Közélet, hírek

Fordulat a Rác fürdő és a Gellért-hegyi sikló tervezésében

1/7

Dévényi Tamás

Dévényi Tamás és Bor Ferenc

Dévényi Tamás és Pethő László

?>
Dévényi Tamás
?>
?>
Dévényi Tamás és Bor Ferenc
?>
?>
?>
Dévényi Tamás és Pethő László
?>
1/7

Dévényi Tamás

Dévényi Tamás és Bor Ferenc

Dévényi Tamás és Pethő László

Fordulat a Rác fürdő és a Gellért-hegyi sikló tervezésében
Közélet, hírek

Fordulat a Rác fürdő és a Gellért-hegyi sikló tervezésében

2007.05.25. 12:32

Három hónapja új tervezők foglalkoznak a két, némiképp összetartozó objektum tervezésével az Erzsébet-híd budai hídfője közelében. A Rác fürdő felújításának és szállodával történő bővítésének építészei Dévényi Tamás, Kis Péter, illetve Pethő László, míg a Sikló építészeti kialakítását Roth János DLA építész vette át, munkatársai Lasztóczi Péter, Kamarás Bálint és Molnos Attila.

Három hónapja új tervezők foglalkoznak a két, némiképp összetartozó objektum tervezésével az Erzsébet-híd budai hídfője közelében. A Rác fürdő felújításának és szállodával történő bővítésének építészei Dévényi Tamás, Kis Péter, illetve Pethő László (Budapesti Építészműhely), míg a Sikló építészeti kialakítását Roth János DLA építész vette át, munkatársai Lasztóczi Péter (Roth Építészműterem), Kamarás Bálint és Molnos Attila (TAAT Építészműterem).



A Rác fürdőtől a Gellért-hegyi Citadelláig felkúszó sikló kocsijában 40 főnek lenne hely, és egy oda-vissza fordulót hét percesre taksálnak, tehát kb. 540 utast tud föl- és levinni egy óra alatt. Legfontosabb célja, hogy a turistákat fölszállítsa a kilátóhoz, tehát a Rác fürdő melletti alsó állomásnál nagy parkoló kialakítását tervezik buszok és személyautók számára.



A Rác fürdő épületének magja a XVI. században épült török fürdő, mely akkor a kisebb fürdők közé tartozott. Később körülépítésével nagy fürdőkomplexum alakult itt ki, melynek egyik tervezője Ybl Miklós volt. A 2. világháborús pusztítások után még további - nem mindig indokolt - bontások is történtek és nagyszabású bővítési tervek merültek föl (id. Janáky István: Tabáni fürdőszálló terve 1958). Sokminden azonban évtizedekig nem történt.

 

 

A tervezési folyamat akkor indult be ismét, amikor 1994-ben elkészült a környék új rendezési terve. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. 1998-ban megbízást adott a Rác fürdő fejlesztési tervének kidolgozására, majd pedig a tervek megvalósítására megalapította a Rác Nosztalgia Kft.-t, melynek 25 százalékban tulajdonosa. Az átalakítást korábban 4,6 milliárd forintra taksálták, ebből 750 milliót még a Széchenyi-tervből nyertek el.
"A Fővárosi Közgyűlés 2002 májusában a városvezetés mellett négy ellenzéki képviselő egyetértésével járult hozzá a 60 szobás szállodaépítést is tartalmazó fürdőrekonstrukcióhoz. Ennek elősegítésére 1,2 milliárd forinttal megemelték a főváros gyógyfürdő társaságának alaptőkéjét úgy, hogy a Rác fürdő térségében lévő földet az rt.-be apportálták. A beruházó által ekkor jelzett ötmilliárd forint körüli rekonstrukciós összeg időközben 7 milliárd forintra nőtt." - számoltunk be 2002-ben az eseményekről az MTI tudósítása alapján.

 

A tervgrafikák azonban nem voltak túl bíztatóak, és lassan-lassan kiderült, hogy az elég nagy hírveréssel beharangozott projekt késedelmet szenved. Két éve, hogy a Magyar Hírlap akkori szerkesztői felkértek egy vitaindító írására a főváros építészetéről. Bábeli Budapest című cikkemben többek között azt írtam: „Ha a frissen elkészülő létesítményeket vagy az egyre nívótlanabb terveket nézzük, Budapesten már szinte alig találkozunk építészettel. ...az építészeknél nem volt rendszerváltás, illetve csak annyiban, hogy nincsenek állami tervezőirodák. Tehát magánpraxis van, amit iszonyatosan megterhel a megélhetési építészet. De hol az architektúra? Gyarapodnak a majmolások, stílustalanságok, a nyilvánosság szinte teljes kirekesztésével kialakított ’projektek’. Most éppen kritikán alulinak ígérkezik a Rác fürdő bővítése (építész: Kaszab Ákos)..."



Nem állítanám, hogy az általános helyzet gyökeresen megváltozott volna azóta, ám a Rác fürdő ügyében, melyhez már akkor szorosan kapcsolódott az új Gellért-hegyi Sikló tervezése is, valóban fordulat történt. A megbízó megvált az eddigi tervezőtől, Kaszab Ákos Ybl-díjas építésztől, miután a kiviteli tervek szállítása körül számos probléma adódott, gyakorlatilag az építkezés leállt. Az események akkor gyorsultak föl ismét, amikor év elején hírül adták, hogy a Rác Nosztalgia Kft. már tavaly januárban új külföldi partnert vont be: 15 évre a Baglioni csoporttal kötöttek megállapodást az üzemeltetésre. Bejelentették, hogy "egy éven belül átadják a Rác fürdőnél a Baglioni Hotel & SpA Ráczot, amelynek kialakítására 24 millió eurót (6 milliárd forintot) költenek."

 

 

Félő, hogy a megvalósítás ennyire gyorsan mégsem sikerülhet, de mindenesetre bíztató, hogy az új tervezők 2007. május 17-én bemutathatták munkájukat a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács közösen rendezett ülésén. A Sikló tervezését egy vázlattervi, kisebb versennyel nyerte el Roth János, míg a fürdő tervezését hosszas tárgyalások után vállalta Dévényi Tamás, akit korábban már bevontak egy kisebb, belsőépítészeti tervezéshez ugyanott. Március közepén a Rác Nosztalgia Kft. rendezte a hivatalos kapcsolatokat Kaszab Ákossal, így semmilyen akadálya nem volt annak, hogy az új tervezők munkához lássanak.



A sikló egy komplexen kialakítandó közlekedési műtárgy, amit külön bonyolultabbá tesz, hogy pályájának egy része, alsó egyharmada alagútban megy. Roth János tervismertetőjében hangsúlyozta, hogy a felső fogadóállomáson olyan technikai tárgyat kívánt tervezni – igen egyszerű, majdnem kocka épület formájában – mely semmiképpen nem kíván versenyezni a Citadella már megszokott tömegével-látványával. A zöldre patinázott rézlemezzel burkolt építmény nem a földből nő ki, hanem más módon illeszkedik a hegyhez és a természeti környezethez. A készülő környezetvédelmi hatástanulmány szerint a nyomvonal figyelembe veszi ugyan a jelenlegi növény-fa állapotot, de ezzel együtt 32–40 db fa kivágandó lesz a pályaépítés során. Az alsó állomásnál az eddigi környezetkialakítási tervet jelentősen átdolgozták, a buszok számára forgó-fordítós, virágformájú parkolóállást képzelnek el.

 

Szécsi Zoltán építész alapos opponensi véleményben elemezte a Sikló tervét, ami alig négy héttel korábban konzutáció formájában már szerepelt a Fővárosi Tervtanács ülésén. Voltak ugyan kisebb kifogásai, de szimpatikusnak találta a fejépület minimalista kialakítását, és elfogadásra, továbbtervezésre alkalmasnak találta a tervet. Marosi Miklós hangsúlyozta, hogy a konzultáció óta a terv sokat fejlődött, elsősorban a lenti állomás parkolójára találtak sokkal jobb megoldást a tervezők. Többen kifogásolták ugyanakkor a parkolóhoz tartozó gépkocsivezetői helyiség és ajándékbolt elhelyezését, és komoly vita alakult ki arról, hogy a fenti fogadóépület emeleti szintjén létesüljön-e 150 m2 alapterületű vendéglátó létesítmény - vagy valahol máshol a közelben, ám ez nem kimondottan építészeti kérdés.

 

 

A tervező tovább dolgozhat, viszont ami még fölmerült: jó lenne, ha a teljes Citadella terület kérdése megoldódna a sikló kapcsán - lenne rá egy reális, jövőbemutató koncepció. Ez már azért is üdvös lenne, mert néhány héttel korábban a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács ülésén (2007. március 8.) Rosta S. Csaba bemutatott egy tervet a Citadellán kialakítandó kilátó-objektre ("Budapest szeme - ideiglenes kilátógömb"), mellyel kapcsolatban éppen az volt az egyik legfőbb kifogás, hogy nincs meg hozzá a koncepció - mi is történjen a Citadellával magával. Mindettől függetlenül a tervtanács azt a tervet is továbbtervezésre engedte.

 

Talán egyszerűbb lesz a Rác fürdő és a szálloda továbbtervezése, mindamellett, hogy egy nagy alapterületű, és igen összetett funkciójú létesítményről van szó. Azonban Dévényi Tamás és Pethő László tervismertetője, amit Bor Ferenc alapos történeti bemutatása előzött meg, arról győzhette meg a jelenlévőket, hogy az eltelt igen rövid idő alatt is nagy alapossággal és lelkiismeretességgel kezdtek munkához, és reális elképzeléseik vannak az új engedélyezési tervek elkészítéséhez. A fürdő tervének egyik különlegessége az úgynevezett Zuhanycsarnok visszaépítése, melyet csak belső szerkezetében és részleteiben kívánnak rekonstruálni, kívülről pedig mint egy egyszerű, egy-az-egyhez méretarányú makettet kívánnak megépíteni.

Ám éppen ez az ötlet nem nyerte el az opponens, Hegedűs Péter tetszését: "Az 'idézetként', makettszerűen megjelenő, visszaépített Ybl zuhanycsarnoknak a belső térformát követő-, egyenletes vastagságú-, makettszerűen megjelenő kétszer görbült felülete kismozaik burkolatú. Mivel csak egy fölötte átfutó vízszintes lemezzel fedett, önálló testként türemkedik a homlokzatra. Ennek megnyugtató épületszerkezeti- hő- és páratechnikai, csapadékszigetelési, fenntartási probléma-halmazának megoldhatóságával kapcsolatban erős kétségeim vannak!" Mindezzel együtt a tervet összességében ígéretesnek, dicséretesnek tartotta és a felvetett javaslatokat megfontolásra ajánlva, engedélyezésre javasolta.

vm (szöveg + kép)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.