljön a létesítmény. (Legyünk igazságosak, kizárólag fotók alapján írok véleményt. Oda kéne menni megnézni... Szeretnék még reménykedni, hogy a helyszínen meg tud győzni valamiről az épület.) A 70-es években elkészült süllyesztett átrium ma is sokkal előremutatóbb és mélyebb gondolatiságú alkotás, mint a "fölégyógyított", a kilencvenes évek tükröződő üveg irodaházait idéző korona(?). Ilyen értelemben ez a bővítés szerintem hatalmas visszalépés... A félgömb alsó felülete csak egy "vágási felület", és a lépcsőház leérkezése az üveg hengercikkelyben még attól a minimális lebegésérzettől is megfosztja az épületet, ami lenne neki. (És ettől még a korona-jellege is megszűnik, ellenben oldalnézetből lesz belőle egy sisak.) Így viszont teljesen reménytelennek tűnik, hogy akár vizuálisan, akár szellemileg elemelkedjen a földtől. Sajnos a részletmegoldások sem éppen javítják a helyzetet. Az impozánsnak szánt "gyűrt lépcső" a maga kis kőkockás burkolatával és a becslésem szerint mintegy 50 centit belógó pihenőgerendájával tökéletesen elveszti a gyűrt lépcső jelleget. Ha nem sikerül úgy megcsinálni a szerkezetet, hogy az tényleg gyűrt legyen és lebegjen, akkor inkább ne legyen ilyen formája... vagy legyen olyan anyagból, ami elbírja. Meg a fekete madársziluettel felmatricázott üveg... igen, tudom, kell, mert nekimennek, meg meghalnak a kismadarak. Összességében egyáltalán nem bővítésnek tűnik. A képek alapján legalábbis nem folytatása a réginek, hanem valami, ami véletlen épp odaesett mellé. Sem anyagában, sem formájában nem látszik, hogy felvenné a kapcsolatot az eredeti részekkel. És hogy konkrét javaslattal is éljek: én valami olyat képzelnék el ugyanoda, amibe úgy lép át az ember a régi részből, hogy nem kell az ott megélt lelkiállapotot szépen levennie magáról, összehajtogatni és eltenni, vagyis nem szakad meg a tér(rendszer) folytonossága. Nem kellett volna félni a szögletességtől, a betontól, vagy attól, hogy a látogató nem érzi a lebegést, ha nem félgömb formájú a ház. Hát ezek miatt lett az én szememben - ha nem is szörnyű és megbocsáthatatlan hiba - de egy újabb kihagyott lehetőség ez az épület.

@halottember: Nem kell "könnyen gyalázkodó nagyokosnak" lenni ahhoz, hogy valaki olyannak lássa ezt a bővítést, amilyen: elhibázottnak. Az emlékhely pontosan azért tud(ott?) emlékhely lenni, mert pusztában áll(t?), a "mohácsi síkon", ahogy az a történelmi tudatban rögzült. A kaput lehetetlen helyzetbe hozó építmény nem éppen emelkedett funkciói ("kilátó presszó", stb.) ebben a mértéktelenül túlexponált pozícióban uralják az emlékhelyet, nem pedig kiszolgálják azt. Nem kell "nagyokosnak" lenni ahhoz, hogy az ember tudja, hová kell az ilyen prózai kiszolgáló funkciókat tenni ilyen helyen: ahová valók, a föld alá, ahogy az az első menetben történt.

@zapata: Ez nagyon veszelyes iranyulat, kedves Zapata. Ugyanis igazolhatja a Szepmu elvetelt, am a Nemzeti Muzeum dijnyertes megbecstelenitesi szandekat. Egyetertek: nem kell szegyellni a kiszolgalo funkciokat. De miert kellene azokat a fold ala nyomni? Csak eppen nem kell piedesztalra emelni, mint Vadasz ur tenne. Amgy javaslom Mizsei Anett hozzaszolasanak tankonyvi kodifikaciojat.

@Pákozdi Imre: (javaslok egy kis különbségtételt: hogy "megbecstelenítésnek" tart egy építészeti megoldást, ám legyen [Szépmű]. De hogy ezt azonosítja (már a "megbecstelenítést") a tervezők szándékával, no az nem túl elegáns - és még finoman fogalmaztam. Na és ha már itt vagyunk: egy véleményt "veszélyesnek" egy rendszerváltásnyival ezelőtt lehetett gondolni, azt is amonnan felülről. Ha valami veszélyes például, az mások rágalmazása - ilyesmi. Nem javaslom e hozzászólás kodifikációját. Szép estét!)

@mB: Kedves mB maga egyszeruen nem szeret engem. Akkora hulyesegeket magyaraz bele az evodeseimbe, hogy szinte elszegyellem magam. Lenne kedves normalisan viszonyulni hozzam?

@Pákozdi Imre: kedves Imre - "megbecstelenségi szándékról" beszél. Lehet ezt szépen és barátságosan értelmezni, nem a legdurvább rágalmazás ez? Tényleg kérdezem, mert abban a pillanatban vonok vissza minden fentit. (A "hülyeség" megmagyarázása is érdekelne, mert épp rám vonatkozik, így pláne érint. Tiszteljük meg egymást, igen - ennek egyik módja a kerek, érthető válasz.)

@zapata: Evidens kell legyen, hogy Mizsei Anett elemzeset nagyra tartom. Talan az is vilagos, hogy zapataval is 95%-ban egyetertek. Indulatom a Nemzeti Muzeum es a Szepmu "egerlyuk-furo" epiteszete ellen iranyul. Hogy On ezt a toek vilagos szandekomat mive akarja torzitani - kevesse erdekel.

@mB: A megbecstelenítést komolyan gondolom, bár természetesen nem feltételezem, hogy a dolgot tervező építészek becstelenek lennének. (Ez magától értetődő, és csakis mB kedvéért írom ide.) A lényeg az, hogy a Szépmű és a Nemzeti Múzeum tiszteletet érdemel, nem építészeti idézőjelet: erről egyébként néhányan derekasat vitáztunk 2011 első negyedévében. Hogy miképpen látom tágabb, nemzetközi összefüggésben a fenti múzeumok ellen tervezett merényletet, összefoglaltam a Kommentár 2011. évi 3. számában: http://kommentar.info.hu/iras/2011_3/fold_ala_kenyszeritve

@Pákozdi Imre: köszönöm, máris megvan a konszenzus - bár ellentmond korábbi önmagával, amint azt megjegyeztem korábban: most: "természetesen nem feltételezem, hogy a dolgot tervező építészek becstelenek lennének" korábban: "megbecstelenitesi szandekat" (a "szándék" szót korában is kiemeltem különböző tipografikus eszközökkel. De ezek szerint nem volt szándékos - tanulság: érdemes nem azt írni amit nem gondolunk, és rögtön konszenzusra jutunk, kevesebb is lesz az indulat. :-)

@mB: Bravo. Megint sikerult jol meghegyeznie a semmit.

@studiogeon: Gyonyoru lett, bravo!