Nézőpontok/Vélemény
Helyzetkép a budavári fejlesztésekről - beszámoló
2012.06.08. 12:33
Június 5-én délután a FUGA Breuer Marcell termében tartott rendezvényen Zumbok Ferenc kormánybiztos, Nagy Ervin országos főépítész és Potzner Ferenc vezető tervező ismertette a Budai Várral kapcsolatos két, közelmúltban lefolytatott közbeszerzési eljárás – a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciója és a Várkert Bazár rekonstrukciója – jelenlegi helyzetét. A hallgatóság részéről a legnagyobb kérdést továbbra is a megfelelő jövőbeli funkciók megtalálása és azok életképessége jelentette.
Június 5-én délután a FUGA Budapesti Építészeti Központ Breuer Marcell termében tartott rendezvényen Zumbok Ferenc kormánybiztos, Nagy Ervin országos főépítész és Potzner Ferenc építész-művészettörténész, vezető tervező ismertette a Budai Várral kapcsolatos két, közelmúltban lefolytatott közbeszerzési eljárás – a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciója és a Várkert Bazár rekonstrukciója – jelenlegi helyzetét. A megjelenteket Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara (BÉK) elnöke köszöntötte. A résztvevők száma alacsonyabb volt a hasonló témában tartott korábbi rendezvényekhez képest, amiben a kora délutáni időpont is szerepet játszhatott.
Zumbok Ferenc, a Budai Vár fejlesztésével megbízott kormánybiztos a Várnegyed hosszú távú koncepciójával kapcsolatban kijelentette, hogy „ez elsősorban nem építészeti kérdés", hanem 15-20 szakma szoros együttműködésével valósulhat meg a jövőbeli teendőkhöz szükséges kiindulási alap megalkotása. A Várkert Bazár rekonstrukciójánál „a legfontosabb feladat a helyes és jó funkciók megtalálása", amivel a jelenlévők nagy része is egyetértett, ám mint a későbbi ismertetésből kiderült, a határozott elképzelések mellett számos opcionális megoldás is szóba jöhet. Zumbok Ferenc szerint az Ifipark idetelepítése a múltban elhibázott döntés volt, a túlzott használat tönkretette Ybl remekművét. Viszont „ha nem lesz pezsgő élet, hiába csináltunk itt akármit" - meg kell tehát találni az ésszerű egyensúlyt, a történeti környezetet még nem károsító kihasználtság optimális mértékét.
1/7
Bálint Imre - Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
Bálint Imre - Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
2/7
Zumbok FerencHelyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
Zumbok FerencHelyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
3/7
Nagy Ervin - Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
Nagy Ervin - Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
4/7
Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
5/7
Potzner Ferenc - Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
Potzner Ferenc - Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
6/7
Noll Tamás, Potzner Ferenc, Zumbok Ferenc, Nagy Ervin - FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
Noll Tamás, Potzner Ferenc, Zumbok Ferenc, Nagy Ervin - FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
7/7
A tervek - Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
A tervek - Helyzetkép a budavári fejlesztésekről, FUGA, 2102.június 5 fotó: Garai Péter
Nagy Ervin országos főépítész a közbeszerzési eljárások építészeti véleményezéséről beszélt. A Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójára összesen két anyag érkezett: „az egyik invenciózusabb volt, a másik realistább", valamint sok volt bennük a közös pont. Mindkét szakmai anyag színvonalas volt, a készítők arra a következtetésre jutottak, hogy a terület legnagyobb építészeti-városépítészeti problémáját a II. világháború utáni – nagyrészt a műemlékvédelem címén – végzett beavatkozások jelentik, amelyeket orvosolni kell. A Várkert Bazár rekonstrukciója kapcsán három anyag érkezett be – olyan irodáktól és tervezőktől, akik már korábban is foglalkoztak a területtel. Nagy Ervin kevesellte a pályázaton indulók számát – a feltételek azonban igen szigorúak voltak. A koncepciókat a kiírás szerinti funkcionális szempontok alapján rangsorolták, amiből a KÖZTI terve került ki győztesen.
Potzner Ferenc építész-művészettörténész – mindkét közbeszerzési eljárás nyertes vezető tervezője – a Várnegyed 25 éves fejlesztési tervével kapcsolatban elmondta, hogy a most készülő anyagot valójában egy „megvalósíthatósági tanulmánynak" szánják, amelyben a stratégiai alappontokat és fő irányokat kívánják lefektetni a jövőbeli beruházások számára. A koncepció az épületek tekintetében nem „kőbe vésett" funkcionális változtatásokat, hanem helyszínenként opcionális megoldásokat javasol, amelynek részleteit az építész korábban már több rendezvényen és az Építészfórumon is bemutatta. A közlekedés fejlesztése, a terület gyalogos megközelíthetőségének javítása, a mindent elözönlő „vásári parádé" kordában tartása, a turisták által bejárt terület „széthúzása", a kínálat szélesítése és emellett a lakónegyed polgári jellegének megőrzése jelenti a legfontosabb feladatokat. A Várnegyed füzérbe rendeződő tereinek és környező épületeinek funkcióját az adott helyszín történeti és tárgyi hagyományához kell igazítani, a Palota monokulturális jellegét pedig lazítani, színesíteni szükséges. Számos európai főváros példája mutatja, hogy az egykori uralkodói rezidenciákat a vegyes használat tartja életben. Potzner Ferenc hangsúlyozta, hogy rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik a Várban, amelyekre alapozva „helyükön lévő, jó dolgokat kell létrehozni, amelyek idevonzzák a turistákat", azonban nem szabad mindent feláldozni az idegenforgalom oltárán. A megalapozott, végleges terv és koncepció kidolgozásához kellő idő és további vizsgálatok (pl. közvélemény-kutatás) szükségesek, amelyekre a pályázat szűkös időtartama alatt nem nyílt lehetőség.
A Várkert Bazár rekonstrukciója a tervezett vári fejlesztések első és fontos üteme, ezzel kapcsolatban a tervező a közbeszerzési pályázatra készített szakmai anyagot ismertette, amely fő vonalaiban hasonló az Építészfórumon korábban bemutatott koncepcióhoz. Potzner Ferenc szerint a legfőbb kérdés az, hogy a Várbazár zárvány marad-e vagy integrálódni tud tágabb környezetébe; ehhez a közlekedési kapcsolatok fejlesztése stratégiai fontosságú, mind a Vár (sétányok, lépcsők, mozgólépcsők, kazamaták), mind Pest irányába (kishajójárat a Vigadó tértől). A rekonstrukció alapját az Ybl-féle koncepció maximális tiszteletben tartása és az ennek alárendelt, kiegyensúlyozott jövőbeli használatra való törekvés adja. Az eredeti állapot visszaállításához nagy segítséget nyújtanak a Kiscelli Múzeumból és a KÖH Tervtárából előkerült eredeti „leszámolási tervek" (Rechnungsplan), amelyek a mai megvalósulási terveknek felelnek meg. A pályázati kiírás viszonylag kötött programot tartalmazott a funkciókra vonatkozóan, ennek alapján a terem falain is bemutatott anyag az együttes két végét lezáró lakóépületekbe kiállítótereket és éttermet, a teraszokra vendéglátóhelyeket javasol, a tervezők az épület mögött, a terepszint alatt pedig többszintes mélygarázst és 1000 fős befogadóképességű, szekcionálható, többfunkciós rendezvényteret alakítanának ki. A terv szerint - a változatos tereplejtésnek köszönhetően - a földalatti terek menekülő lépcsőházai sem jelennének meg a Duna felőli látképben. Az Öntőház-udvar újra kapcsolatba kerülne a Várkerttel a kortinafalon újra megnyitott Ybl-féle átjárón keresztül, azonban angolpark helyett itt egy geometrikus rendszer jönne létre, frissebb, fiatalosabb világgal, amelynek elsődleges funkciója a Várba igyekvők fogadása lenne. Míg az Északi Pavilon klasszikus lépcsőrendszerével elsődlegesen a közlekedést szolgálná, az eredetileg csupán kulisszaként épült Déli (Fülke)-pavilonból csigalépcső vezetne le a közelmúltban feltárt ciszternákhoz, amely ezzel méltó, valódi funkciót ellátó párjává válna északi társának.
A hallgatóság közül többen aggályukat fogalmazták meg a projektben felvillantott funkciók életképességével és tényleges idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. Potzner Ferenc hangsúlyozta, hogy jelenleg szakértői csoportok foglalkoznak a pontos program és rendeltetés összeállításával, amely a későbbiekben fog véglegessé válni. Ezzel kapcsolatban néhány hozzászóló ismételten felvetette a Palotanegyed funkcionális átalakításának létjogosultságát. Többen a Várkert Bazár előtti tér és a Döbrentei utca gyalogos zónává alakítását szorgalmazták, amely egyfajta rávezető-fogadó területként egészen a Duna-partig kifuthatna. Zumbok Ferenc arról tájékoztatott, hogy most készül az Ybl Miklós tér átalakításának közlekedési hatástanulmánya, amelynek a reálisabb változata kiemelt szegély nélküli burkolatot irányoz elő a Lánchídtól az Apród utcáig – ez alapvető fontosságú lépés lenne a Várbazár hosszú távú „életben maradásához".
Garai Péter
07:08
zobokival szólva: nem kell mindent mindenáron meg- és beépíteni... 300 éve folyamatosan sűrítik ezt a nyomorult várost (na jó, ennek annak idején még volt némi magyarázata), aztán azóta is az van, hogy ha valahol van egy olyan terület, ahol valaha be volt építve, rögtön jön egy barom építész és vissza akarja építeni azt a nyomorult épületet, pont akkorában és pont oda... miért ne lehetne egy kellemes, szellős-parkos dombja ennek a szerencsétlen, kutyasz@rban fürdő városnak???
08:58
@nagylaszlo71: Kedves Nagy László, hadd nyugtassam meg: az üres telkek beépítéséről viszonylag ritkán dönt a tervező. Ráadásul foghíjtelkeken, lebombázott épületek helyén megmaradó "hiányokon" ritkán lehet valódi, kellemes, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas zöld területet kialakítani. Ezeknek nagyobb, összefüggő, a városfejlesztési koncepcióban meghatározott területeken kell(ene) illetve kell(ett volna) kialakulni. Egyébként pont a napokban volt egy furcsa élményem: német turista családnak segítettemeltalálni a MÜPÁ-ba a Népligettől, és a beszélgetés közben igen elismerően nyilatkoztak, hogy Budapestet milyen tisztának és rendezettnek találták. Persze, ettől még tudom, hogy mi milyen bizonyos kerületekben és területeken, ahol biztosan nem jártak, de azért nem reménytelen a helyzet. Szóval aki nincs teljesen belegörcsösödve, hogy ez a város rossz, ahogy van, és "kutyasz.rban fürdik", az olykor még valami szépet is felfedez benne... Üdvözlettel: "egy barom építész" :)
19:50
@Mizsei Anett: hát, pár észrevételem azért lenne: -az üres telkek beépítéséről vagy közparkká alakításáról helyi építési szabályzatok és rendezési tervlapok (természetesen végső soron egy -rábólintó-képviselő testület tagjai) döntenek, melyeket építészek készítenek -miért ne lehetne a foghíjtelkeken valódi, kellemes, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas zöld területet kialakítani? Ez csak fantázia és kreativitás kérdése.Pár példa szerintem egyből beugrik bárkinek. -Nagy László észrevételében osztom a kutyaszart és a tényt, hogy kevés a közpark, viszont nem értem a zoboki-ra való hivatkozási alapot. -a németek kedves emberek, egyrészt mindent megdícsérnek,és úgy is dícsérnek, mint egyik nő a másikat, amikor azon valamit elrontott a fodrász, másrészt elképzelem milyen horror előképekkel jöttek a balkánra, és ahhoz képest mennyivel jobbat találtak. -Budapest lehet tiszta és biztosan az is, más nagyvárosokhoz képest és lehet rendezett, mert egy szép rendszere és városszerkezete van, ami minket a kortársakat (csak) annyiban dícsér, hogy sikerült mindezt 100 évig megőriznünk. Nem kevés! csak az a szép zöld gyep...! üdv kün
10:13
@Kühn Péter: "Zumbok Ferenc, a Budai Vár fejlesztésével megbízott kormánybiztos a Várnegyed hosszú távú koncepciójával kapcsolatban kijelentette, hogy „ez elsősorban nem építészeti kérdés”" úgyhogy mindenki menjen szépen haza és olvassa el az újságban, már ha egyáltalán írnak róla, hogy mit építtetett a Budavári Kht. Oszt jóvan.
14:08
@FenyvesiHK: Ez a kijelentés egy sokkal tágabb problémát jelez. Tapasztalom, hogy a társadalom nagyobb része szerint egy építési feladat megfogalmazása nem építészeti kérdés, sőt sajnos az is tapasztalható, hogy maga az épület létrehozása sem. Ráadásul ilyen véleményeket egyre többet hallok még építész végzettségű kollégáktól is. Szerintem egy, az építészetre, társadalomra igen káros folyamatban vagyunk, aminek egyik generálója maga az építész társadalom egy része, természetesen az alap az, hogy az építész szakmai elemzés az öncélú csoportérdekeket kérdőjelezné meg. Huszti István
08:37
@HI: nem tudom, feltűnt-e hogy ez a beszámoló nem arról szólt, amihez a kommentek érkeztek - kivéve pákozdi urat. a további észrevételek az ő megszólalása ürügyén rágcsálnak csupasz kutyacsontot. pedig még csak nem is az ő koncepcióját kellene/lehetne véleményezni, hanem a cikkben vázolt utat, ami minimum kételyeket ébreszt. egyetértve azzal, h elsősorban nem építészeti, hanem programalkotási kérdésről van szó, amely program erősen át van politizálva, mégiscsak az építészeti tervek készülnek ezerrel, merthogy ez a bejövő pénz feltétele. a beépítés pedig ezen tervek alapján történik. majd. a tervek ellen sokfelől érkezett szakmai kifogás, ezek mindegyike kivétel nélkül lesöprésre került a döntéshozók aztalkájáról. a tervek rendületlenül készülnek tovább. kutyaszar helyett ezen kéne morgolódni az építész szakmának - morgolódáson kívül egyelőre láthatóan nincs más eszköze, de hátha. a húsos kutyacsontot persze lehet várni, és bombasztikusan jól megoldani majd az adódó építészeti feladatot. egyébként nagyon ajánlom elolvasni örkény egyik (nem a legkiválóbb) egypercesét: a vár mindenkié! címmel. szerintem a mozgólépcső ötletét tőle lopták... üdv za
11:01
@Zöldi Anna: Nem értem a megjegyzést, ha arról van szó, hogy adott témában csak adott dolgokra szabad gondolni, akkor szóljatok, nem töltöm itt az időt. "...elsősorban nem építészeti, hanem programalkotási kérdésről van szó,..." Én csak arra tettem megjegyzést, hogy a program nagyon is építészeti kérdés. Ha a T. szerkesztőség úgy gondolja, hogy a véleménynyilvánítás eme formája nem megengedhető szóljon, vagy zárjon ki, tűzzön ki vérdíjat, stb. Huszti István
14:29
@HI: bocsi, én nem a t szerkesztőség vagyok, pusztán zöldi anna. a program szerintem nem elsősorban építészeti kérdés. nem az dönt pl a nemzeti galéria kitelepítéséről, h tudunk-e klafa múzeumot tervezni helyette - nyilván tudunk. mégis...és így tovább. építészeti minőségtől függetlenül lehet egy program indokolt, avagy elhibázott. és fordítva, nagyon jó programot, nemes szándékot is hazavághat a pocsék építészeti megvalósítás. a kettő nyilván összefügg, de véleményem szerint elsődleges a jól átgondolt, finanszírozható, és főképp a közérdeket szolgáló program, ha már közkincsről van szó. és a vár ugye ilyen? mondom én, olvassunk örkényt
17:36
@Zöldi Anna: BOCSÁNAT! Visszaveszem Sári nevű komondoromtól az esti csontot, betérdelek a sarokba és csendben rágcsálni fogom, miközben Örkényt olvasok. Azt hiszem tényleg megbocsájthatatlan, ha trendi építészeti felfogástól eltérő a véleményem, no meg az, hogy le is merem írni....nahát! Huszti István
20:14
@Zöldi Anna: Kedves Anna, a pákozdi szó (miután az Önéhez hasonlóan nem nicknév) nagy Pével íródik, de ez a hozzászólása kapcsán az egyetlen szurkapiszkám :-). A Vár rekonstrukciójával az a legnagyobb baj, hogy piszkosul nem történik semmi. Nyilván nincs elég pénz, de hogy ennyire ne lenne... Hogy azokat a foncsorozott, szemét palota-ablakokat kelljen bámulnunk huszonéve, hogy a Szarvas térről lassan már ne lehessen felkapaszkodni az idő és a fagy által szétmart lépcsőkön a Budapesti Történeti Múzeumhoz... Miközben folyik az ezermilliárdos fantazmagóriákon való meddő élvezkedés! Ahelyett, hogy két hét - egy hónap alatt összeraknák az intézkedési tervet, és még ősszel nekilátnának a létező pénzek birtokában az értelmes tevékenységnek. Tényleg röhej. Amíg be nem omlik egy barlang, amíg tényleg le nem dől egy falszakasz, itt semmi se fog történni. Csak a Várbazár költségvetése fog tovább sokszorozódni, ahogy a szaksajtóban történt 2011 januárjától ez év elejéig: 3,1 milliárdról 8 milliárd fölé. Mi történik itt?
13:19
@Mizsei Anett: Mizsei Anettnek: végre egy pozitív hang! Budapest ui. koszos, különösen a Nagykörút és a Dózsa György út-Fiumei út-Haller utca között, de én tudnék a mocsokban sokkal magasabb életszínvonalon és sokkal zavartalanabbul, szinte a lakók közmegegyezése szerint hempergő fővárost említeni.
05:06
Miután a Budai Vár 25 éves fejlesztési koncepciójával kapcsolatban szinte semmi konkrétum nem derült ki a fentiekből, ismételten, de röviden, tézis-szerűen, összefoglalom a javaslataimat. Mondandómat bővebben az Építészfórumon és a Kommentár című lap 2011/3. számában fejtettem ki „A Budai Vár megmentése” című írásomban. Az alábbiakban ezekhez képest változások vannak, főleg, mert jó gondolatnak tartom egy Palotamúzeum létrehozását. Az összefoglaló tartalma: 1. Palotanegyed 2. Várbazár 3. A Szent György tér és környéke 4. Polgárváros 5. Barlangrendszer 6. A Várfalak előtt és alatt 7. A költségek forrása, arányai és viselőik 1. Palotanegyed • Galéria maradjon az A, B, C szárnyban • Széchényi Könyvtár is az F-szárnyban, felújított logisztikával • Új Palotamúzeum (nem Budapesti Történeti Múzeum, nem is Vármúzeum) • A Palotamúzeum rekonstruált termekkel a D szárny egy részében, a máig megmaradt és eredeti fényében helyreállítandó volt Trónteremmel és akörül • Tisztított profilú, felújított Vártörténeti Múzeum az E szárnyban a szárnyas oltárokkal + a kőtár, centrumban az Anjou-kori szobrokkal • Kormányzati épületek nélküli, civil Palotanegyed, de a Köztársasági Elnöki hivatal maradjon a Szent György téren 2. Várbazár • Funkciója: alternatív bejárat a Palotanegyedbe, a fenti szakaszon mozgólépcsővel • Előtte buszparkoló a Várkert Kioszk és kb. a Lánchíd 19 szálloda vonala közé. Alatta autóparkoló. • A Várbazár „műtermeiben” ajándék, üdítő és könyvárusítás, alkalmi kézműves vásár, felettük étterem • A Lánchíd utca maradjon nyitott a gépkocsi-forgalom számára • Gyalogoshíd a Dunára nem kell, villamos- és kishajó-megálló viszont igen, közlekedési lámpával és lépcsővel 3. A Szent György tér és környéke • Hadtestparancsnokság romját lebontani • Helyére és a Dísz tértől a Sikló vonaláig (illetve az A épület sarkáig, de az A épület északi homlokzata előtt teresedést hagyva a Sándor Palota déli homlokzatának vonaláig) egy-két emeletes magán-lakóházak épülhetnének, a Polgárváros folytatásaként • Ennek keretében megvizsgálni egy új, É-D-i utca nyitásának lehetőségét a Dísz tér közepétől délre • A Teleki palota és a lovarda helyén is a Polgárváros új házai képeznék a térfalat a mostani “Hollós” kapuig (tehát az A épület sarkáig) • A Fehérvári kaputól kezdődő séta-árok megszűnne, a házak a Várfaltól csupán egy sétánnyal hátrébb húzva épülnének. Ide fákat kéne telepíteni, a Tóth Árpád sétány mintájára. • A Köztársasági Elnöki hivatal és Táncszínház maradjon itt. 4. Polgárváros • A lakosság-számot növelni • Intézményeket ritkítani • MTA épületeiből színvonalas lakóházak, egy emelet visszabontandó az Úri u. 30.-ról • A parkolás legyen tilos a Szentháromság téren • A Szentháromság-téri volt Pénzügyminisztériumból szálloda • A volt Külügyminisztérium Dísz téri foghíjára lakóházat építeni (de nem visszahozva a volt külügyi épület túlméretes tömegét, tehát nem négy szint + tetőtérrel) • Ideiglenes pavilonokat bárhová is csak ideiglenesen • Kultúrát, de ne fesztiválokat a Vár utcáira 5. Barlangrendszer • Megerősíteni • Autógarázs céljára átalakítani, sok gyalogos-liftes bejárattal a Polgárvárosból • Ez a legnagyobb „közös költségű” tétel • Elkészültéig a parkolást engedélyezni kell a Polgárváros utcáin (kb. 530 parkolóhely) 6. A Várfalak előtt és alatt • A falakat takaró lakóházak visszabontása reménytelen • Új szabályozással védeni a falak látványát • A Palota-út alatt korlátozott magasságú házak engedélyezhetők • Buszparkolás maradjon a Hunyadi és a Palota úton is: összesen 50 busz, kb. 2000 utassal • Parknak meghagyni a Lánchíd utca Duna felőli oldalát és a Szarvas-ház melletti feljáratot 7. A költségek forrása, arányai és viselőik • Az új lakóházak beruházóitól (50%) • EU-s forrásokból (Palotamúzeum rész-finanszírozása: 25%) • Állami költségvetés (a Széchényi könyvtárra: 5%) • Önkormányzat (tervezés és garázs rész-finanszírozása: 20%)
07:00
@Pákozdi Imre: anyám, borogass: "barlangrendszer: autógarázs céljára átalakítani" ;-((((((((((((((((((
10:05
@nagylaszlo71: Nem tudom, jart-e a barlangokban. En igen, es nem nagy pukkantas. Egy kis reszuk megorizheto lenne, emleknek.
12:52
@Pákozdi Imre: "• Galéria maradjon az A, B, C szárnyban" Ez eddig rendbe is lenne, de ugye nem a jelenlegi belső kinézettel gondolta? "• Hadtestparancsnokság romját lebontani" Nekem hirtelen az az érzésem támadt az elbontás szó "hallatán", mint amikor elbontották a Habsburg lépcsőt, vagy a Lovardát... _______________________________________________ http://kronosz.sinuslink.hu