Ilyen volt a Magasépítés 2017 konferencia

Elvándorló szakmunkások, elavult technológiák használata, folyamatosan emelkedő árak, a projektek irányításgondjai - többek között ezek jelentik a magasépítő-ipari szektor legégetőbb problémáit. A Magasépítés 2017 konferencia a kihívások leküzdésére és az ágazat fejlődésére kereste a megoldást. 

Mérsékelt növekedés a termelésben és munkaerőhiány – Az építőipar kihívásait elemezte a Magasépítés 2017 konferencia

Hazánkban 8 év alatt körülbelül 36 ezer szakképzett munkaerő tűnt el az építőiparból, a vállalatok döntő többsége hivatalosan 4 vagy annál kevesebb munkavállalót alkalmaz, míg az ágazati termelékenység az Európai Unión belül hazánkban a legalacsonyabbak között szerepel. A március 8-án megrendezett Magasépítés 2017 konferencián mintegy 450 regisztrált érdeklődő ismerhette meg a magasépítő-ipar aktuális problémáit illetve azok lehetséges megoldásait. A résztvevők szakmai előadások és a kerekasztal-beszélgetés segítségével átfogó képet kaptak a hazai építőipar teljesítőképességéről és eredményeiről, az ágazat jövőjét meghatározó változásokról.

Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szövetsége) és az MMK (Magyar Mérnöki Kamara) fővédnökségével rendezték meg a Magasépítés 2017 konferenciát a Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai új épületében. A rendezvény azzal a céllal jött létre - a Market, a KÉSZ, a STRABAG, a ZÁÉV, a Bau-Systeme 92, a Betonpartner, illetve a Ferrobeton támogatásával -, hogy a piaci szereplők között valós párbeszéd induljon el, illetve az érdeklődők hasznos információkat kapjanak az ágazatot érintő kérdések orvoslásához neves szakértők előadásai révén.

A prezentációk során a magyar építőipar meghatározó szereplői az elmúlt pár évben nagymértékben átalakult, magyar magasépítő-ipari szektor jellegzetességeit járták körül. A hét szakmai előadás alapján összefoglalva elmondható, hogy az ágazat legégetőbb problémái között a szakmunkások elvándorlása; az elavult technológiák használata; a folyamatosan emelkedő árak, a projektek irányításgondjai, valamint a partnerség hiánya szerepelnek. 2017-ben a kapacitás- valamint a munkaerőhiány jelenti az új beruházások, fejlesztések indításának és a meglévők befejezésének legnagyobb kihívását. Az építőiparban foglalkoztatottak száma Magyarországon jelenleg 272 ezer fő, míg a háromszor nagyobb területű Németországban majdnem tízszer annyian dolgoznak e területen. Itthon 2008 és 2016 között mintegy 36 ezerrel csökkent a munkavállalók száma, 12 ezren dolgoznak külföldön regisztráltan, ám a becslések szerint további 30 ezren nem regisztrált módon végeznek munkát más országokban.

Scheer Sándor, a Market vezérigazgatója kezdőelőadásában kiemelte annak fontosságát, hogy a nemzetközi, kifejezetten a nyugat-európai piac által diktált tendenciákat a lehetőségekhez mérten Magyarországnak is követnie kell, ez pedig a munkavállalók időbeosztását, fizetését, illetve munkakörülményeit is merőben érinti. A szakértő nyomatékosította továbbá, hogy az építőiparból jelenleg több mint 20-30.000 munkavállaló hiányzik, melynek pótlása elengedhetetlen az ágazat hatékonyságának növekedésében, ehhez pedig szükséges a külföldön dolgozó magyarok hazavonzása. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a magasépítő szektor nem 30-40%-os, hanem mindössze 5-8%-os árréssel dolgozik, ráadásul a megemelkedett árak ellenére képtelenség az építkezésen dolgozók fizetésemelését biztosítani, mivel a plusz árrést az anyagbeszállítók emelkedett árai felemésztik. Meglátása szerint jelenleg nincs együttműködés a piac szereplői közt, hiányzik a megfelelő kommunikáció és a rendszeres konzultáció, továbbá alacsony a projektmanagement cégek és a gyakorlati érzékkel rendelkező tervezők száma. Az előadás lezárásaként a Market vezérigazgatója kiemelte, hogy az iparág résztvevőinek változtatnia kell annak érdekében, hogy a szektor láthatóan fejlődjön.

Forján Mátyás, a Schilling és Társai Kft. ügyvezető igazgatója szerint e tendencia visszafordítható lehet az ágazat érdekérvényesítési erejének folyamatos növelésével, reális munkadíjakkal és csökkenő közterhekkel, megfelelően képzett utánpótlással, a munkavállalók folyamatos képzésével, átképzésével és a munkakörülmények – öltözőszekrények, tisztálkodási lehetőségek és étkezési helyek – kialakításával, javításával. “Célirányos toborzást követően azokban a térségekben, ahol a jelenlegi nyilvántartás szerint felszabadítható lehet a munkaerő, lehetőséget látunk bizonyos részfeladatok betanítására, melyekkel a jelenlegi kapacitáshiány csökkenne. A legfeljebb 6 hónapnyi betanítást követően szerződéses munkaviszony garantálná a befektetés megtérülését. Fontos megjegyezni, hogy ebben a folyamatban természetesen a szakképzési felügyeleti szervek közreműködése elengedhetetlen." – véli a szakértő.

Varga Mihály, a KÉSZ elnöke a transzparens árképzés kérdésköréről beszélt: „Általánosan jellemző a piacra, hogy a nagyobb szabású projekteknél előre kalkulált büdzsé elcsúszik, amikor a megvalósítás a tenderezés szakaszába ér. Jogos kérdés tehát, hogy mi befolyásolja egy projekt költségvetését. Az egyik legfontosabb tényező az élőmunka költsége. A szakembereket meg kell fizetni és tartani, mert ők a kulcsai a minőségi munkavégzésnek. Ezen felül nem mindegy a piac leterheltsége sem: vannak-e szabad kapacitások, elérhetőek-e a szükséges alapanyag mennyiségek. Az ajánlatkérési dokumentáció minősége alapvetően meghatározza, hogy milyen színvonalú vállalkozói ajánlatot fog kapni a megrendelő. A beruházók és a tervezők felelőssége, hogy a költségvetés kiírásokat kimondottan erre képzett szakemberek, kalkulátorok, mérnökök állítsák össze. Továbbá szükségszerűnek látjuk az ágazatra kidolgozott költségvetés készítő rendszer elkészítését és alkalmazását a jövőben."

Kreinbacher József, az MHH vezérigazgatója előadásában összegezte mi szükséges egy-egy projekt eredményességéhez: „Az építmény, a projekt gondolatának megszületésétől a tervezés, a kiírás készítésére, a tendereztetésen a vállalkozásba adáson, a kivitelezésen át egészen az átadásig, a megrendelő és a beruházó szervesen együtt dolgozik az általa kiválasztott szakemberekkel. De kik ezek a tervezők, műszaki és munkavédelmi ellenőrök, szakreferensek? Az ő munkájuk, szakmai tudásuk, emberi hozzáállásuk hihetetlen mértékben felértékelődik és elengedhetetlen egy sikeres projekt megvalósításánál. Nagyon fontos a bizalom, az egymás iránt tanúsított kölcsönös tisztelet, ám ezen a téren van még mit javítanunk. Ez pedig a teljes ágazat sikeres működésének és jövőbeni versenyképességnek, valamint teljesítőképességnek a kulcsa."

A konferencián elhangzott Gönczöl Péter, a STRABAG ügyvezető igazgatójának prezentációjában, hogy a termelési mutatók nemzetközi összehasonlítása alapján Magyarország alulmarad más európai országokhoz képest: a termelékenység hazánkban évente mindössze 79 ezer euró, míg például a szomszédos Szlovéniában 111 ezer, Ausztriában pedig 1 millió euró. A szakértők beszámolói szerint Magyarországon az építőipart kényszervállalkozások sora jellemzi, a 250 főt meghaladó foglalkoztatók száma az összes vállalat kevesebb, mint 0,02%-a, míg 4 vagy annál kevesebb főt 89,69%-uk foglalkoztat. A vállalkozásokra a gépesítés, az eszközök és segédeszközök hiánya jellemző, így a vezető technológiák bevezetése szinte lehetetlen.

Habár a magyar építőipari vállalkozások és a foglalkoztatottak Európa legkevésbé hatékony termelői, számos módszerrel javíthatóak a számok. A hatékonyság sokféleképpen növelhető, így például a szakértők javasolják, hogy a vállalatok a jövőben jól szervezett struktúrát alakítsanak ki, az erőforrásokat minél jobban koncentrálják, fordítsanak a gépesítésre. Amennyiben az építőipari cégeknek lehetőségük nyílik rá, alkalmazzanak iparosított technológiákat, minél inkább specializálódjanak egyfajta területre, valamint konzekvensen vezessék a projekteket.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre is sor került Peresztegi Imre (ZÁÉV), Szalados László (KÉSZ), Noah Steinberg (Wing), Gönczöl Péter (Strabag), Barsiné Pataky Etelka (MMK), Skardelli György (Közti) és Peterka Attila (WHB) részvételével. A kerekasztal tagjai válaszoltak a jelenlévők által feltett kérdésekre, valamint hangsúlyozták, hogy a felelős megrendelői magatartás nagymértékben hozzájárul a termelés növekedéséhez, ehhez pedig szükséges a megrendelők elképzeléseinek tudatos, a büdzséhez igazított, pontos megfogalmazása, a gyors és határozott döntési mechanizmus, valamint a tervezői kontroll megléte.

Összegezve elmondható, a magyar építőiparnak reális árakat szabva, kellő időráfordítással és minőséget képviselve számos lehetősége van a változásra, a kihívások leküzdésére. A Magasépítés 2017 pedig egy jó alapot nyújtott arra, hogy minden résztvevő levonja azon következtetéseket, melyek segítségével javulhat, fejlődhet az ágazat.

forrás: sajtóközlemény