A reprezentatív megyeháza hatalmas tömegével, célzottan a Hübner Jenő-féle neobarokk, eklektikus városháza ellensúlyozására épült. Tervezői: Cserhalmy József, Fátay Tamás (GYŐRITERV)
A megyeháza 1972-es átadása idején Győr első légkondicionált épülete volt. Ma is eredeti állapotban és funkciókkal működik.
Néhány éve még a bontást tervezték, de mai formájában már sokkal inkább a város jelképévé válására esélyes a Nemzeti Színház 46 éves épülete.
A színház tervezője Vincze Kálmán, akinek túlzás nélkül fő műve lett az épület. Két hosszú oldalát a város, és talán az ország két legnagyobb köztéri absztrakt falmintája díszíti, Victor Vasarely munkája nyomán.
A régi városközponttól délre épülő Adyváros 1985-re egy kreatív elrendezésű, többszintes központi teret kapott, Józsa Mária tervei alapján.
Az új városrészek vízellátásának javát az 1978-ra elkészült marcalvárosi víztorony biztosítja. Hazánk egyik legnagyobb ilyen építménye, aminek 4000 köbméteres fő víztartályát a tetején egy második, fele ekkora tartály egészíti ki, kifejezetten a magasházak számára. Tervezője Huszár László.
Bár a második világháború pusztítását követő években még felvetődött a jóval délebbre helyezett vasút helyén egy új főutca építése, végül az egyes főút városon átvezető, meglévő szakasza kapta (vissza) ezt a szerepet. 1968-ban, Lőrincz József tervei alapján épült hatalmas, utcaképformáló lakóháza Salgótarján három évvel korábbi erkélyházaira is emlékeztet.
Az ipar főként a városközponttól keletre foglalt el területeket. Köztük a város első részvénytársasága, a szeszgyár, ami ma, 140 év működés után is az élelmiszer- és vegyipar oszlopos tagja.
A gyárvárosi telephely igazán látványos eleme az 1971-ben épült új főző és finomító üzem, amit a GYŐRITERV-nél dolgozó Bircher László és Torma Gábor izgalmas megoldással kapcsolt össze a meglévő épülettel.
Az 1980-as évek emberibb léptékű beépítéseinek szép példája az Újvilág utca házsora. 1985-re készült el, Lőrincz József tervei alapján.
Nincs városközpont reprezentatív áruház nélkül. A győri Skála áruház, az országban harmadikként, 1978-ra készült el, Honos János (SZÖVTERV) tervei alapján, a barokk városközpont közvetlen szomszédságában, mai szemmel nézve a szükségesnél talán kisebb fokú illeszkedéssel a környezete felé.
A négy folyó városaként évszázados múltra visszatekintő vízisport közössége 1961-ben kapott új csónakházat és vendéglőt, Wyberál László és Lang János tervei alapján.
Az idén már 62 éves, egykori Baross Gábor Szakközépiskola eredeti állapotú, színpompás homlokzata talán nem esik áldozatul a leegyszerűsítő hőszigetelésnek. Tervezője: Hegedűs Ernő (GYŐRITERV)
A Kazinczy utcai lakóház egyedi formavilágával két nagyon különböző magasságú régi ház tűzfalai közt találta meg a helyét, miközben mindkettőhöz igazodik. Tervezte: Csapó György, Bödök Miklós
Az 1978-ban, dr. Winkler Gábor által tervezett Bajcsy-Zsilinszky úti lakótömb a nagypaneles lakóházépítéssel szemben lobbizó építész szakma egyik sikeres munkája a városközpont érzékeny, történelmi jelentőségű telkén.
Az 1970-es évektől kiépülő Széchenyi István Egyetem elsők közt átadott szárnya a kollégiumi épületeket tartalmazta, melyek Hübner Tibor (KÖZTI) tervezett.
A város déli részén, 1961-ben épült az Erzsébet ligeti víztorony, a későbbi marcalvárosihoz képest még fele kapacitással. A víztornyot Thoma József (MÉLYÉPTERV) tervezte. 2009-es felújítása óta jó állapotban működik.
A történelmi városközpont egyik első modern épülete, az 1958-61 között épült, Lakatos Kálmán és Harmati János által tervezett Rába Mozi, díszes homlokzata még a pár évvel korábban véget ért szocreál korszakra emlékeztet.
A Rába Vagongyár a város kiemelt nagyüzemeként 1985-re építtetett egy saját hotelt a városközpontban, a külföldi partnerek méltó fogadásához. Az épület a történelmi városközpont közepén, arra a területre épült, ami már ezer éve, a pár száz fős faluként létező Győr idején is lakott volt.
A hátsó homlokzat meghatározó eleme az apartmanok erkélysora. A Lőrincz József által tervezett épületet ma is eredeti funkciója szerint használja új tulajdonosa, a Mathias Corvinus Collegium.
A hatalmas vagongyár ipari csarnokaiban ma is folyik a termelés, míg a szomszédos menza sorsa az új lakóparkok közt igencsak bizonytalan. Pedig a több korábbi példát is jegyző Lőrincz Józsefnek köszönhetően egy kívül-belül színvonalas épület válhat az enyészetté.
A belváros szögletes épületei között hamar felhívja magára a figyelmet a gömbölyű Bartók Béla úti áruház. A sárospataki Bodrog Áruházhoz való hasonlósága nem véletlen, szintén Makovecz Imre munkája. A tervező személye talán ad némi többlet esélyt a mai méltatlan állapotának javításához.
Az Árpád úti egykori pártház, ma munkaügyi bíróság épületének homlokzatán az új, hőszigetelő ablakok egyedi osztása a korábbiakkal azonos maradt. Eredeti építészeti terve, a vele egy időben épülő Nemzeti Színházhoz hasonlóan, Vincze Kálmán munkája.
A történelmi városközpont keleti szélén egy szellősebb, pontházas beépítés készült, ahol immár a nagypaneles lakóházak jutottak főszerephez.
