Hogy válhat újra mintává a József Attila-lakótelep?

"Célunk a kommersz, középszerű megoldások helyett olyan építészeti gondolkodás alkalmazása mellyel a lakótelep ismét mintául szolgálhat, illetve értékét növelheti." - összegzi koncepciójukat Zoltán Erzsébet Szeréna, Gyergyák János, Gál Bence és Gál-Mózes Anett, amellyel megnyerték a József Attila-lakótelep településrendezési és építészeti tervpályázatát. 

Budapest egyik legkedveltebb lakótelepe megépítése óta nem sokat változott, miközben kifejlődött jelentős növényzete komoly értékké vált. A műszakilag elöregedő típusépületek energetikai korszerűsítése, a lift nélküli épületek felvonóval történő bővítése a társasházak jogos igénye. Emellett az épületek külső megújítása, a zöldfelületek, a közterületi rendszer igényekhez igazítása, parkok, pavilonok, kialakítása és a lakótelep közösségi központjának rendezése, s Üllői úti zajvédelme volt a kiíró célja. 

A lakótelep többször hangsúlyozott legfőbb értéke a fás, ligetes zöldfelület, ígyhát a tervező csapat ezek megőrzéséével, ám egy új telekstruktúrával, közösségi funkciók válaszolt a tervezési feladatra, amellyel a használati érték is növekszik.  Építészeti koncepciójukat olyan megoldások szolgálják, mint a közösségi felületek többszintű kialakítása, aktív közösségek létrehozása; hiányzó lakótelepi funkciók kiépítése, közösségi közlekedési hálózat és annak csomópontjainak fejlesztése, magántulajdon védelme illetve az egységesített bővítési lehetőségek biztosítása (építési helyek kijelölése, településképi arculati elemek meghatározása) és nem utolsósorban kortárs, magas építészeti minőségű, fenntartható lakókörnyezet kialakítása. 

A területfejlesztés átfogó koncepciója

Meglévő zöldfelület megőrzése és aktivizálása:
A lakótelep többször hangsúlyozott legfőbb értékének, a fás, ligetes zöldfelületek megőrzése és új telekstruktúrával és közösségi funkciókkal a terület használatának növelése – a külső határtalan terek „lehatárolása". 

Közösségi felületek többszintű kialakítása – Aktív közösségek létrehozása (közösségi fejlesztések illetve közösségi építések):
A szomszédsági viszony erősítése több szintű térhasználattal: lépcsőház közösség - lakótömbközösség (önkormányzattól ideiglenes időre átadott területen – külső közösségi tér (lakótelepi - önkormányzati terület) – városi tér (kerületi közösség - önkormányzati terület).

Hiányzó vagy alulméretezett lakótelepi funkciók kiépítése:
A lakótelep (közel 20.000 ember) számára szükséges kulturális (közösségi ház + tudásközpont), rekreációs és kereskedelmi (piacok) felületek létrehozása illetve egy nagyobb, kerületi szintű zöldfelület kialakítása

Közösségi közlekedési hálózat és annak csomópontjainak fejlesztése:
A közösségi, a megosztott valamint a gyalogos és biciklis közlekedés
infrastruktúrájának fejlesztése, intermodális helyi csomópontok kiépítése annak érdekében, hogy a lakótelepen az autófüggőséget csökkentsük.

Magántulajdon (lakások) védelme illetve az egységesített bővítési lehetőségek biztosítása (építési helyek kijelölése, településképi arculati elemek meghatározása):
A magántulajdon tisztelete, annak bővítési lehetőségének előkészítése, mely azonban minden esetben a helyi közösség egyetértésben valósulhat meg (más magántulajdon védelme), a lakótelep egységes arculati iránymutatása mellett.

Kortárs, magas építészeti minőségű, fenntartható lakókörnyezet kialakítása:
A lakótelep építésének idejében (1956-1963) korának mintaprojektje volt (telepítése, belső terek, új szerkezetek, új anyagok, szalagrendszerű szervezési módszer) mely az elmúlt 50 évben elavult. Célunk a kommersz, középszerű megoldások helyett olyan építészeti gondolkodás alkalmazása mellyel a lakótelep ismét mintául szolgálhat, illetve értékét növelheti.