Épületek/Lakóépület

Foghíjbeépítés a Kazinczy utcában

1/17

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/17

Foghíjbeépítés a Kazinczy utcában
Épületek/Lakóépület

Foghíjbeépítés a Kazinczy utcában

2007.09.11. 10:18
MÉD

Generál tervező: Puhl Antal Építész Irodája Kft. Építész vezető tervező: Puhl Antal DLA és Dajka Péter

részlet a műleírásból


A beépítés
A Kazinczy utca 13. sz. telek övezeti besorolása VK-VII/3, ahol intézmény és / vagy lakóépület helyezhető el. A beépítést alapvetően a telekre meghatározott két építési hely befolyásolta. A telken így „két ház" épült. Egy utcai épület, mely az utca felé, mint foghíjbeépítés, míg a másik épület egy „udvari épület", mely a szomszéd épületek bonyolult tűzfalcsatlakozását volt hívatott megoldani. Mindkét épület tágas belső udvarokra néz, elkerülve az északi tájolást. A két épületet az udvarban egy pergola köti össze. Mindkét épületnek önálló lépcsőháza és liftje van. A szint feletti beépítés 63,4%, míg a szint alatti beépítés 90%.


10/17


A Kazinczy utca 13. telket a bőrüzem bontása után üres foghíjteleknek lehetett tekinteni. A baloldali szomszédja a Wesselényi utca és a Kazinczy utca sarkán álló (Wesselényi u.15.sz) épület helyi védettséget élvez. Az épület földszint + 2 emeletes, magastetős lakóház. Az építési telek jobb oldalán a Kazinczy u. 11. sz. lakóépület áll, mely nem védett, földszint +4 emeletes, magastetős ház.

Így a kerületi szabályozási terv és előírások 6§. Városrendezési előírások (28) bekezdésének bc) pontja vonatkozik rá: "ha a védelem alatt álló épület két vagy több szinttel alacsonyabb, a két szomszédos épület átlagos párkánymagassági értéke a meghatározó, de a védelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagasságánál legfeljebb 3,0 m-rel lehet nagyobb a tervezett hozzácsatlakozó párkánymagasság értéke".

Tervezett épületünk párkánymagassága 1,58 m-rel nagyobb, mint a védett épület párkánymagassága. (14, 83 – 16, 41) Párkányunk a jobb oldali épület baluszteres korlátjához csatlakozik, mely az utcáról nézve ennek az épületnek a párkányaként hat. A valódi párkány és tervezett épület párkánya között 2,63 m a különbség (19.04-16,41). Az épület a Kazinczy utca felé magastetős, földszint + 4 emeletes. A belső udvarban (a metszetekkel igazolt módon) a tűzfalak takarását kívántuk megoldani, vertikális tekintetben úgy, hogy az a szabályozásban előírt 21 m-es építménymagasságot ne haladja meg. Építménymagasságunk 20,67 m.

11/17

12/17

17/17

13/17


Az épület tömegének kialakítása
Az épület tömegének kialakításában nagy kötöttséget jelentettek a kerületi szabályozási terv előírásai. Bár 21 m-es legnagyobb építménymagasság a megengedett, de ez nem azt jelenti, hogy egyenletesen az épület minden pontján ezt a magasságot lehetett biztosítani. Mivel a szomszéd épületek közül a Kazinczy u. 7. sz védett épület, ezért az új épület párkánymagassága ettől az épülettől max. 3 m-rel térhetett el. A belső szárnyak kialakításakor a meglévő tűzfalak takarása volt a fő szempont.

Az alaprajzi kialakításnál az épület kontúrvonalait gyakorlatilag meghatározta az építési helynek az előírása. Ebből adódóan, bár a pinceszinten össze van kötve, de használati szempontból mégis két épületrészről beszélhetünk. Az utcai épületrész P+F+4 emelet+T kialakítású, míg az udvari épületrész P+F+7 emeletes, lépcsőzetes tömegű, mely a telek hátsó része felé emelkedik. Ennek a lépcsőzésnek három indoka van. Az első a városépítészeti ok, ugyanis a csatlakozó tűzfalak a hátsó rész felé egyre emelkednek, így a szükségszerű igazodásból a tervezett épületnél is a lépcsőzetes tömegkialakítást választottuk. A második ok, hogy az egymáshoz kapcsolódó tömegeknél a nagy magasságkülönbség a tömeg egyenletes emelkedése által vizuálisan kevésbé zavaró. A harmadik ok pedig, hogy az így kialakuló tetőteraszok, és a hozzájuk kapcsolódó lakások bírnak a legnagyobb használati értékkel.


14/17

15/17


Az épület homlokzati kialakítása

A Kazinczy utcában álló épületek homlokzati kialakításának vizsgálatakor szembetűnik, hogy nem klasszikus "lukhomlokzat" mintájára készültek, hanem az ablakszélességek, illetve a közöttük lévő faltestek szélessége közel azonos, a nyílások is inkább kb. 1/3-ad oldalarányúak. Ezeket az arányokat próbáltuk átvenni a tervezett épületnél is, olyan módon, hogy a nyílások arányából adódó függőleges tagolást pedig hangsúlyos, az utcai homlokzaton közel teljes hosszban végigfutó vízszintes "kőgerendákkal" oldottuk. A mélyen ülő ablakok szintén erősítik a kőburkolat által sugallt statikus érzést. A mellvéd nélküli, padlósíkig menő ablakok nemcsak azt biztosítják, hogy a belső térbe több fény jut, hanem a bent tartózkodónak a szabadságérzetét is növelik.

Az udvari szárny lépcsőzetes kialakítását azzal is hangsúlyoztuk, hogy a nagy belső udvar felé néző tetőteraszhoz kapcsolódó épületrész homlokzati burkolata kőről fára vált át, ezzel is jelezve az adott rész "tetőfelépítmény" jellegét. Mivel az utcára néző erkélyek használati értéke nem túl magas, ezért ezeket az elemeket inkább a belső udvari lakásokhoz kapcsoltuk. Ennél az épületrésznél a folyosó lezárására üvegtéglát alkalmaztunk, mivel ez a szerkezet megakadályozza az átlátást a szomszédos teraszokra.

16/17

A homlokzaton szerelt mészkő lapburkolat van, különböző megmunkálási módokkal. A nyílászárók fa szerkezetűek, kettős hőszigetelő üvegezéssel. A magastető héjazata égetetett agyagcserép. A tetőtéri nyílások szegélye, valamint az esőcsatorna és egyéb kiegészítő elemek titáncink anyagúak. A korlátok porszórt fém szerkezetűek, fa kapaszkodóval. Az udvari épület lépcsőházának orsóterében lévő könnyűszerkezetes fal belülről világított üvegburkolatot kap. Ugyanebben az épületrészben a függőfolyosó üvegtéglával van lehatárolva.


Az épületek funkcionális kialakítása
Pinceszint
Mivel az épület két részből áll, ezért szükségszerűen két lépcsőházat kellett elhelyezni. A pinceszintre csak az utcai épületszárny lépcsőháza megy le, ezáltal a menekülő lépcsőház szerepét is ez tölti be, ebből adódóan a pinceszint terétől füstmentes előtérrel kell elválasztani. Az udvari épületszárny a pinceszintről lift segítségével érhető el, melyhez szintén előtéren keresztül jutunk. A pinceszinten 26 db gépkocsi parkoló van, gépesített mozgatással. A gépkocsik a földszintről rámpán juthatnak le. Ezen a szinten kapott helyet a szellőzőgépház, illetve a kazánhelyiség, takarítószer kamra és a veszélyes hulladék tároló.

Földszint
Az utcai szárnyban található az épület előcsarnoka, illetve értelemszerűen innen indul a pinceszintre a gépkocsi lehajtó rámpa is. Az előcsarnok a lépcsőházakhoz hasonlóan az egész épületen tengelyként végigfutó közlekedőre fűződik, mely felett az udvarban védőtetőt terveztünk. Az előcsarnokból nyílik a kukatároló, a babakocsitároló, a gázfogadó, illetve a elektromos kapcsolótér. Udvari kapcsolattal helyet kapott még egy garzonlakás, mely esetleg gondnoki lakásként használható.

Az udvari szárnyban a lépcsőház tűzvédelmi szempontból kétféleképpen volt kialakítható. Az egyik a zárt, füstmentes lépcsőház, tűzjelzővel a tűzoltóságra bekötve, a másik a nyitott lépcsőház. Mi a lakók komfortérzetének biztosítása érdekében az első megoldást javasoltuk. Az udvari szárny földszintjén teljes értékű lakások voltak alakíthatók ki nagy belmagassággal, önálló kertkapcsolattal. Itt négy lakás található, melyből 2 db kétszobás, külön vécével, egy másfél szobás, egy pedig hálófülkés kialakítású.

Általános emelet
A földszintről háromkarú lépcsőn jutunk az első emeletre, a további szinteken a kisebb szintmagasság miatt a lépcső kétkarúvá válik. Az általános emeleten 3 lakás található, melyből kettő kis különbséggel egyaránt egyszobás, hálófülkés, míg a harmadik 2+ fél szobás átmenő lakás, világos konyhával, külön vécével.

Az udvari szárnyban az általános emeleteken a földszintivel azonos kialakítású lakások találhatók.

5. emelet
Az utcai szárnyban félig tetőteres kialakítással egy nagy, 113 m2-es 4 szobás lakás található, külön szülői hálóval, hozzá kapcsolódó gardróbbal és fürdőszobával. A nappali-étkező-konyha hármas szükség esetén egymástól is elválasztható. A nappalihoz tetőterasz kapcsolódik.

Az udvari szárnyban az 5. emeleten 3 db lakás az általános emeletekével azonos kialakítású, egy kétszintes, 2+félszobás lakásnak pedig a bejárata és a hálószoba szintje található itt.

6. emelet
Itt már csak az udvari szárnyról lehet beszélni, ugyanis az utcai szárnynak ez már a tetőszintje. Ezen a szinten a Kazinczy u. 11. sz. oldalán az általános emeletiekkel azonos kialakítású lakások találhatók. Itt található még az 5. emeletről induló 2+félszobás lakás nappali szintje, tetőterasza, valamint egy másik kétszintes, 4 szobás lakás alsó szintje.

7.emelet
Ezen a szinten már csak a 6. emeletről induló 2 szintes, 4 szobás lakás felső szintje található a hozzá kapcsolódó, fantasztikus kilátással rendelkező tetőterasszal.

képek és szöveg: Puhl Antal Építész Irodája Kft.


Generál tervező: Puhl Antal Építész Irodája Kft.
Építész vezető tervező:
Puhl Antal DLA, Ybl-díjas építész, címz. egy. doc.
Dajka Péter okl. építészmérnök

Építész tervező társak: Szabó Tibor, Szász Judit okl. ép.
Statika: Hampl Róbert okl. ép. statikus vez. terv.
Gépészet: Oltvai András okl. gépészmérnök
Elektromosság: Kovács György okl. villamosmérnök
Kert- és tájtervezés: Andor Anikó Ybl-díjas kerttervező
Talajmechanika: Szoboszlai Béla okl. építőmérnök
Geodézia: Garbaisz László okl. építészmérnök
Környezetvédelem:
Zaj- és rezgésvédelem:dr. Bite Pálné
Akusztika: Csott Róbert
Levegő, hulladék, talaj, talajvíz, szennyvíz: Weiner László
Úttervezés: Havasi Zoltán okl. építőmérnök
Felvónóterv: Schindler Hungária Kft
Külső közmű: Főmterv

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.