Design/Belsőépítészet
Hófehér magyar labirintus a Lipcsei Könyvvásáron
2017.03.27. 13:00
A szavak közötti üres, mégis jelentéssel bíró, nyelveken és kultúrákon átívelő tér, a szóköz volt a 2017-es Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának témája. A vásári hagyományokkal drasztikusan szakító stand a Lead82 alkotócsoport munkájaként, Salát Zalán Péter kétszeres Német Formatervezési Díj arany fokozatával és kétszeres Red Dot-díjjal kitüntetett art director vezetésével jött létre.
A szavak közti csend állt a 2017-es magyar pavilon fókuszában Lipcsében
Idén is a Collegium Hungaricum Berlin rendezte meghívásos építészeti pályázaton dőlt el, ki legyen a lipcsei megjelenés tervezője. 2016-ban, az első pályázatot követően a győztes Sporaarchitects komoly minőségi mércét állított fel a „furnitecture" gondolat jegyében fogant standbútorukkal. 2017-ben még komolyabb kihívás várta a meghívott tervezőket: az idei kiírás a pavilon bútorát, a grafikai kialakítást és a pavilon üzenetét egységes egészként kezelte, a művészeti koncepciót állítva a középpontba az elmúlt évben megjelent könyvek tetszőlegesen összeállított listája helyett.
2017-ben a Lead82 nyílt alkotócsoport terve bizonyult a legerősebbnek, így a Salát Zalán Péter art director, Sztranyák Zsófia grafikus képzőművész, valamint Sztranyák Gergely és Zilahi Péter építészek erre a feladatra összeállt négyese valósíthatta meg elképzeléseit, a CHB kollektívájával együttműködve. A kreatív koncepció a szavak közötti üres, mégis jelentéssel bíró, nyelveken és kultúrákon átívelő teret: a szóközt helyezi a középpontba. A komplex pavilon építészetileg, grafikai megjelenésében és szellemiségében is újszerű, a különböző érzékelési területekre tett benyomások összjátékával maradandó élményt kínál a Könyvvásár látogatóinak.
6/6
a Lipcsei Könyvvásár magyar standja - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter (Lead82)
a Lipcsei Könyvvásár magyar standja - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter (Lead82)
A "Csend legbelül" (Stille im Innersten) névre keresztelt koncepció labirintusba vezeti a betérőt, ahol magunk mögött hagyhatjuk a vásári nyüzsgést. Az építészeti kialakítás a két pécsi alkotó: Sztranyák Gergely és Zilahi Péter munkája, és a Pausz Design helyi kivitelező csapatot dicséri. A fölénk magasodó falakon az utóbbi évben németül megjelent magyar irodalmi művek részletei olvashatóak, ezeket az ősi szitázási technikával nyomtatták a falakra. A labirintus mélyebb rétegei felé haladva a látható betűk lassan elfogynak – helyüket a szöveg mintázta szóközök hálózata veszi át. "A szavak között megbúvó, szerény láthatatlanságba burkolózó karakter ezeréves diadalútját ünnepeljük." – írja Szablyár Eszter a bevezetőben, amely németül természetesen a labirintus kezdőfalán is olvasható. A feliratok a helyszín ihletésében az egykori kiváló grafikus és betűtervező, Albert Kapr professzor Leipziger Antiqua betűtípusával készültek. A koncepció értelmezésében a helyszínen elhelyezett művészkönyvek segítik a látogatókat – a kimagasló igényességgel összeállított kiadványok Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia és Németh L. Dániel munkáját dicsérik.
A pavilon legmélyén fedett, zárt tér várta a látogatókat. A kápolna a legbelső csend helyszíne; itt Tesch Kata csendzenéje kínált elmélyülést a megfáradt vásárlátogatóknak. A Londonban élő magyar médiaművész testhangokból, valamint a NASA által rögzített "bolygóhangokból" állította össze a fejhallgatókon keresztül élvezhető akusztikus installációt.
5/6
a Lipcsei Könyvvásár magyar standja - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter (Lead82)
a Lipcsei Könyvvásár magyar standja - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter (Lead82)
A könyvvásár látogatói a falra kihelyezett kártyákról a szükséges információkhoz is hozzájuthattak – így magukkal vihették az elmúlt év magyar megjelenéseinek listáját, a kiemelt könyvek idézeteit vagy a kísérőrendezvények programját.
A 2017-es könyvvásári megjelenés a Publishing Hungary Program keretében a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával valósul meg.
forrás: sajtóközlemény
08:36
Hófehér falak között, a belső szobában, fejhallgatóval... Otthon, vagy egy klinikán, netán ápoltak társaságában. Ez azonban kiállítás.
Egy kiállítás tárgyak és akciók nélkül, pusztán feliratokra és a designre hagyatkozva halott ügy. A fehér szín alkalmazása pedig a nagy, mai félreértések tárgya. A fehér, mint uralkodó - esetleg kizárólagos - burkolószín a homlokzatokon és a tetőn lehet csodás, monumentális, meghökkentő, az origót jelentő, az alfa és az omega. A belsőépítészetben azonban már problémás a dolog, mert bent létezni, dolgozni, pihenni akarunk, nem pedig folyamatosan megdöbbentve lenni. Másrészt egy kiállítási stand akkor jó, ha vonz, méghozzá nem rejtőzködéssel, hanem információkkal, gazdagsággal, barátságos mosollyal, akciókkal, első pillantásra is felfedezésre csábító érdekességekkel. Ennek megfelelően lehet talmi, de elzárkózó soha. Kivétel, ha a kiállítás tárgya egyértelműen a misztérium maga, vagy ha az installáció olyan személyről, könyvről, tárgyról szól, amely népszerű és amelynek a látogatók számára ismert és várt lényegét ígéri, a közhelyszerűnél részletesebb felbontásban. Namost a magyar könyvkiadás Németországban ismert kategória, de nem ikonikus, nem kultikus, nem mindenki által felfedezni kívánt jelenség. Ezért pozícionálási hiba az ilyen, lipcsei típusú, bujócskázó, rejtélyeskedő, minimal artra játszó pavilon.
Viszont ikonikus, kultikus, mindenki által felfedezni kívánt dolog lenne Esterházy Péter személye és műve, halálának első évfordulója alkalmából, az októberi Frankfurti Könyvvásáron. (Tudom, hogy július 14-én hunyt el...). Őróla és a művéről lehetne egylendületű, nagystílű, bemutató-közelhozó és igen, akár intim, belső terekbe is csábító, nagyszabású kiállítást készíteni. Mert EP-t Németországban ismerik, szeretik, évtizedek óta fordítják és kiadják.