Gyöngyös, Barátok tere köztér-rekonstrukció

A Gyöngyös központjában lévő Barátok tere mára kissé megkopott, szétszabdalt és némileg kaotikus városi térként működik, elveszítve eredeti célját és funkcióját. Varga Péter István és Balogh Péter István terve alapján azonban hamarosan megkezdődik a rendezése, aminek nyomán újra azzá válik, aminek lennie kellene: élhető köztérré.

Cégünk, a VPI Építész Kft. 2007-ben a Wienerberger által kiírt Jövőtér pályázaton nyerte meg a gyöngyösi Barátok tere környezetrendezésének tervezési munkáját. A pályázatot engedélyezési, majd 2009-ben kiviteli terv követte. A tér kivitelezése jelenleg előkészítés alatt áll.  A gyöngyösi Barátok tere komplex környezetrendezése Gyöngyös város köztérmegújítási programjának egyik kiemelt eleme. A megbízói fogadókészségnek és a jó együttműködésnek is köszönhetően a terv a pályázati tervhez képest alig módosult: a pályázati koncepciót sikerült kiviteli terv szinten kidolgozni és elmélyíteni.

 

 

Jelenlegi állapot
A Barátok tere Gyöngyös egyik kulcsfontosságú helye, félúton az autóbusz-pályaudvar és a főtér között, tele olyan szimbolikus erejű funkciókkal, mint a templom, a művház vagy a pláza. Mai állapotában ennek az összetett szerepkörnek már nem tud megfelelni, gyakorlatilag a térnek – az értékes fákon és a szobrokon, emlékműveken kívül – nincs olyan eleme, amely megtartásra érdemes lenne.

Térszerkezet, térhasználat
A mai Barátok terét két évszázaddal ezelőtt, majd utána mintegy százötven évig két, markánsan elkülöníthető rész alkotta: a ferences kolostor nyugati kertje és az azt övező városi tér. Aztán nagyot változott a környék: eltűnt a kolostor kerítése, megváltozott a tér rendeltetése és karaktere, felépült a művelődési ház majd a bevásárlóközpont; utcák szabdalták fel a korábban egységes felületeket és parkoló autók lepték el a templom előterét. Mindez a tér lassú, de biztos elhasználódásához, teljes elavulásához vezetett.

 

 

A tér használatának egykori kettőssége jól érzékelhető a régi várostérképeken: a kolostorkert magas fallal védett, zárt világ; a templom azonban a nyitott városi térre nyílik, amelyen kis kert közepén feszület áll. A tűzvészek utáni újjáépítés és jelentős városrendezési munkák a teret és környékét sem hagyták érintetlenül: a mai Páter Kiss Szaléz utca nyomvonalát módosították, a templomtorony tengelyében új utcát nyitottak, a templom előtti teret rendezték és fasorokkal keretezték. Újabb jelentős változást a második világháború és az azt követő évtized hozott: a kolostor kerítését lebontották, a mai bevásárlóközpont helyén állt imaházból mozi lett, a kolostor északi homlokzata mentén utcát nyitottak és a szovjet katonák emlékművét is a téren helyezték el. A Mátra Művelődési Központ megépültével alakult ki a tér mai mérete – ekkor már utca tárta fel a tér déli részét is a művelődési ház előtt –, a bevásárlóközpont átadásával pedig kialakult a mai, meglehetősen heterogén összkép.

Koncepció
A terv célkitűzései:

• a tér történeti karakterének és városi szerepének megfogalmazása
• a mai használati igények megvalósítása
• a téglában, mint térburkolatban rejlő lehetőségek kiaknázása

 

 

A tervezett állapot kiindulópontja az eredeti térszerkezet: a kert és a városi tér kettőssége. A kert természetesen nem a kolostor kertje immár, hanem városi közkert, köztér, amelynek nyugalmat árasztó geometrikus rendje absztrakt utalás a kolostorok kertjeinek valaha volt világára. A városi tér a bevásárló utca, a buszmegálló, a templom és a művelődési ház között áramló, nyüzsgő városi élet lazább térszerkezetű színhelye.

A kert
Az egykori külső kolostor kertről nem sok adat maradt fenn, s nincs is értelme az egykori állapot visszaállításának. Ezért az egykori kert történeti jellegének absztrakt megjelenítésére törekedtünk, s ehhez az épület méretrendjéből levezetett raszteres rendszert használtunk. Az így kialakuló rendszer úgy tud egységes maradni, hogy három, egymással nem könnyen összeegyeztethető funkciót is betölt:

• a kolostor homlokzatával párhuzamosan átkötést biztosít a két térrész között;
• az északi térrészen a nagyméretű burkolt felületen (ma is aktívan használt) találkozó teret nyújt,
• központi zöldfelületet ad.

 

 

A tér
A kertet övező városi tér korántsem olyan egységes, mint maga a kert. Számos városi irány, jelentős épület és funkció övezi, ezért kialakítása a különböző városi igényeket veszi figyelembe:

A templom előterét többféleképpen is lehet értelmezni: szűken véve a főbejárat és a kolostor díszes bejárata, valamint az Almásy-kápolna által meghatározott négyzetes terecske alkotja, tágabb – városi – értelemben pedig a Barátok tere teljes déli oldala. A valódi templomteret a ma kizárólag parkolásra használt Vak Bottyán János utca alkotja – ez a terv szerint a művelődési ház kibővített előtereként rendezvények, időszakos kiállítások, kirakodóvásárok helyszínéül is szolgál. A bevásárlóközpont előtt jelentős gyalogosforgalom zajlik; ez már egy közlekedésre sokkal inkább igénybe vett térrész. Ezért iránya és használata nem kötött: lehetővé teszi a térrészen megjelenő, igen különböző használatokat.

Összefoglalás
A gyöngyösi Barátok tere tervezése során megpróbáltunk egy olyan teret létrehozni, amely a számtalan és koncentrált használati igényre, a városi és történeti helyzetre rugalmas válaszokat nyújt. Meggyőződésünk, hogy a jó köztér – a jó működésen túl –, nem meghatároz, hanem sokkal inkább helyet ad.

VPI Építész Kft.

---

Gyöngyös, Barátok tere, köztér-rekonstrukció

vezető tervező: Varga Péter István építész, Balogh Péter István tájépítész
építész munkatársak: Pécsi Máté tájépítész, Markos Miklós építész
szakági tervezők:
tájépítészet: S73 Kft.
közművek: Szántó Róbert - SZIBE-22 Bt.
közvilágítás: Császár Attila - Geovill Kft.
statika: Laczkovics János - Flat-Net-Line Bt.
öntözőrendszer: Vass Ádám - Ganz-Hydro Kft.
gáz-közmű: Tóth Lajos
úttervező: Ládonyi Ákos - Ládonyi Mérnöki Kft.
generáltervező: VPI Építész Kft.

tervezés éve: 2009
kivitelezés éve: 2010 - előkészítés alatt
bruttó szintterület: 9000 m^{2
építtető: Gyöngyös Város Önkormányzata}