Intelligens tájak – konferenciabeszámoló

2023. november 9-10-én, Veszprémben zajlott az Intelligens tájak konferencia a Kortárs Építészeti Központ és a PAD Alapítvány szervezésében. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa egyik kiemelt záróeseményének a programév legnagyobb kulturális fejlesztése, az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ adott otthont. A konferencia célkitűzése, hogy platformot teremtsen a Veszprém-Balaton régió jelenét és jövőjét formáló szereplők között, és aktív párbeszéd alakuljon a táj, az épített környezet, a gazdaság és kultúra egymáshoz való viszonyáról.

A konferencia nemzetközi meghívott előadói hasonló régiók stratégiaalkotási módszereiről tartottak előadásokat. A konferencia részeként bemutatták a TÁJTÉKA eszköztár harmadik kötetét, ami összefoglalja a többéves program eredményeit és más régióknak is hasznos módszereket, kezdeményezéseket mutat be a régió lehetséges jövőképei mellett.

A konferencia házigazdája, Bozsik Barbara, a TÁJTÉKA projektvezetője szólította színpadra az előadókat.

A köszöntő beszédeket Markovits Aliz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Szemerey Samu, a Kortárs Építészeti Központ szakmai vezetője tartották.

A konferencia első szekciója a fenntartható gazdasági ökoszisztéma-építésről szólt. Kaisa Schmidt-Thomé, a Demos Helsinki kutatási igazgatója előadását azzal kezdte, hogy a "fenntarthatóság" ma már kevés, "regeneratív" beavatkozásokra van szükség. A fenntartható építés témájára reagálva érdekes adattal szolgált: ha Anglia ilyen ütemben folytatja építési beruházásait, a szektor önmagában feléli az ország teljes karbon-kvótáját. A követendő irányt új típusú, közösségi projektekben (future-proof communities) látja, amit példákkal illusztrált: Living streets in Ghent; De Ceuvel – Amsterdam; Tasinge square – Koppenhága; Oodi Library – Helsinki; Refugees Kitchen – Essen.

A "Fenntartható gazdasági ökoszisztéma-építés" kerekasztal-beszélgetést Tüske Ferenc építészeti újságíró, szervezetfejlesztő, a Belsőörs közösségi tér alapítója vezette. A beszélgetés vendégei rövid prezentációkkal mutatkoztak be.

Dr. Fazekas Zsuzsanna kertészmérnök, kutató, az ’Ezt-VEdd’ EIP operatív csoport tagja. A csoport célja, hogy innovatív szolgáltatások kidolgozása révén erősítse a kistermelők és élelmiszerfeldolgozók rövid ellátási láncokba (REL) integrálását, a termelés növelését és biztonságosabbá tételét és támogassa az egész helyi élelmiszerszektor bővülését. Előadásában bemutatta a helyi kistermelőkkel folytatott interjúk eredményeit, és az igények alapján szervezett tréningeket.

Horváth Tamás szerint nagy az igény a településeken a közösségben létezésre, ennek alapja pedig a közös hely. 2022-ben alapította Káptalantótiban a Parókia Coworking irodát, hogy ezzel segítse a helyi vállalkozói együttműködéseket. Elmondása szerint elsősorban a betelepülő közösség és a közelben nyaralók kapcsolódnak be leginkább a programokba.

Sarah Simeone az olaszországi Materahub képviseletében bemutatta a szervezet futó projektjeit, melyek elsősorban a kulturális turizmus, a helyi örökség és a közösségépítés témakörében szerveződnek.

Az Open School for Village Hosts programjuk következő meetupja Budapesten lesz december 7-én, amelyre mindenkit szívesen látnak.

Dr. Sulyok Márta Judit a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszékének tudományos főmunkatársa, valamint a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet vezetője a táji környezetre építő és a vízpartot helyzetbe hozó turisztikai célokról, valamint a kívülről érkező vállalkozók szerepkereséséről beszélt.

A kerekasztal-beszélgetés a régiót érintő gyors változások, a turizmus fellendülése, a helyiek és betelepülők közti törésvonalak és a helyiek gazdasági lehetőségeinek megértéséről folyt.

A beszélgetés után a második keynote előadó, Alexandra Palconi-Sitov következett. A temesvári Prin Banat Egyesület alapító elnökeként a történelmi bánsági régió népszerűsítéséért dolgozik. Kurátora a 2016-ban létrehozott Moving Fireplaces ("Vándorló kandallók") projektnek, amely a történetmesélés és a kortárs művészet eszközeivel hívja fel a figyelmet a menedékkérők helyzetére. A projekthez kapcsolódó kutatómunka hatására saját gyökereinek felkutatásába kezdett.

A második, "Hétköznapi kultúra és életmód" című panelbeszélgetés házigazdája Winkler Nóra újságíró volt. Négy vendége Aidan Cerar, Dr. Mike Friderika, Kovács Vanda és Kandikó Rita voltak.

Bemutatkozó prezentációjában Aidan Cerar szociológus, az iPOP - Institute for spatial policies, Ljubljana civil részvételi felelőse a Zunaj (Outdoors) projekt eredményeiről számolt be. A projekt egyszerűen nagyszerű koncepciója, hogy civil pályázati felhívással projektenként 800 euróval és szervezeti háttérrel támogattak lakossági kezdeményezésű köztérfejlesztő placemaking projekteket.

Dr. Mike Friderika, a Veszprém-Balaton 2023 EKF programfejlesztésért felelős igazgatója abban bízik, hogy a behatárolt projektek határait sikerült összemosni, időben kiterjeszteni. Az előkészítő szakaszban lezajlott személyes beszélgetések alapján körvonalazódott, hogy nem fesztiválokra van igény, hanem helyieket megszólító kulturális együttműködésekre. A 104 támogatott projektből 85 nem egy eseményre fókuszált, hanem a hosszútávon megvalósuló közösségformálásra, példaként említette a Jutasi Köztér létrehozását és a Pajta programot.

Kovács Vanda, a Közösség-Tér-Település társalapítója a hétköznapok minőségét igyekszik jobbá tenni közösségi tervezéssel létrehozott közös terek megépítésével. Az EKF keretében Kisapátiban alkottak meg egy új közösségi teret, amelyet a programban résztvevők közösen STÉG-nek neveztek el.

Kandikó Rita a nagyvázsonyi Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület képviseletében érkezett. A szervezet 25 éve ad teret a fiataloknak a minőségi közös időtöltésre, vagy egyszerűen csak semmittevésre. Ez utóbbi tevékenység fontosabb, mint gondolnánk. Nemzetközi cserediák-programjaikkal pedig olyan perspektívát nyújtanak a helyi fiataloknak, ami itt maradásra sarkallja őket azáltal, hogy megmutatják, egy Nagyvázsony méretű településnek is lehetnek kiterjedt kapcsolatai a világban.

Winkler Nóra arról kérdezte a résztvevőket, hogyan lehet megérteni egy közösség élő hagyományait, alázattal hozzányúlni és közben behozni a máshol megszerzett tapasztalatokat. A közösségépítő munka során a legfontosabb a bizalom kiépítése személyes jelenléten keresztül, illetve a folyamatosság.

A konferencia második napjának első szekciója az "Adaptív tájmenedzsment" témája köré szerveződött. A szekció szakmai szervezője a PAD Alapítvány volt, a szabadonbalaton ökológiai-művészeti kezdeményezés és a BALATORIUM ökológiai-kulturális programsorozat vezető megvalósítója.

Dr. Seppo Hellsten, a Finn Környezetvédelmi Intézet vezető kutatója előadásában a 188.000 tavat számláló finn tóvidék általános ökológiai problémái után a Vesijärvi-tó tudatos regenerálási folyamatát mutatta be. A szennyvízhálózat kiépülésével a tó vize a 40-es évektől kezdve alkalmatlan volt emberi tartózkodásra. A 70-es években kezdődött a hatékony ipari és városi szennyvízkezelés. A Vesijärvi-tó Alapítványt 2007-ben hozták létre azzal a céllal, kutatási és koordinációs feladatokat vállaljon a tó vízminőségének javításában. Mára a tó foszfor és klorofill-A szintje stabilizálódott, a vízminőséget helyi szereplők aktív közreműködésével tartják fenn.

Az "Adaptív tájmenedzsment" kerekasztalt Dr. Zlinszky András, a szabadonbalaton ökológus szakértője moderálta, a kerekasztal vendégei ezen a napon is rövid prezentációkkal mutatkoztak be:

Dr. Honti Márk, az MTA BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport szakértője arra figyelmeztetett, hogy a klímaprognózisok alapján a Balaton vízszintje 2040-től kezdődően olyan csapongásba kezd, amire senki sincs felkészülve. 2060-tól radikálisan csökken a vízszint, Keszthelyen várhatóan 600 méterrel visszahúzódik a vízpart.

Dr. Padisák Judit limnoökológus a tó vízgyűjtő területének nem látható, felszín alatti részének jelentőségéről beszélt, amit nagyban befolyásol a Balatont tápláló 40 vízfolyás medrének mesterséges kialakítása.

Dr. Takács Ernő, a WING Zrt. vezérigazgató-helyettese, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal elnöke rámutatott, hogy az ingatlanfejlesztők a szabályokhoz igazodnak, a szabályok pedig rövid távra készülnek, reaktívak. A balatoni szabályozás szétaprózott, amin közös döntéshozói platformok működtetésével lehetne segíteni.

Dr. Megyesi Boldizsár szociológus megfigyelése szerint az emberek a "kunyhószerű" nyaralók képét egy második családi házéra váltották. Takács Ernő szabálykövető sofőr analógiáját azzal folytatta, hogy a jó sofőr nem a megengedett maximális sebességgel vezet, hanem a körülményeket is figyelembe veszi.

A beszélgetés során arra keresték a választ, hogy ki indítványozza a változásokat, mennyire jelennek meg fenntarthatósági szempontok a környezet alakításában, és hogyan lehet a szabályozásokban adaptálni a tudományos kutatási eredményeket.

A "Dinamikus örökség" szekció keynote előadását Michael Wagner, a Wachau-Dunkelsteinerwald LEADER egyesület vezetője tartotta, az ausztriai Wachau tartomány és a Balaton-felvidék előtt álló kihívások közötti párhuzamok bemutatásával kezdte. Wachauban hagyományosan erős a civil érdekvédelem, amióta a 70-es években civil ellenállásra nem épült meg a Duna-völgybe tervezett vízerőmű. A Balaton-felvidékhez hasonlóan jelentős számú kisméretű borgazdaság van, ami nem segíti a termelési hatékonyságot, de a helyi borok magas vételárával fenntarthatók. A régió turizmusa és vendéglátó szektora meglepő módon csökkenőben van, ami a vendégéjszakák számán is látszik.

A "Dinamikus örökség" panelbeszélgetést Szemerey Samu, a KÉK szakmai vezetője vezette. Dr. Fejérdy Tamás, a nemzetközi hírű műemlékvédelmi szakértő bevezető előadásában arra biztatott, hogy a tájat tekintsük úgy, mint rezilienciabázist, ami jó alapot ad a megújulásra és az adaptációra, de csak egy terhelési határig, ezért lehet ugyan fejleszteni, de nagyon fontos, hogy mit és hogyan.

Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele feladatának érzi, hogy kincsként őrizze meg a rájuk bízott értékeket.

Molnár Júlia Dóra, a Csendes Dűlő Szőlőbirtok családi örököse és továbbvivője fényképeken mutatta be a vendégházat, amelynek mestergerendáján az 1772-es évszám látható.

Nagy Krisztián, a Veszprém-Balaton 2023 EKF összművészeti koordinátora a Pajta programot mutatta be, amelynek célja a meglévő intézményrendszer fejlesztése, a kulturális szereplők hálózatosítása. A programban 29 kezdeményezés vett részt.

A beszélgetés résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi az örökség, hogyan lehet bemutatni egy életformát vagy egy gazdasági tevékenységet, illetve hogyan lehet ezeket megőrizni, ha a régi gazdálkodási forma már nem versenyképes.

A konferencia két napján az ebédszünet után négy kisteremben összesen 20 kiscsoportos interaktív workshop zajlott, ahol a résztvevők véleménye, gondolatai is felszínre kerültek.

Tóth Bálint