Felemelő egyszerűség – A Lencztelepi Református Templom terve

Új szakrális központtal gazdagodhat a jövőben a Debrecen délkeleti részén található Lencz-telep. Kováts András, a Keletterv Kft. építésze egy 100 fős református templom, gyülekezeti ház és lelkészlakás terveit készítette el. A csekély források a puritán egyházi hagyományokkal és a többcélú használat iránti igénnyel társulva egyszerű, mégis egységes megjelenésű, belső udvar köré szervezett együttest eredményeztek, amely akár több fázisban is megvalósítható.

Részlet az engedélyezési terv műleírásából

Előzmények
A Keletterv Kft. 2011-ben kapta a megbízást a Református Egyháztól a debreceni Lencz-telepi templom tervezésére. A csekély forrásra tekintettel szerény igényeket támasztottak: a 100 fős templomtér mellé gyülekezeti termet kértek kiszolgáló funkciókkal, valamint egy lelkészlakást 4 gyerekes pap házaspár részére. Emellett egy harangtorony elhelyezését is kérték.

Telepítés
A tervezett épületegyüttest a debreceni Lencz-telepen, a Monostorpályi út és Cseresznye utca által határolt, a Református Egyház tulajdonát képező saroktelken helyeztük el (ez Debrecennek egy külső, városszéli területe, családiházas beépítéssel.) A telepítést az alábbi szempontok határozták meg:

- A parkoló kialakítás miatt nyugati telekhatártól kb. 11 m-re, a Cseresznye és Monostorpályi utcai telekhatároktól 5-5 m-re, a szomszédos telek határától 3 m-re jelöltük ki az építési hely határvonalát. Az épületrészek ezen a területen belül helyezkednek el úgy, hogy az egyes funkcionális egységek – az ütemezhető építésre is tekintettel – jól elkülönülnek, de építészeti egységet, kompozíciót alkotnak.

- Minden egyes épületrész önálló megközelítésű gyalogos bejárattal rendelkezik, a Cseresznye utcai előkert felől. A gépkocsi parkolókat a Cseresznye utcai fronton kialakított gk. bejáraton keresztül lehet elérni, a parókia garázsához is kialakítottunk egy gépkocsi bejáratot a kerítés vonalában.

- A telepítés lényeges eleme az, hogy az épületek tömbjei egy kis belső udvart fognak körbe. A harangtorony az utca felől hangsúlyos elemét képezi az együttesnek. A telek speciális alakja, valamint a fenti szempontok és a tervezési program eredményeként alakítottuk ki ezt a beépítést, amely alatta marad a megengedett 30 %-os beépítettségnek.

Funkciók
A fő funkciót, a templomot, az építtetői elvárásnak megfelelően úgy terveztük meg, hogy többcélúan lehessen használni: egyrészt alkalmas legyen egyházi szertartásokra kb. 100 fő széksorokba rendezett leültetésével, másrészt a bútorzat átrendezésével a kulturális események is megrendezhetőek legyenek benne. Ezért nem fix padsorokkal gondoltuk a berendezést kialakítani, hanem mobil ülőalkalmasságokkal - így szabadon alakítható a templomtér az aktuális rendezvényhez. A református egyház civil lakossághoz való viszonyát erősíti ez az elgondolás, miszerint a templom nem csak liturgikus tér, hanem a környék kulturális központja is lehet.

A templomtér kapcsolatai, vagyis a gyülekezeti teremmel és az udvarral való összenyitás, a minél sokoldalúbb használatot igazolják. Ezt erősíti a gyülekezeti terem és a többi közösségi tér további összenyitási lehetősége mobil falak segítségével. Ezekkel a kapcsolatokkal a templomtér jelentősen, több mint másfélszeresére bővíthető fedett területekkel, továbbá ehhez még hozzáadható a belső udvar. A gyülekezeti teremhez vertikálisan kapcsolható egy fölötte kialakított, galéria jellegű kiállítótér, amely vizuálisan is össze van kötve a templomtérrel, egy arra néző belső ablakkal.

A gyülekezeti életet kiszolgáló alárendelt funkciók a keresztszárnyban kaptak helyet: a belső kertre néző folyosóról megközelíthető a WC blokk és a teakonyha. Ez a széles folyosó teremt belső kapcsolatot a parókiával és az ahhoz is tartozó lelkészi irodával. A parókiát kétszintes, önálló bejáratú családi házként alakítottuk ki, amely 6 tagú családot képes befogadni gazdaságos téralakításokkal.

Építészeti megjelenés, tér-, tömeg- és homlokzatképzés
Az építészeti kialakítást a református szellemiségből átvett puritánság, a szerény anyagi lehetőségek, és az ütemezhetőség biztosítása határozta meg a korábban leírt telepítési adottságok és kötöttségek mellett. A belső funkciók minél egyszerűbb téralakítása az építészeti tömegben is megjelenik. A templomtér alacsony hajlású nyeregtetővel való lefedése lehetővé tette a belső légtér és a belmagasság értelmes méretű növelését és a fedélszerkezet megjelenítését. (A látszó faszerkezet alkalmazása jelentős költségmegtakarítást jelent egy vízszintes vasbeton födémlezáráshoz és a felette kialakított padlástérhez képest, továbbá természetességet és barátságosságot sugall.) A gyülekezeti funkciók keresztépületben történő elhelyezése semmilyen hangsúlyt nem kap, a csatlakozó parókiatömeg szintén nem kíván konkurálni a templom magasabb tömegével. Mindkét épületrész zárófödéme fa szerkezetű, így ez is az épületegyüttes egységét erősíti.

A homlokzatok tükrözik a belső funkcionális igényeket, így a fehérre festett, vakolt homlokzati felületeket csak az árnyékoló farácsos nyílászárók tagolják, amelyek a belső igényekkel összhangban helyezkednek el. Az anyaghasználat a homlokzatok esetében így két hagyományos anyagra korlátozódik. A tetőt cinklemezzel fedjük, állókorcos kialakítással, szürke színben. A csatornák rejtve készülnek a lefolyócsövekkel együtt, a tetővel azonos anyagból. A harangtorony alakja alkalmazkodik az egyszerű tömegformákhoz, anyaga beton és fa, a hagyományos harangtornyok mai átirataként.

Kováts András

A makettről készült videót itt tekinthetik meg.