Graphisoft konferencia a BIM felhasználói előnyeiről

Víz, mámor, BIM címmel rendez érdekes konferenciát a Graphisoft 2016. november 8-án, amelynek során tervezői és kivitelezői oldalról egyaránt bemutatásra kerülnek a BIM lehetőségei és a felhasználók számára jelentkező előnyök. 

A konferencia témáit, újdonságait Reicher Péter, a GRAPHISOFT magyarországi vezetője mutatja be.

A BIM már széles körben ismert szakmai megközelítés, miért van szükség újabb ezzel foglalkozó konferenciára?

Reicher Péter: A BIM, mint szakmai fogalom és módszertan elméletileg ismert, azonban a folyamatos napi tervezői és kivitelezői munkavégzésbe még nem épült be. Úgy lehetne legjobban érzékeltetni, hogy az eszköz mindenkinél rendelkezésre áll – például az ARCHICAD 20 szoftveren keresztül - de teljes mélységben az elérhető lehetőségeit még nem sokan használják ki. A Víz, mámor, BIM konferenciánk ezért arra helyezi a hangsúlyt, hogy az épületinformációs modellezés milyen széles körű előnyöket jelent a felhasználók számára akár tervezési, akár kivitelezési oldalról. Ezek olyan lehetőségek, amelyeken keresztül a felhasználói hatékonyság jelentősen erősödik. A konferencián ezért kifejezetten felhasználói oldalról mutatjuk be a lehetőségeket és előnyöket.

A konferencia során a Dagály uszodába kalauzolják a résztvevőket? Mi a véleménye a készülő komplexumról?

RP: A Dagály Úszóaréna jó példája a szakági együttműködéseknek. A projekt során gyakorlatilag párhuzamosan, szorosan együttműködve dolgoztak, dolgoznak a tervezők, a kivitelezők és kapcsolódnak majd be ebbe a folyamatba az üzemeltetők. Pont ez a BIM-megközelítés lényege: folyamatos együttműködés, szakmai információmegosztás, a redundanciák kiküszöbölése a különböző szakmai, szakági közreműködők között a gyorsabb, eredményesebb munkavégzés érdekében, amely végső soron a megrendelő érdekében és hasznára történik. Ugyanez jelenik meg minden nagyobb projektnél, például a szintén bemutatásra kerülő Puskás Stadionnál is, de cél, hogy ez a filozófia és gyakorlat a magánerős építkezések tervezésénél, kivitelezésénél is automatikussá váljék.

Hol tart ez a jelenlegi hazai és nemzetközi gyakorlatban?

RP: Úgy gondolom, hogy semmivel sem vagyunk rosszabb helyzetben, mint a nyugat-európai országok többsége. Néhány ország, mint például Norvégia vagy Ausztria előrébb tart a BIM-sztenderdizáció tekintetében, ugyanakkor számos ország mögöttünk jár ebben a folyamatban. A magyar tervezők BIM-tudatosságának gyors és folyamatos fejlődése nem választható el az ARCHICAD több mint 30 éves szakmai múltjától és innovatív jelenétől, amely a magyar építészek többségének szakmai hátterét jelenti. Számukra így a BIM módszer használatához szükséges minden lehetőség ismert és adott.

A konferencia részletei itt érhetőek el.