Irány Ibrány! – a BME Urbanisztika Tanszék városfejlesztő workshopja

A BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszéke és Ibrány Város Önkormányzata közös szervezésében valósult meg a város fejlesztését célzó workshop, amelyen január 22. és 25. között az egyetem város/építészet specializáció kilenc hallgatója és két oktatója vett részt. Míg a szakmával ismerkedő diákok a konkrét helyszínen valós folyamatokkal, problémákkal, kezdeményezésekkel találkoztak, az erre reagáló ötleteik és koncepcionális javaslataik a várost egy friss, külső, szakmaközeli nézőpontból érkező visszajelzéssel gazdagították.

Ibrány

Ibrány városa Északkelet-Magyarországon a Tisza mellett, Tokaj és Nyíregyháza vonzáskörzetében helyezkedik el. A jellegzetesen mezővárosias település folyamatos fejlődésének köszönheti, hogy 1993 óta városi, majd 2013 óta járási székhely rangot kapott. Annak érdekében, hogy a jövőben további előremutató fejlesztések menjenek végbe, a helyi képviselő testület meghatározó céljává vált a helyi lakosok életszínvonalának növelése, szolgáltatások minőségének és mennyiségének bővítése, illetve a fiatalok be/visszavonzása. Ezen iránypontok mellett a település nyitott az új aspektusból megközelített javaslatokra is, melyek koncepcionálásának szándékával kereste fel a városvezetés a BME Urbanisztika Tanszékét.

Az intenzív városfejlesztési workshop módszere és menete

Az előzetes felkészülést a kiadott hivatalos városfejlesztési és rendezési dokumentumok megismerése jelentette. Ezen anyagok tanulmányozása egy átfogó képet adott a város örökségét képző elemekről, a jelenlegi állapotról, illetve a folyamatban lévő vagy tervezett intézkedéseiről. A kiadott anyagok nem csak megalapozták a helyismeretet s megmutatták a helyiek motiváltságát, hanem azon nehézségek némelyike is körvonalazódni látszódott, melyekkel meg kell küzdenie egy fejlődési szándékkal rendelkező kisvárosnak. A településre érkezve a három eltérő fókuszú nap dinamikus, helyszíni munka jegyében telt.

A megérkezés estéjén rögtön egy informális vacsora keretében ismerkedtünk meg Ibrány képviselőivel és elképzeléseikkel. Másnap a település és a folyamatban levő fejlesztések bemutatását délután a város autóval és gyalogosan történő bejárása követte, közelebb hozva és kézzelfoghatóvá téve a korábban elhangzottakat. A város fizikai struktúrájának kikerülhetetlen jelenlétét a különböző felek között zajló állandó párbeszéd újabb és újabb rétegekkel ruházta fel. Estére összeálltak a 3-3 hallgatóból álló csapatok és megkezdődött a gyors reakciókra, benyomásokon alapuló ötletelésre és azonnali koncepcióalkotásra épülő munkaszakasz. A harmadik nap teljes egészében aktív csoportmunkával telt, amelyben egyetemi oktatóink folyamatos konzultációval segítettek. A körvonalazódó elképzelések letisztázása, a javaslatok pontosítása és vizuális kidolgozása éjszakába nyúló feladatnak bizonyult. Utolsó délelőtt a képviselőknek és az érdeklődő, városházán dolgozóknak tartott hallgatói prezentációk keretében került sor a három koncepció ismertetésére, majd a felmerült kérdések közös megvitatására.

I(b)rány a jövő!  (koncepció 1)

A korábban már elindult fejlesztési szándékok összegyűjtésének folytatásaként a felvetés kiinduló eleme a város egyediségének megtalálása és annak identitáshű újragondolása volt. A sajátos városszerkezet valamint a telkek felosztása és a tulajdonosok általi kihasználtsága két koncepcionális szálra bontotta a tervet.

Az első vonalon a helyiek által olyannyira hiányolt főteret egy főutca kialakítása pótolná. Ennek a szerepnek a betöltésére szánt utca kisebb adaptálásávalal  – mint az áthaladó forgalom csökkentése, zöldítés és a kiszolgáló funkciók elv szerinti további felfűzése – megvalósítható lenne. A második vezérfonal középpontjában a beltelkek hasznosítása állt, melyhez előképként szolgált egy Ibrányban már megvalósult beavatkozás: a belső, kihasználatlan telekrészek egybenyitásával jött létre az azóta is gyakran látogatott Városliget. Ez egy működő sémának tűnik, mely az utcák által határolt telektömbök némelyikében alkalmazható volna. A létrejött belső közös használatú félprivát területek a város igényeire szabottan használható részekké válnának, ahol folyhatna többek között állattartás, növénytermesztés vagy akár felparcellázással a hiányos lakásállomány bővítése is. 

Digitális híd (koncepció 2)

A javaslatot felfedezett ellentmondások inspirálták, melyek a digitális és fizikai tér kapcsolódásáról avagy szembenállásáról, valamint a generációk közti különbségekről s ennek ellenére egymást kiegészítő igényeikről szólnak.

A város digitális jelenléte minimális, legalábbis ami fiatal generáció ingerküszöbét illeti. Ennek fejlesztése, felpörgetése a város szélesebb körrel történő megismerését eredményezheti. A másik vonal a generációs probléma a jelen megközelítésben az elöregedő falvak és vidéki városok tendenciájaként értelmezhető. Az idős emberek nagy, kihasználatlan házakban laknak, míg a fiatalok küzdenek egy megfizethető élettérért. A két probléma feloldására a házak felhasználható, beépíthető (akár tetőtéri, akár kiszolgáló, gazdasági épületbeli) részeinek átalakítása és kiadása otthonkereső fiataloknak választ adhat. Az egyre inkább mobilis és pénzbeli lehetőségekben korlátozott életkezdők és az elmagányosodó idősek igényei egymásra találnak. Ennek elősegítésére digitális platformok állhatnak rendelkezésre, ahogy számos külföldi, megvalósult példa mutatja. A fizikai és szociális korlátok áthidalását digitális eszközök megfelelő használata segítheti elő.

Lépésről lépésre (koncepció 3)

A rendszerről  és a rész-egész viszonyáról való beszélgetés képezte a javaslat alapját. A négy eltérő lépték megjelenítésének az volt a célja, hogy bemutassa, ahogyan a térségi összefüggések hatnak az alkotórészekre, ugyanúgy az emberléptékű megmozdulások, apró utcasarkok is alakíthatják az átfogó struktúrát.

A térségben a nagyvárosok felé felvállalható kiszolgáló szerep mellett a saját vonzáskörzetében célzottan rendezőként állhat helyt Ibrány. A saját közigazgatási határain belül a jelenlévő (örökölt) fizikai tagoltság kapcsán a centrum erősítése mellett az alközpontok figyelemmel kísérése, akár egy-egy plusz kiegészítő funkcióval való bővítése előremutató lehet. A belvárosban a jelenlegi igazgatási központ és a természetközeli, vonzó környezettel rendelkező Városliget összekötésével sokoldalú, rendezett mag tudna kialakulni, amelyhez a közúti forgalomlassítás, a földszintek köztér felé nyitása, egy sétány kialakítása és az erre merőleges templom–tó tengely erősítése is hozzájárulhat. A város többi részét tekintve az örökségként felfogható jellegzetes kacskaringós utcaszerkezet számos kis ipszilon formájú elágazással (gólyalábakkal) jellegzetes térhelyzeteket teremt, amelyek felszabadítása és kihasználása elősegítheti a város identitásának és arculatának kialakítását.

Utóélet

Az ismertetést követően a testület úgy határozott, hogy mindhárom csapat által készített munka tartalmaz olyan felvetéseket, melyek érdemesek arra, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak rájuk, így három nyertes koncepciótervet hirdettek ki. A csapatok a következő hetekben együtt dolgozva gondolják tovább az előadott anyagokat, majd a közösen elkészített összegző prezentációt a tavasz folyamán Ibrány lakosságának is bemutatják, ahol lehetőség nyílik a felütésekkel kapcsolatos különböző vélemények megvitatására és egy hatékony kommunikáció elkezdésére. Így a város nemcsak a hivatalos fejlesztési és rendezési dokumentumok, hanem külső szemmel, fiatalos lendülettel és urbanista építész szemlélettel készített, igényesen vizualizált gondolatok mentén alakíthatja tovább jövőjét.

Összegzés

A résztvevő negyed- és ötödéves építész diákok közül többen is most szembesülhettek először azzal, milyen az élesben folyó várostervezés, milyen szempontok merülnek fel a koncepcióalkotás során és mennyire nehéz a különböző elvárások között lavírozva megoldást találni olyan problémákra, melyek a település életében meghatározó szerepet töltenek be. Lehetőség nyílt az eddigi évek során tanult elmélet alkalmazására egy valós helyzetben, valós akadályokkal találkozva, miközben a csapatban történő dinamikus együttdolgozást is gyakorolhatták a hallgatók.

Mohay Klára és Solymosi Bettina

Köszönjük Tábori Tibornak az együttgondolkodás kezdeményezését, Trencsényi Imre polgármester úrnak és Dr. Dóka Zoltán jegyző úrnak a meghívást és a Városépítészetért Alapítvány támogatását. Köszönjük a képviselő testület tagjainak a körbevezetést, a beszélgetést, valamint Ibrány városnak a vendéglátást!