Épületek/Középület

Futurisztikus ikon a BS helyén - Aréna és társai

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Futurisztikus ikon a BS helyén - Aréna és társai
Épületek/Középület

Futurisztikus ikon a BS helyén - Aréna és társai

2002.09.27. 09:47

Projektinfó

Papp László Budapest Sportaréna

URL:
Közti

Építés éve:
2003

Stáblista

Létesítményfelelős építész: Szabados László
Sportcsarnok: Skardelli György, Pottyondy Péter
Városi Köztér, Kristály épületek: Skardelli György, Gáspár László, Lázár Ferenc

"Merész, de gyakorlati szempontból indokolt építészeti továbbgondolkodás alapján a körülvevő térség bevonásával látványos formavilágú, mindez ideig Európában is kuriózumnak számító futurisztikus ikon megvalósítására kaptak lehetőséget a tervezők, mely a magyar építészet presztizsét világviszonylatban is tovább növeli majd." - Jankovich Valéria a Papp László Budapest Sportarénáról, melyet a Közti tervezett.

" Tudnunk kell, hogy a világkonstrukció részei vagyunk. Minden csak a mában van és a mi rendelkezésünkre. A ma emberét a konstrukciók megismerése és az elemek legyőzésére való törekvés jellemzi." - Kassák Lajos: Tisztaság Könyve, 1926

A Hungária körút, Stefánia út, és a Kerepesi út által határolt területen befejeződött a leégett Budapest Sportcsarnok helyén megvalósuló Aréna csarnok vasbeton szerkezetének építése. Hosszas szakmai és kormányközi egyeztetés előzte meg azt a döntést, mely végül is egy teljesen új multifunkcionális csarnok, sőt városrész építését eredményezte. Mindnyájunkat sokkolt a tragédia híre 2000 decemberében, melyben értesülhettünk, hogy a Kiss István által tervezett BS életének 17-ik évében egy szerencsétlen véletlen következtében a tűz martaléka lett. Az izgalmas sportesemények és nevezetes koncertek helyszíne a kezdeti időszakban, az 1980-as évek közepén még modernnek számított, bár az évek során eléggé megkopott, elhasználódott, s a legújabb kihívásoknak már nem igazán tudott megfelelni. Ezért is nem döntöttek úgy, hogy eredeti formájában építik újjá.

Merész, de gyakorlati szempontból indokolt építészeti továbbgondolkodás alapján a körülvevő térség bevonásával látványos formavilágú, mindez ideig Európában is kuriózumnak számító futurisztikus ikon megvalósítására kaptak lehetőséget a tervezők, mely a magyar építészet presztizsét világviszonylatban is tovább növeli majd. A vizuálisan izgalmas, zárt, befelé élő fém héjszerkezetű épület mellett a környék új 90 000 m2 összalapterületű városi térrel gazdagodik majd. Az Élmény-Tér megálmodói a KÖZTI Rt. építészei:

2/8

Városi Tér

A föld felszínétől 6 méter magasba megemelt 30 000 m2 Városi Tér (deck) képezi az alapot, melynek 22 000 m2 felületét előre szabott lángolt felületű gránitlapok burkolják. A természetes kővel fedett sétáló felület mellett több mint 8 000 m2 park készül, melynek része az Aréna épületének görbületét híven követő mesterséges vízfelület. A gyalogos forgalom teljes elválasztását biztosító deck 500 oszlopon áll, a peremét előre gyártott beton elemek sora zárja le. Vihar esetén felszínre zúduló csapadék vizet 2600 m folyóka gyűjti össze. A Tér alatt vadonatúj VOLÁN buszpályaudvar, postahivatal, és csaknem 1400 gépkocsi tárolósára alkalmas garázs készül.

A látogatók autóval és gyalogosan több ponton is megközelíthetik a térséget. A Népstadion úti metrómegálló mellett a Kerepesi út-Hungária körút sarkán található a tér osztott főbejárata, olasz, normál lépcsőjével és a mozgássérülteket segítő rámparendszerével, mely az akadálymentes építészet elveit híven követi. Innen juthat a közönség a lágy vonalú 26 m magas óriási méretű magmasztikus gömbölyű kavicsformára emlékeztető Aréna főbejáratához. Az acél tetőszerkezet gerendái és az előre gyártott, lépcsős kialakítású tribüntartók ugyanabba az U forma ívét követő vízszintes tartóba kötnek be, mint a főbejárati rész burkolatlanul hagyott trapéz alakú pillérei. Sétánkat folytatva a kinti tér 10-15 méter magas fákkal és speciális dús növényvilággal, mesterséges vízfelületekkel körülölelt változatos környezetével találkozunk majd. A növényvilág telepítésénél külön gondot jelentett, hogy itt a másfél méteres talajvastagság alatt üres a tér, ami bizonyos légmozgásokat indukál,- a hatása nem egyértelmű. Az épület mellett létesített vízfelület reflexiói, a finom természetes fények, árnyak, színek hangulatteremtő csillogó visszatükröződései ugyanúgy, az épített környezet kialakításának művészi megnyilvánulásai, mint a főkaputól a félkörívben az ég felé nyúló futurisztikus kandeláberek szabályos sora, mely arra hivatott, hogy a betérő látogatót az Aréna főbejárata felé terelje.

A lágy, hatalmas kavics formájú központi csarnok ellentételezéseként, a terek játékaként a horizontálisan fekvő kristályok éles szögeivel valósággal belehasítanak a térbe. A különböző szögeket bezáró fém síkok a természet, - a föld, a beton, a fű, a gránit - színvilágát prezentálva kristály reinkarnációjaként járul hozzá a futurisztikus képhez. A hatás apoteózisát a kristályok legfelső, átforduló üvegsíkjának transzparenciájával teszi teljessé. Felületei nappal az égbolt koloritjainak árnyalatait, a napsugár játékát követi. Az éjszaka misztifikációját a belső világítás varázsolja ünnepivé. Felül az üvegen kiszökő fény fokozatosan a síkokon megtörve lecsengő hatással vonja be a nem mindennapi látványt. Az eltérő méretű kristály épületek sportmúzeumnak, sörözőnek, vendéglátó ipari egységeknek adnak helyet és 8-10 db pénztár is helyet kap a főbejárat közelében. Átlósan a kristályok metszéspontjában mediterrán hangulatú Agórát helyeztek el, melynek közepén magasan elhelyezett kivetítők segítik a térre szervezett igényes rendezvények méltó lebonyolítását. .

3/8

Aréna

A közel 41 000 m2-es multifunkcionális Aréna egygesztusú, hatalmas, formatervezett fémhéjjal burkolt "tárgy". A főborda rendszer narancsszelet szerűen osztja a csarnokot, mely a keresztirányú dilatációra is lehetőséget ad. A hosszirányú mozgást speciális, erre a szerkezetre kidolgozott sajátságos rögzítési mód biztosítja. Metaforai hasonlattal élve a felnyíló főbejárat az óriás kavics szájaként fogható fel, míg az üveg oldalbejárata a szemeként. Az egyébként zártszelvényű csarnok léghűtéses szellőző berendezéseit sötét szürke színű 60 cm széles, 5 m hosszú elemekből építkező sötétebb szürke színű rács-szerkezet fedi, mely a formát követő egymás alatt elhelyezkedő íveivel oldják a nagy felület monotonitását. A legnagyobb fesztáv 90,4 méter, a tető súlya 1600 tonna, mely 15 főtartóval támaszkodik a belső síkövhöz. A pinceszint 60 és 100 cm közötti vastagságú. A formatervezést digitális számítógépes rálátási vizsgálat előzte meg, mely segítségével olyan térforma kialakítása vált valóra, amely a csarnok bármely pontjáról a legoptimálisabb rálátást eredményezi a küzdőtérre. A lelátó eredeti elliptikus formáját ezért alakították át U formára. A különleges formavilágú csarnok aerodinamikai vizsgálata is kiváló eredményt hozott a tervezők nem kis megelégedésére. Az ideális sportpálya mérete 60x30 m. Több esemény egyidejű megrendezése térelhatárolással oldható meg. A tetőszerkezet zsínor padlása jármákkal sűrűn ellátott, ami a variációs lehetőséget sokféleségét biztosítja.

2002 júliusában az építés leglátványosabb szakaszához érkezett. Az alumínium héj szerkezetű burkolat kivitelezése kezdődött meg a Magyarországon még sosem használt (BEMO System) nagyüzemi technológiával, digitális számítógép vezérlés közbeiktatásával. Joggal elmondható, hogy bár az emberi szellem mind a tervezés, mind a kivitelezés során meghatározó volt, de ennek a 170 m hosszú és 130 m széles kavicsformájú tömegnek a kialakításánál a számítógép szerepe nélkülözhetetlenné vált. A Graphisoft által kifejlesztett Archicad program segítségével valósult meg a csarnok számítógépes modellje is, melynek tetőszerkezete két irányban hajlított. A digitális számítógépes vezérlés készíti az adott szegmensbe illeszkedő fémlemez pontos metszetét, hajlásszögét, méreteit és leszabását. A rendszerben maximum 45 méter hosszúságú lemezcsík hajlítható, a vízszintes toldás nem megengedett. A héj elemeket létrehozó gyártósort az épülő tetőre telepítik, egy 25 m magasban kialakított pódiumra, ahol a száznál is több alumíniumelemet daru nélkül 2-3 ember viszi és pattintja a helyére.

5/8

Az Aréna közepén nyolc oldalas eredményjelző tábla lóg be a tér közepére, s a 4db 8 m2 felületű matrix tábla a videofilm lejátszására ad lehetőséget. A csarnok befogadóképessége 5000 és 12 500 fő közötti. Hagyományos versenyterülete 8 400 m2. Az U alakú nézőtér mozgatható, az éppen nem használt széksorokat a lelátó alá süllyesztve lehet eltüntetni. A rugalmasan kialakítható belső tér kulturális események, koncertek, konferenciák megrendezésére éppen úgy alkalmas, mint bármely egyéb sportesemény küzdőtereként,- legyen szó tradicionális teremsportról, vagy egyéb látványosságról, mint például különböző lovas versenyekről, motoros teremkrosszról, jetskiről, de akár szörfversenyről is. Az épületet kiszolgáló kamionok az alsó szinten juthatnak be a csarnoktérbe, ezáltal a koncerteknél alkalmazott súlyos technikai berendezések közvetlen kipakolhatók az előadótérbe. A két díszlépcsőt és a 8 füstmentes lépcsőházat a nagyérdemű látogatósereg veszi igénybe. A két VIP bejáraton a sportolók, művészek, a TV és a sajtó képviselői közlekednek. Négy személylift mellett két biztonsági lift is segíti a zökkenőmentes vertikális közlekedést.

A 2001 augusztusában elkezdődött építés hihetetlen tempóban, rohamléptekben, mindemellett precízen, összehangoltan folyik. A futurisztikus ikon kiváló akusztikai tulajdonságai, fényjátékai, mobilitása a funkcionális lehetőségek eddig elképzelhetetlen tárházát hordozza, s olyan előremutató jövőképi látványossággal ajándékozza meg fővárosunkat, amelyre nem volt példa közép-Európában. A 21 milliárd forint beruházási költségű Budapest Aréna már elnyerte néhány világverseny rendezési jogát, átadásra 2002. december 15-én kerül sor.

Jankovich Valéria

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.