A Táblaház és az Schneller utcák sarkán egy nagy méretű makett mutatja be a város elképzelt képét az 1532-es török ostrom előtti évekből.
A központból rövid sétával elérhető Szulejmán-kilátóból, az előző képen látható irányból, élőben is feltárul a város görbe utcahálózata, öreg tetői, tornyai.
A Rajnis utcában, az egykori északi, vagy ausztriai városkapu helyén Szent Donát, és Szent Lénárd szobrai közt lépünk be a történelmi belvárosba.
Az utca folytatásában álló, lépcsős homlokzatok, és a nagy múltú városi borozók egyike, a Kispanci, amelynek Kodolányi László ötvösművész által készített cégérét nehéz eltéveszteni.
A belváros szélén álló vár hírnevét az 1532-es sikertelen török ostrom során szerezte, ennek emlékére a város harangjai 11 órakor ma is megszólalnak. Legutóbbi teljes felújítása 2015-ban fejeződött be, keddtől vasárnapig 10-17 óra között látogatható.
A várfal, és az előte álló egykori vizesárok legteljesebb formában a belváros körútja, a Várkör, és a Hunyadi János utca találkozásánál látható.
A Táblaház és Rajnis utcák találkozásánál álló, jellegzetes formájú épületet itt is vasalóháznak nevezik.
A közeli Chernel-utcában álló Sigray-palota az 1987-es felújítás során nyerte vissza látványos reneszánsz ablakait, a hasonló korú erkélyét füstüveg táblák idézik meg. A jellegzetes homlokzatot a 2015-ös felújítás során is megtartották.
A szomszédos Festetics-palota kapuja. Az épület teljes felújítása, Gutowski Robert építészirodájának elgondolásai szerint, tavaly fejeződött be.
A falazatok anyaga nagyrészt a helyben bányászott pala, amely hazánkban csak a Kőszegi-hegységben fordul elő tömegesen. A környező falvak kerítésein, vagy épp a városfalban vakolat nélkül is megannyi helyen látható.
Az egykori városfal és a vizesárok maradványa a Chernel utcából. A fal tövében a város középkori gazdagságát megalapozó, jellemző szőlőfajták tőkéi sorakoznak.
A várfal délkeleti sarka, az 1533-ban épített Csigás-torony, vastag kúszónövényzettel eltakarva várja sorsát a Várkör 27 alatti lakóház hátsó udvarán.
A városfal déli szakasza előtti vizesárkot a 18-19. század fordulóján töltötték fel, a helyén épült fel a Fő tér pompás házsora, amelynek földszinti üzlethelységeit ma is eredeti funkciójuk szerint használják.
Az öreg házak valóban hangulatosak, de a modern energiahatékonyságtól igen messze állnak. Korhű, de mégis korszerű felújításuk a következő évtizedek nehéz, de fontos feladata.
A Chernel utca végén álló, 14. századi eredetű Szent Jakab templom a város egyik legjelentősebb műemléke.
Leginkább a Várkör északkeleti szakasza érett meg alapos felújításra. Az itt álló épületeket főként a város német ajkú lakói emelték. Jelenleg már sok köztük a lakatlan, de valamennyi műemléki védelem alatt áll.
A környék kisebb, eladó, felújítandó lakóházainak ára 15 millió forintnál kezdődik, de a száz négyzetméter feletti, kitűnő állapotú lakások értéke ennek a tízszerese is lehet.
A térképen Fő térnek nevezett terület mögött találjuk a város eredeti központját, mai nevén Jurisics-teret, hazánk egyik legrégibb és legegységesebb történelmi városképével.
A tér legnagyobb épületei, balra az egyedi, dupla árkádos lábasház. A jószomszédi viszony szép példájaként, első emeletén bálterem, földszintjén a városi piac mészárszéke működött. A mellette álló, emblematikus Hősök Kapuja viszont alig 89 éves.
Az eredetileg itt álló déli városkaput szerkezeti állapota, és a postakocsik számára túl kis boltíve miatt, 1880-ban bontották le. Helyén a török ostrom 400. évfordulójára, 1932-re épült meg a historizáló torony, jelenleg fecskék százainak lakóhelye.
A tér 7-es házszámú épülete a sgraffitós ház. Az olasz eredetű szó jelentése a kaparás, ami a díszes vakolat készítésére utal: a több réteg közül a felsőt (akár többet is) lekaparják, létre hozva az élénk, több színű mintázatot.
A 8. szám alatt álló épület teljes, több mint hat évszázados történetének leírása kivételesen elfér az itteni 254 karakteres korlátok közé: eredetileg városházának épült, feltehetően a 14. század második felében, és a mai napig ezt a funkciót látja el.
Az elmúlt években szerencsére sorra újulnak meg a műemlék épületek a belváros kevésbé frekventált részein is.
