Közélet, hírek
Készül a Bem Palace - újabb HB Reavis projekt
2016.05.18. 08:05
A HB Reavis nemzetközi ingatlanfejlesztő vállalat bejelentette, hogy megvásárolta a Bem Palace projektet az Európa Ingatlan Befektetési Alaptól. Az épület a harmadik hazai ingatlanfejlesztése a HB Reavis-nak, közvetlenül a vállalat első magyarországi projektje, a Váci Corner Offices sikeres eladását követően. A terveket a T2a Építésziroda készíti.
A Bem Palace megvásárlásával a vállalat egy újabb jelentős, mintegy 32 000 m2 bruttó bérbeadható területtel rendelkező irodafejlesztést készít elő. A történelmi épületből csodálatos kilátás nyílik a Dunára, kiváló bel-budai elhelyezkedésének köszönhetően pedig gépkocsival és tömegközlekedéssel is egyaránt könnyen megközelíthető.
Az épület kivitelezése most új szakaszba lép, a 2019 első felére elkészülő komplexum a műemléki és a modern építészeti világ ötvözeteként illeszkedik majd környezetébe, amelyet a Dunára néző elegáns, történelmi homlokzat és kortárs építészeti elemek jellemeznek majd. A Bem Palace-ban az átjárható terek és a zöld területek mellett számos kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató egység is helyet kap – kávéházak, éttermek és különféle üzletek szolgálják ki a bérlők és a helyi közösség igényeit.
„Örömmel jelentjük be a Bem Palace projekt megvásárlását. Ez a nagyléptékű bel-budai fejlesztés jól kiegészíti a már meglévő portfóliónkat, és nagymértékben elősegíti, hogy a HB Reavis Csoport a budapesti irodapiac egyik meghatározó szereplőjévé váljon az elkövetkező évek során. A projekt elsődleges célja egy elegáns, emberközpontú irodaház kialakítása. Nagy hangsúlyt fektetünk azonban arra is, hogy az épület köré kellemes környezetet alakítsunk ki, illetve egy olyan új közösségi teret hozzunk létre, amely a helyi lakosok, az irodaház dolgozói és a járókelők igényeit is egyaránt kiszolgálja" – mondta el Radnóty Zoltán, a HB Reavis magyarországi ügyvezetője.
forrás: sajtóközlemény
20:55
Remélem nem valósul meg..
07:12
@DirkDiggler: A jelenlegi ház halott. Akár védett, akár nem, mai formájában jelentéktelen: de olyannyira, hogy még azt a homlokzati faldarabot sem érdemes megtartani.
Nagyobb baj, hogy amit a faldarab köré építenének, ugyancsak nem jelent semmit. Mit ad a környezetéhez ez a sűrű raszterű, a környezet látványát át nem engedő, arra egyáltalán nem reflektáló, az ember léptékét nem tükröző műszaki létesítmény, a homlokzat? Ráadásul, ahogy látom, az építmény terrrrrmészetesen felül fogja nőni a Külügyminisztérium új épületét, amely annak idején ugyancsak felülnőtte addigi környezetét.
Pedig lehetne itt érdekes épületet is emelni. Vagy úgy rendbehozni és kiegészíteni a régit, hogy vetekedjen pl. az Akadémia utcai volt Erőterv-irodaházzal, ami most a Raiffeisen Bank székháza. Tagolt, árnyékolt, színes, nem függönyfalas, nem talpig üveges, nem acélkeretes, tehát nem techno, nem közhelyszerű, hanem kővel, téglával operáló, a fémet/műfát/műanyagot módjával, csupán díszként használó, mit tudom én, emberszagú épületet emelni. Mert hogy a város magjában vannak az urak, sűrű beépítettségű, mégis reprezentatív, mit ne mondjak: nagyon szép helyen építkeznének...
15:28
@Pákozdi Imre: A jelenlegi ház halott, ez tény. Kérdés, hogy jelentéktelensége mennyire fakad a jelenlegi állapotából. Szürke, málló vakolat, eltávollított homlokzati és ablakdíszek, átépített tető oda nem illő ablakfülkékkel, ronda vaskapu, és a hátsó kert elé felhúzott omladozó szürke fal. Persze, hogy jelentéktelen képet mutat. Érdemes azonban beütni a gugliba a "Radetzky laktanya" szót és megnézni a régi és új képeket az épületről...
Kérdem én, hogy pl. a kelenföldi katonai ruhaüzem (újkori nevén Dorottya Udvar) vagy az Óbudai Gázgyár irodaépületei mennyire voltak jelentékenyek a felújítás előtt? Ha a felújítás előtti állapotukat nézzük, nyugodtan mehettek volna a levesbe, senki egy könnycseppet sem hullatott volna értük. De jöhetne példaként a Hűvösvülgyi úti Akadémia park (Officinum) ahol jó arányban sikerült ötvözni régit az újjal és valóban egy új minőség született. Itt viszont meghagynak dísznek egy faldarabot, egyfajta álcaként, hogy mögé épüljön egy monumentális üvegtömb. Olyan mint amikor egy kövér kisgyerek megpróbál elbújni egy kis facsemete mögé... A fa nemhogy elrejti, de komikusan még jobban kihangsúlyozza az oda nem illő testet.
Maga az épület a mögötte lévő belső kerttel (ami átjárást is biztosíthatna a két utca között), az egykori "magtár" épülettel, emberléptékű arányaival és eredeti díszeivel, újragondolt belső kialakítással szerintem jóval több fantáziát rejt magában mint amit első blikkre gondolnánk.
15:59
@Makaróni Karó: Tisztelt Makaróni, kedves Karó!
Igaza lehet, amikor az igényes rekonstruálás mellett érvel, persze, a belső térszerkezet korszerűsítésével. Egyetértek, vagy ez, vagy a teljes bontás és új (de nem ilyen, hanem barátságos, alsó szintjein bejárható, üzlettel, kávéházzal, kiállítóhelyiséggel tarkított) irodaház felhúzása lenne a megoldás. Ami valamelyest az utóbbi felé billenti a mérleget, hogy egy volt laktanya szükségszerűen, eleve zárt és az unalomig kiegyensúlyozott épület: pont olyan, mint ez, ott, la. Ezen segíteni nagyon nehéz, noha a város izgalmasan bekerítette és örömmel magába olvasztaná a szóban forgó, katonásan zárkózott tömböt.
08:07
@Pákozdi Imre:
A meglévő állapotról szinte semmit nem tudunk. (Ez egyébként mindig hatásos fogás a tálalt új terv elfogadtatásához, látunk egy végletekig lepukkantott, évek óta bezárt, koszos ablakokkal a reménytelennek beállított jövőbe meredő épületet, épülettorzót, amit a nagyívű terv csillogó palotává varázsol.) Milyen az alaprajz, mit tud a mostani üzleti palota, amit a későbbi majd jobban fog tudni? A látványtervek azt közlik, hogy ami megépül, az olyan mint az újdonat autónk, amit ha kihoztunk a szalonból, már ballag is ki a divatból. Rossz látni, hogy ezt a T2a iroda jegyzi. Szinte semmi komoly erőfeszítés nem látható, hogy erre a nagyon izgalmas játéklehetőséget adó feladatra valami igazán átgondolt megoldás szülessen. A történelmi homlokzatkulissza elcsépelt frázisa ugyanis nem az. Egyébként nincsenek csodák, az épület csak folytatja a területen már megkezdett irodásító eróziót. A még itt-ott felbukkanó Ganz díszletek és a máris divatjamúlt irodaházak (pl.Oberbank) jól mutatják a jövőt. A néhai Ganz telep lassan elenyészik, pedig sokáig nagyon érdekes, egyben megmaradt zárványt alkotott, iparéletünk egy kiemelkedő korszakára emlékezve. Ennek a zárványnak fontos záró eleme a R.laktanya tömbje és a magtár,( ez utóbbi jelenleg illő módon lehangolva képileg, hogy mindenkinek azonnal a dózer jusson az eszébe).
A Fekete Sas utca oldaláról a néhai laktanya épület homlokzatán díszeleg a felirat: Fekete Sas üzleti palota 1897-2000. Akkor most a 103 évére méltán büszke üzleti palotának annyi? mint ahogy a szépen vadiújra felújított irdatlan cseréptető-rengetegnek is, ami a Radetzkyt fedi manapság. Ó hát igen, az ingatlan zöldmezős értéke majd elnyeli a „mellék” költségeket. A gondolkodásmód nem sokban különbözik a Liget projekttől. Miért is lenne fontos Budapest múltja a HB Reavis nemzetközi befektetőnek. Nem Bécs ez, hogy városatyák koncepciózus elképzelései védjék más szempontokat is mérlegelve a város ábrázatát, történetét, értékeit. Mondjuk minimum egy pályázat erejéig.
A világ egyik leghíresebb építészirodája a Mecanoo, Delft egy nagyon régi, 1750-ben épült házában működik, benne XIV. Lajos stílusú freskók keverednek a kortárs dizájn iroda berendezéseivel.Eszükbe nem jutna (az általuk is tervezett) prémium minőséget hirdető irodapalotába költözni.Tehát van az a szakma, van az a funkció, ami keresi a város "régiségeit", különös hangsúlyt adva ezzel goodwill-jének, ami a világ nagy részén fontos üzleti érték.
14:38
@FenyvesiHK: Érdekes, hogy még az interneten is fellelhető az a gyalázatos előterjesztés, amely alapján anno engedélyezték a magasabb épületet. Ami igazán vicces az az indoklás:
"A szintterület emelése a következők miatt válik indokolttá:
- a szabályozott telektömb Vizivárossal határos terület, ahol Önkormányzatunk Buda belvárosát tervezi létrehozni,
- a Világörökség részét képező terület a tervezett fejlesztéssel a Duna parti budai sziluett kialakult töredezettségét képes lesz ( feloldani ) megszüntetni, és
- a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) 40.§ (4) bekezdésében létrehozott speciális eltérési lehetőség alkalmazásával a telektömbön belül a gyalogos területek növelése – mely a szabályozás eredeti célja volt - megvalósíthatóvá válik."
Hangosan felkacagtam ahogy elovastam. Méghogy Buda belvárosát akarják létrehozni... Az előterjesztés óra (2008) 1 fillért nem költöttek a környék rendezésére, a Bem teret lassan elnyeli a kosz. A Frankal Leó utcáról felszedték a hangulatos macskakövet. A környékbeli üres telkeket ormótlan irodaházakkal rakták tele. Az ésszerűtlen forgalomszervezés miatt kipufogógázban fuldoklik a környék. ez aztán az új budai Belváros! A "Duna parti budai sziluett töredezettsége" szintén megmosolyogtató, ennyi erővel az egész Bem teret kellene beépíteni.
"telektömbön belül a gyalogos területek növelése" Értsd, építenek majd egy koszos sikátort néhány dísznövénnyel és üzlethelyiséggel. Cserébe 2 emelettel magasabb lesz az épület az indokoltnál!
14:53
Úgy emlékszem 2009-ben, amikor legutoljára át akarták építeni, műemléki védettséget kapott. Hogyan lehetséges most mégis a bontás? Másrészt nem látom értelmét annak, hogy megtartanak egy faldarabot, majd felhúznak mőgé egy két emelettel magasabb modern üvegtömböt. Vagy állítsák helyre az eredeti homlokzatot (ami jóval díszesebb volt a mainál) és őrizzék meg az épület XIX. század végi, eklektikus formáját vagy építsenek a helyére valami 100%-ban modern, igényes épületet. A legjobb az lenne ha megőriznék jelenlegi formáját és a mögötte lévő ősfás kertet is kinyitnák, persze így aligha lehetne 32 ezer m2 irodát építeni. Egyáltalán mi szükség ezen a nagyon zsúfolt környéken, ahol számos irodaház épült és áll kihasználatlanul, újabb autóforgalmat vonzó, beépítettséget növelő beruházásra?