Geodéziai mérőtornyok második élete kilátóként

Az alappotok fölé 1974 és 1984 között épültek a tornyok, egységes, 3,5 méteres átmérővel, legfeljebb 30 méteres magassággal. A 107 építmény nagy része nem látogatható. A képen a Naszály tetején álló torony.

Az elmúlt évek átépítéseinek legújabb képviselője a mecseki Zengő kilátója, amely 2020-ra készült el. A többi megújult toronyhoz hasonlóan, itt is új szerkezet épült a meglévő vasbeton henger köré.

Az eredetileg itt állló torony mertartására már nem volt szükség, azonban a bontásával járó környezetterhelés elkerülése miatt mégis a felújítása mellett döntöttek. A négy torony közül ez az egyetlen, ahol a régi és új építmény nem kapcsolódik egymáshoz.

A rozsdabarna acél térváz különböző rácsos felületeket tart, beleértve a járópadlót is.

A hét szintes kilátó a Zengő 682 méteres magasságához további 22 métert tesz hozzá, ami néggyel több a vasbeton torony magasságánál.

A Rabb Dániel tervei szerint épült kilátóból tiszta időben Tolna és Baranya megyék nagy része belátható.

A legmagasabban álló torony a börzsönyi Csóványos csúcsán épült, 938 méteres tengerszint feletti magasságban. A megújult mérőtornyok első képviselőjeként, 2014 óta áll nyitva a kirándulók előtt.

A kilátó építészeti terveit Vörösné Baracsi Erzsébet készítette, akinek nevéhez a Börzsöny, és környékének számos modern turistaháza is kötődik.

Az újjáépített tornyok közül egyedüliként, a Csóványoson a henger besején át érhetők el a felsőbb szintek. A horganyzott csigalépcsőn 133 lépcsőfok vezet a kilátó tetejére.

Az eredeti torony oldalába vágott ajtókon léphetnek ki a látogatók a négy kilátószint egyikére. A korlátokon és a falon térképek és információs táblák tucajai segítenek a tájékozódásban.

Győrtől délre, a Nyúl határában álló Lila-hegyen 2018-ra készült el a mérőtorony egyedülálló, 12 szögletű ruhája, Koller József tervei szerint.

A látogatói útvonal ezúttal az eredeti torony, és az új külső fal közti térben vezet, szintén csigalépcsőkön.

A torony egyedi látványossága a 13 méter magas vasbeton henger közepén átvezetett útszakasz.

A kilátó tetején közel negyven négyzetméteres, sík terasz áll a látogatók rendelkezésérére. Közepén itt is megmaradt a torony távoli beirányzását segítő szerkezet, valamint az alappont fölé helyezett mérőállás. Balra a távolban a pannonhalmi apátság.

Az új faszerkezetet éjjel díszkivilágítás is kiemeli, és a többi toronyhoz hasonlóan, egész évben szabadon látogatható.

A Pilis 757 méteres csúcsán, az elhagyott légvédelmi rakétabázis szélén álló torony hét éve újult meg kilátóként, szintén egyedi, ezúttal kör alakú szerkezettel.

A 112 darab függőleges borovi fenyőgerendákból álló külső falazat itt is az eredeti vasbeton hengert körülölelő lépcsőt rejt.

A külső és belső tornyok közti tágas tér. Az építészeti tervezés ezúttal is Koller József munkája.

Az eredeti torony a falainak folytatásában mintegy három méternyi toldást, és kilenc méter átmérőjű sapkát kapott, szintén vasbetonból. Ennek tetején, a látogatóktól elzárva meteorológiai állomás működik.

A kilátó nyújtotta új, látványos panoráma a nyári félévben a közeli hegyoldal védett virágos gyepét is segít megóvni a taposástól, alsó szintje pedig pihenőhelyként szolgál.