Helyzetjelentés Kerényi József kecskeméti Virágablakos házáról

Bontják? Nem bontják? Bontják, de visszaépítik? A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet főtérre néző foghíjépületét Kerényi József tervezte. Könyvtárnak épült, de a kecskemétiek egyszerűen csak a "Virágablakos ház"-nak nevezik. Teljes vagy részleges bontásáról, a homlokzat visszaépítéséről a szakma vitatkozik. Sugár Péter, Vincze László és Juhász Ágnes gondolatait adjuk közre.

Az épület része annak a nagyszabású beruházásnak, amelyet alig egy évvel ezelőtt indított el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a Modern Városok Program elnyerésével. A beruházás tervezője a Mányi Építész Stúdió.  2019 tavaszán nyilvánosságra került, hogy a nemzetközi hírű intézet korszerűsítése a Kerényi ház megtartásával nem számol, annak bontását tervezi.

Tanszékünk kezdeményezte e döntés újragondolását, megkeresve az érintett intézményeket, a polgármester asszonyt, a város főépítészét és Kerényi szellemi örökségének egyik birtokosát az MMA - t, melynek ő maga alapítója volt. Kerényi József tíz évig volt tanszékvezető a BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszékén. Ezért is tekintik az itt oktatók az életmű kutatását, műveinek, épületeinek védelmét kötelességüknek. Az épület megmentése érdekében megfogalmazott nyílt levélhez 74 egyetemi oktató, Kerényi kortársai és barátai csatlakoztak aláírásukkal. Ennek is volt köszönhető, hogy elindult egy párbeszéd a projekt beruházója, a Zeneakadémia, a város vezetői, az MMA és a megtartás mellett érvelők között. A tervezők elsősorban az épület rossz műszaki, statikai állapotára, továbbá a meglévő épület térrendszere és az itt elhelyezendő új funkciók közti ellentmondásra hivatkozva érvelnek a bontása mellett.

Az épület megtartásának vagy bontásának az ügye megosztotta a város közvéleményét is. Az épület megjelenése, használata nemcsak építésének az idején, hanem ma is vitákat kelt.  De nem csupán Kerényi volt tanszéke, hanem a kecskeméti önkormányzat  is kezdeményezte  a helyi védetté  nyilvánítást, először 2015-ben. Ám  akkor sem  a szakmai sem a civil  támogatást  nem kapta  meg  a  partnerségi egyeztetés során sem a  BKm-i Építészkamarától sem a Városszépítő Egyesülettől. Ezt követően, miután a statikai  szakvélemények  birtokában elkerülhetetlennek  látszott az épület elbontása, eltűnésének veszélyét látva a Városszépítő Egyesület is kezdeményezte a védetté  nyilvánítást,  – korábbi  véleményét átértékelve  – hivatkozva annak városképi jelentőségére.

Kerényi épületei, hasonlóan a hetvenes évek más jelentős épületeihez, semmilyen védelemmel nem rendelkeznek.  Az  önkormányzat  kezdeményezte  számos  kortárs és a hetvenes  években  épült  épület   esetében is a védettség  megállapítását. Akkor az a szakmai és civil állásfoglalás született, hogy kortárs  épületek esetében – a szakmai  értékeken túl –  azok időbeni  igazolódása okán  hosszabb időnek is el kell telnie a védettség elnyeréséhez. 20-30-40 év is szerepelt a javaslatok között, de nem volt konszenzus. Abban volt csak egyetértés, hogy az országos szakmai díjat nyert  épületek kaphassanak védettséget. A  kivétel Kerényi József „Szórakaténusz" épülete volt, amely  nem nyert ugyan szakmai díjat, mégis, védetté nyilvánítása teljes körűen elő lett készítve. A javaslat  hamarosan a közgyűlés elé kerül, – több más díjat nyert kortárs épületével együtt.

A „Virágablakos ház" védelme érdekében tanszékünk 2019 őszén elindította egy kutatási anyag elkészítését - az MMA támogatásával és finanszírozásával – amely Kerényi József kecskeméti munkásságát dolgozza fel. Reményeink szerint az összeállított monográfia segítséget nyújt az életmű, azon belül a volt könyvtárépület kulturális kontextusának és jelentőségének árnyaltabb megítéléséhez.

Az ősz folyamán a Zeneakadémia felkérésére megszületett egy újabb, független statikai szakvélemény az épület műszaki állapotának a felmérése és megítélése céljából. Ez ismételten az épület súlyos tartószerkezeti problémáira hívja fel a figyelmet, megerősítve a bontás melletti érveket.

Mindezek után a város képviselőtestülete a beruházóval egyetértésben 2019 novemberében döntést hozott az ügyben és az épület bontását jóváhagyta. Eszerint a Modern Városok Programot az eredeti célok és keretek között kell folytatni. Mindemellett a főhomlokzat és az épülettömeg eredetivel  megegyező visszaállítása is eldöntött tény. Ezt a döntést, elvárást a városvezetés közölte a fejlesztővel és a tervezővel, akik a korábban is tapasztalt együttműködés szellemében el is fogadták azt. A döntés megfelelő alkunak bizonyulhat a beruházó, a város és az értékvédők vitájában.

Itt tart jelenleg a „Virágablakos ház" körül kialakult vita, amely szakmai kompromisszummal, megegyezéssel zárult; a tervek ennek megfelelően átdolgozásra kerülnek.

 A jelen beszámoló elsősorban az épület sorsa iránt érdeklődők számára készült. Tanszékünk a helyzetjelentéshez PDF-ként mellékeli az elkészült tanulmányt, amelyet Juhász Ágnes DLA hallgató készített, amely nem a műszaki szempontok felől nézi az épület megtartásának a kérdését, hanem az életmű és a város kontextusában vizsgálja. Annyit fűzünk még hozzá – véleményként és további szempontként –, hogy amennyiben szándék egy épület akár részleges megtartása, jelenesetben a homlokzatáé, akkor ennek a bontáson és visszaépítésen kívül többféle műszaki megoldása is lehetséges, mérlegelve természetesen az anyagi szempontokat is.

És hogy milyen is az épület? Kerényi József könyvtárépülete jól olvasható összefüggéseket és rendet teremt Kecskemét hagyományos városszövetében. Az épület – és annak is elsősorban a homlokzatképzése – mindenkit megérint valamilyen módon. Magával ragad, vagy éppen ellenkezőleg, heves elutasítást vált ki. Erőteljes hatásának a megfejtése nem is olyan egyszerű, de próbálkozom vele.

A homlokzat attika-kiképzése egyértelmű kapcsolatkeresés Mende Valér közeli zeneiskolájának a századfordulós homlokzatával. Egészében utalás ez Mende építészetére, melyben ez az oromzatos homlokzatképzés visszatérő, jellegzetes motívum. Lehet ez a felvidéki pártázatos reneszánsz „népi változata", de visszaköszön az erdélyi-szász épületekről, a Kós Károly vezette „Fiatalok" körének épületeiről is.

A virágablak-motívum alkalmazásával Kerényi kilép a hagyományos tektonikus architektúrából. Tovább is lép: a homlokzatot már ornamentális felületként kezeli, vagyis képzőművészeti irányba mozdul el, „képarchitektúrát" hoz létre. Ez engem leginkább a szőttesek, a népi hímzések motívumvilágára emlékeztet, melyet Kerényi építészeti eszközökkel vasbetonba írt át. Ezzel a gesztussal egyúttal a képi metaforák, az asszociációk felé is „ablakot" nyit; nem véletlenül nevezik a helyiek „Virágablakos háznak" az épületet; az elnevezés a virágkehelyszerű megjelenésre és a centrális forma virágsziromszerűségére is emlékeztet.

A virágmotívum alkalmazása a népi ihletésű szecesszióval mutat kapcsolatot (lásd. Márkus Géza közeli Cifrapalotája), csak itt nem festett motívumként, hanem homlokzatképző architektonikus elemként jelenik meg.

Az ablakoknak különleges építészeti megoldása befelé mélyülő térbeliségük. Az ablakforma centrális kiképzése nem tektonikus jellegű, ellentmond a gravitációnak. A homlokzat viszont a lábakra állítás miatt megjeleníti a gravitációt, a tektonikát. A két ellentétes hatás így, kiegyenlítve egymást, végeredményben meglepően könnyeddé teszi a homlokzatot.

Még valamit erről a kagylószerűen bemélyedő ablakképzésről. Ez a barokkban-neobarokkban gyakori kagyló-motívum a szomszédos színházépület főbejáratánál is látható, ott ez a befelé mélyülő rovátkolt vakolatkeretezés kihangsúlyozza a főbejáratot.

Nagyon összetett tehát ez a homlokzati kialakítás, sokféle utalást találhatunk benne. Az épület a főtér szecessziós és neobarokk világára egyszerre reflektál, modernsége pedig Janáky István Aranyhomok szállójával rokonítja. Síkszerűsége és plasztikussága miatt tekinthető a szecessziós kísérletek némi barokk felhanggal átírt modern változatának. Kerényi ennél az épületnél eljutott egy új építészeti világ határáig, ez a homlokzat ennek a kapuja.

Ezt a kísérletet példa nélkülinek tartom a háború utáni modern magyar építészetben. Makovecz Imre építészetében kereshetünk-találhatunk hasonló szellemű próbálkozásokat. Talán ezek miatt érzem úgy, hogy miközben még mindig felforgatóan új és friss ez az épület, mégis nagyon „kecskeméti". Új, saját hangon szólal meg és közben illeszkedik a város és a főtér építészeti világához.

A Lakóépülettervezési Tanszék nevében összeállította: Vincze László DLA, Sugár Péter DLA

Juhász Ágnes DLA hallgató tanulmánykötete pdf-ként letölthető vagy online lapozható formában megnézhető itt.

Az archív képekért köszönet: Kerényi József családja, Kodály Intézet, Lechner Tudásközpont

Szerkesztette: Somogyi Krisztina