Felelősségünk tudatában

@Zöldi Anna: Kedves Anna, olyan jó volna legalább a pofonegyszerű dolgokban egyetérteni. És egy-egy kiváló vagy feltűnően gyatra műalkotás kapcsán felcsillan ennek esélye. De a túlzás és a jelenség mögé zsúfolt másirányú érzelmek, a belevetített frusztrációk sajnos - mint itt is - meghiúsítják a valódi tanulságok tárgyilagos levonását. 

Írásának erre a kerek-perec igaztalan mondatára gondolok: "a támogatott kultúra nagy hányada szelektív szemét". Ez nem igaz. Manapság a kultúrának szinte minden ága támogatott, ezért elég felsorolni a kultúra ágait: könyvkiadásunk virágzik, méghozzá száz virág képében: változatos, érdekes, ezt láthattuk a legutóbbi könyvfesztiválon is. Színjátszásunk csúcsra jár. Ha nem is épp a Katona, de a Víg, a Nemzeti, a Pintér Béla Társulat, az Örkény, a Pinceszínház, Kaposvár és akkor röstellkedve nem sorolhatom fel a többi vidéki színházat, mert rég nem jártam ott. Zenei életünk sokszínű, legalább négy-öt világszínvonalú nagyzenekarunk, megszámlálhatatlan szólistánk és több kamara-formáció vendégművészekkel a világ minden tájáról, Budapesten két illusztris és több további helyszínen... Az Opera és az Erkel úgy szárnyal, mint talán soha a mi életünkben (hatvan körüli vagyok). Ókovács Szilveszter a kulturális káderpolitika telitalálatainak egyike volt. A film még sápadt a veszteségektől, de épp most nyert Mundruczó Kornél Cannesban a kísérleti film kategóriában. A táncművészet csak a fővároson belül legalább három fontos játszóhelyen (a Nemzeti Táncszínházban, a Trafóban és a MU Színházban) tízesével szerepelteti és hozza felszínre a tehetséges alakulatokat. És igen, az építőművészet és a képzőművészet helyzete problémás: itt igaz a diagnózisa. A kormány itt ui. túllép a mecénás szerepkörén és beavatkozik. Legalábbis olyan hivatalnokokat állít felelős döntéshozói posztokra, akik inkább vezérlői, mintsem segítői, támogatói a területüknek. Fekete György, Baán László, Szőcs Géza túlzó fokon nyomják rá saját értékítéletük bélyegét a rájuk bízott művészeti ágakra.

Én csak egy dologért fohászkodom ebben a Milánói Pavilon-botrányban. Hogy a Kamara nehogy abba a hibába essen, hogy elítéli az alkotókat. A hangulat, amit Kalmár László hozzászólásai alapoztak meg, ugyanis (alkotás- és eljárás-ellenes mellett) alkotó-ellenessé fordult, ami egyszerűen etikai nonszensz. Mert Ertsey és társa tervezett valamit, ami kiverte a biztosítékot és szerintem is joggal, a véleményemet annak idején megírtam: de hogy a megrendelő döntéséért őket tegyék felelőssé és hivatalosan meghurcolják őket, nahát, az volna csak az igazi botrány.

@Pákozdi Imre: Kedves Pákozdi Imre!

Igaza van, a kultúra sok ágazata fejlődik, virágzik és viszi jó hírünket külföldre is. De úgy gondolom bármely sok a pozitívum, az nem legitimizálhat egy ekkora tévedést. És tudom, tudom, nem ezt mondta, sőt, de sajnos eljön az a pillanat, mikor az ember úgy érzi, már foggal-körömmel kell küzdenie azért, amiben hisz.

Épp ezért nem értem csitító szándékát. Egy ilyen brutális szörnyszülött, valamint azaz eljárás, ahogyan ez kerülhetett az első díjas terv helyébe, sehogyan sem megbocsátható. A kérdés csak az, mit is lehetne tenni?

Természetesen meg lehet keresni Szőcs Géza Kormánybiztos Urat, ahogy elméletileg a MÉK-MÉSZ duó meg is tette, de egy olyan embernek, aki ilyen döntést tudott hozni, nem hiszem, hogy sok álmatlan éjszakát fog okozni megannyi kérő, elmarasztaló, tiltakozó, könyörgő levél. 

Lehetne próbálkozni, hogy átugorva az előbb említett urat, valamely felsőbb vezetéshez fohászkodjon az ember, de ezt jelen rendszerünk lehetetlenné teszi. Bármely, a minisztériumokhoz, miniszterekhez írt levelek sablonválaszokkal pattannak le már az előszobák faláról.

Aztán lehetne akár tüntetést is szervezni, na de az nem szokott bejönni ...

És akkor, akkor sajnos nem sok minden jöhet szóba, mint a kényszerjátszma? Olyan összefogást generálni, mely nyomást gyakorolhat a Kamarára, mely nyomást gyakorolhatna a tervezőkre??? Tudom, fájdalmas lenne ... Persze, lehetne az is, hogy az Alakor alkotói látva a pályázati rendszert, az abban első díjas tervet, azok tervezőit semmibe vevő kormányzati döntést, önszántukból visszalépnek, mondván nem igazságos körülmények között jutottak a megbízatáshoz. És abban a pillanatban egészen más lenne a dolgok állása.

De mindez csak egy újabb fórumos hozzászólás, amivel mindenki tudja, nem jutunk messzire.

Üdvözlettel, Tátrai Ádám építész - Győr

@adamtatrai: Nem csitítok, hanem vadhajtásokat nyesegetek - legalábbis szándékom szerint. Az Önök, "Felelősségünk tudatában" c. nyilatkozatával egyetérve, amely nyilatkozat szerintem hajszálpontosan fogalmaz.

Kiderül belőle ugyanis, hogy a megépíttetésről szóló döntés és az ehhez kapcsolódó, minősíthetetlen eljárás tette igazán aktuálissá a terv (az Alakor) megítélését. De hangsúlyozom: ez sem legitimálhatja az alkotók elleni hajszát, akiknek minden valószínűség szerint semmi közük sincs ahhoz, hogy az ő művüket szándékoznak megépíteni. Legalábbis azon túl, hogy olyanra tervezték a művüket, amilyen :-).

@nsdr: Tisztelt Tanár Urak!

Köszönjük! 

Ugyanezt várnám a BME építészkartól, nem erre neveltek minket!

Ne legyen mindenki eladó!

Szabó Kinga

 

 

@koxi: ahhoz, hogy ebből tervből ház legyen, építészek kellenek. a szakma egyetért abban, hogy ez a terv válalhatatlan. mi tartja vissza a kamarát attól, h egyértelműn kijelentse aki ehhez a nevét adja, azt kizárja?

ha nem teszi - bármilyen okból - az ő felelőssége. van már egy nemzeti színházunk, ne legyenek illúzióink. de siklós mária mégsem ertsey attila.

ahhoz, hogy az építészek körén túl jusson és hasson a tiltakozás híre és súlya, szintén szakmai szervezti támogatottság kell. a sajtó kevés. én megírtam a cikkemet,  vasárnap megjelenik, hétfőre elfelejtik. jó cikk pedig:), ajánlom, revizoronline.com.

az ügyet pedig valóban ki kell emelni az építészet belügyei közül, és világosan artikulálni, hogy ez nem az építészek szokásos túlreagálása. a mész elnöke kultúrbotránynak nevezte - az is, az egész magyar kultúra szégyene. ezt hivatalosan, formálisan kellene deklarálni minden szakmai szervezetnek és intézménynek.

egyébként rég nem gyakorlom a szakmát, de valahogy az az érzésem, ezt a házat meg se lehet építeni. legalábbis komoly építészeti bravúr lesz, ha sikerül. a tervező kitüntetést kap - na akkor lehet végképp becsukni a kaput.

nyílt levelekben sajnos nem hiszek, de egyet nagyon várok: kedves attila, mi erről az egészről a véleményed? vállalod? megtagadod? folytatod?

és még sokaknak meg kellene szólalniuk.

szócs géza pl ma interjút adott a klubrádiban, nagyon büszke magára. biztos vagyok benne, hogy ő tényleg nem érti az egész hisztit.

a példamutató levél egy passzusát kifogásolom: ha ez ház, akkor mi nem vagyunk építészek. nincs ha. ez nem ház. pont. mi pedig építészek vagyunk, és tiltakozunk, felelősségünk teljes tudatában. pont. nincs tagság és kamara, építészek vannak, akik hetente találkoznak a fuga alagsori folysólyán. nem elég ezentúl kínban elfordítani a fejünket.

za

 

 

@Zöldi Anna: Anna, emlékezetem szerint ezt a kört már lefutották a Nemzeti Színháznál; a Kamara simán pert vesztett.

Pomsár András

@adam899: Kedves Ádám!

Szerencsére a levél írói is készültek, így több médiumhoz is eljuttatták írásukat. Mi is közöltük, a facebook oldalunkon is megosztottuk, reméljük ezzel már sokat segítünk.

 

A szerk