Közélet, hírek

Kerékgyártó Béla, Simon Mariann: Építészet és nyilvánosság

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Kerékgyártó Béla, Simon Mariann: Építészet és nyilvánosság
Közélet, hírek

Kerékgyártó Béla, Simon Mariann: Építészet és nyilvánosság

2005.08.18. 10:17

A tanulmány Építészet és nyilvánosság: a nyilvánosságteremtés stratégiái Hazai dilemmák - nemzetközi példák teljes címmel megjelent az Épített jövőnk. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok XV. című MTA kötetben.

Kerékgyártó Béla, Simon Mariann:

Építészet és nyilvánosság: a nyilvánosságteremtés stratégiái
Hazai dilemmák - nemzetközi példák

Részlet a bevezetőből:

Tanulmányunk az építészeti nyilvánosságteremtés stratégiáit vizsgálja, azokat nemzetközi és hazai példákon keresztül mutatja be. Ha szemügyre vesszük az utóbbi egy-két évtized kis kultúráinak "sikertörténeteit", bár különböző módokon, tartalommal és hangsúlyokkal, s eltérő stratégiákkal, mindenütt megtaláljuk a nemzetközi nyilvánosságba való bekapcsolódás tendenciáit. Önmaguk identitásának kialakítását és védelmét nem bezárkózással, hanem közvetítéssel valósítják meg. Ez még azoknál a kultúráknál is tudatos magatartás kialakítását, stratégia megválasztását, illetve stratégiaváltást igényelt, amelyek, kulturális és építészeti értelemben egyaránt, folyamatosan a "Nyugat"-hoz tartoztak.

A nyilvánosságteremtés stratégiáinak, az építészet bemutatásának három példáját tárgyaljuk:

- A korábban említett kis kultúrák építészeti stratégiái közül egyrészt foglalkozunk a nemzetközileg talán a leglátványosabb eredményeket felmutató, s több fórumon is elemzett, de ugyanakkor számos problémát is magában rejtő holland mintával. Az expanzió, nemzetköziesülés, innováció és differenciálódás négyesével leírt (Bart Loostma) holland stratégiát két áttekintő munka alapján és az MVRDV iroda elméleti és gyakorlati törekvéseinek elemzésével szemléltetjük;

- A másik nemzetközi példa a bécsi Architekturzentrum fiatal építészeket bemutató kiállítás-sorozata (Kommende Architektur/Emerging Architecture), amely jól szemlélteti azt a többirányú stratégiát, mely egyszerre célozza meg az osztrák építészet nemzetközi jelenlétének erősítését, a belső nyilvánosság kitágítását és a fiatal generáció emancipálását.
A hazai nyilvánosságteremtés gyakorlatából a nemzetközi megjelenés egyik fontos fórumán, a Velencei Építészeti Biennálén való részvételt mutatjuk be. A válogatások szempontjait, a válogatók szerepét és az összeállításokat, a kivitt anyagot vizsgálva a kifelé mutatott kép bizonytalanságait, építészetünket, mint országimázst elemezzük.

- Bár a hazai gyakorlat számos problémát hordoz magában, a külföldi példák - melyek maguk sem mentesek a belső feszültségektől és ellentmondásoktól - nem másolandó mintákat, hanem tanulmányozandó-megértendő modelleket jelentenek. Közös tanulságuk a tudatos magatartás, valamely stratégia kialakítása - egy építésziroda, egy generáció, vagy egy ország építészetének a márkázása -, ami azért is jelentős, mert valamely ország építészetének és építészeinek nemzetközi elismerése szükségszerűen visszahat az építészet hazai, belső megbecsülésére is.

 

Megjelent az Épített jövőnk. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok XV. című MTA kötetben.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.