Felújíthatják az egykori szerencsi cukorgyár védett épületét

A hajdani irodaház ipari műemléki területen áll, de önmagában is műemléki védettséget élvez. A munkálatok elsősorban állagmegóvásra és felújításra irányulnak.

Felújítanák az egykori cukorgyári irodaépületet Szerencsen, a helyi önkormányzat kiírta a közbeszerzést a kivitelezési munkákra. 

A leírás szerint a volt cukorgyár területén lévő egykori központi irodaépület részben alápincézett, földszint + egy emelet szintszámú épület, amely ipari műemléki területen áll, de önmagában is műemléki védettséget élvez. Mint arra felhívják a figyelmet, a kivitelezési tevékenység örökségvédelmi bejelentéssel és nem engedéllyel érintett. A munkálatok elsősorban állagmegóvásra és felújításra irányulnak; az egyik fő feladat a tető rendbetétele. Jelenleg a fedés ugyanis több helyen hiányos, és a bádogozás is felújításra szorul. A fa fedélszerkezet viszonylag jó állapotú, a szerkezeti elemek cseréját megközelítőleg 15% faanyag-pótlással tervezik. A beázások következtében a homlokzaton vakolatleválások keletkeztek, és a fa homlokzati nyílászárókat is fel akarják újítani.

Az épület vizesedésének csökkentése érdekében a meglévő épület körüli járda bontása után szikkasztó árkokat alakítanak ki, ami csökkenti a fal nedvességet a belső szárító vakolattal együtt.

Ahogy az irodaház felújítási munkáit tartalmazó közbeszerzés dokumentációjához csatolt, Gajdos Csaba műemléki szakértő által készített szakvéleményből kiderül: "Az irodaház magját 1889-ben építették eklektikus stílusban. Ezt 1906 körül két szimmetrikus földszinti szárnnyal bővítették. Az ipartelep 1923-24-es nagyrekonstrukciója során az oldalszárnyakra emeletet építettek, illetve észak felé létrehozták a melléklépcsőházat tartalmazó, az épület szimmetriájából kilépő keskenyebb részt. Ekkor alakították ki a ma is látható, a koramodern és a későeklektika jegyeit magán viselő homlokzatot, illetve az egységes megjelenésű belső teret. Homlokzata illeszkedik a terület főbejáratának és a kantinépületnek az architektonikus megjelenéséhez."

A dokumentum szerint az épület alapvetően kis ráfordítással felújítható, amelynek során két jelentős problémát kell megoldani: a tetőfedést és az azt alátámasztó szerkezetet fel kell újítani, meg kell erősíteni, az épület pincéjét elárasztó vizet pedig el kell távolítani, annak utánpótlását meg kell szüntetni, mert a falakon át felszivárgó nedvesség a földszinti helyiségekben megjelenik, használhatatlanná téve azokat. Hozzáteszik: "Az épület hasznosítása az eredetit közelítő funkcióban irodaépületként vagy bérirodaházként javasolt. Déli faburkolatú nagytanácsterme, illetve az északi szekcióban lévő íves zárterkéllyel, erkéllyel ellátott helyiségek reprezentatív funkciókra is alkalmasak, akár önkormányzati épületként is hasznosítható."

A szerencsi önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében még 2016-ban nyert el közel 900 millió forintot az egykori, 1889 és 2007 között működő cukorgyár helyén iparterület fejlesztésére, írta a beruházás kapcsán 2022 decemberében Nyiri Tibor helyi polgármester közösségi oldalán. "Az elmúlt hat esztendőben a folyamatosan változó és nehezen kiszámítható gazdasági környezet, az építőiparban is jelentkező áremelkedések, valamint az egykori üzem elbontását követően hátrahagyott nagy mennyiségű beton- és vasszerkezeti maradványok komoly kihívás elé állították a megrendelőt és a kivitelezőt egyaránt. Nem kedvezett az építkezésnek a magas talajvíz sem, hiszen volt olyan időszak, amikor több hónapra fel kellett emiatt függeszteni a munkát", olvasható a posztban. A polgármester tájékoztatása szerint a projekt keretében 2023 nyarára elkészülhet egy cukrászda és látványmanufaktúra mellett a cukorgyár volt irodaházának felújítása, amit a szakképzés szolgálatába terveznek állítani, és ami szorosan kapcsolódik majd az édességgyártáshoz. A már felújított egykori kazánház logisztikai célokat szolgál.