Kicsiny ház, nagy összefogást érdemel – A Wichmann kocsma épülete és a nyilvános tájékoztatás csődje

Szép lassan felvezetődik a műemléki törvény további „újragondolása", addig is újabb bontások és meglepetésszerű gigaberuházások indulnak 2021-ben is. A Kazinczy utcában előrevítített szállodaberuházás komoly kérdéseket vet fel, környezetvédelmi, műemlékvédelmi és a beruházásokat érintő nyilvános adatok szintjén is. Szemle a tegnapi sajtóhírről.

Persze lehet mondani gyorsan ráütésként, hogy nem védett műemlékről van szó. És akkor itt már az első probléma fel is vetül: ha szárazon nézzük a műemlékvédelem szakmai tényeit, akkor, ahogy a Lechner Tudásközpont értékvédelmi értékelése is eredményezte: itt valóban nincs szó építészettörténeti szempontból prominens architektúráról. Viszont egy inventarizáció során az építészeti, művészeti avagy technológiai értékeken túl történeti értékeket is lattba kell vetni, valamint azt is ki kell jelenteni, hogy igenis van itt kézzelfogható érdekesség is. Az épület okkult jelképeket ötvöző díszes kapuja kifejezetten ritkaság és kuriózum, ennél fogva műmléki értékkel operáló objektum, amelyet veszni semmiképpen sem szabad hagyni és nem úgy tűnik, hogy ennek érdekében az illetékes Lechner Tudásközpont vagy akár a Kormányhivatal előkészített volna bárminemű intézkedést.

A lavinát Saly Noémi neves várostörténész eredeti bejegyzése indította el,  ám később többnyire Jamrik Levente Falanszter blogra írt cikkét hivatkozták sokan. A publikáció az ÉTDR-ről tájékozódik, és azt írja, hogy a szóban forgó házon kívül "a Király utca 23, 25, 27 és 29 számon elterülő műemléknek számító bérházak helyére, azaz egy játszótér, a  Dirnbacher-Fluck-bérház, a korábban Magyarország első mozijaként funkcionáló, korlátkerítésén még korabeli, az itt működő szállóhoz címzett német szöveget (Zur Stadt Pest) is felvonultató Hugmayer-Michalovits-bérház, és a Puphka-Hohlfeld-bérház helyére" egy szállodakomplexumra kérvényez építési engedélyt a tulajdonos.

Vincze Miklós tegnap közölt átfogó, helyzetelemző és történeti cikkében  azonban többek között azt is leszögezte, hogy a fenn említett Király utcai épületek, s a zöld fákkal szegélyezett játszótér az Önkormányzat tulajdonában vannak, és ezek esetében nincs szó bontási engedélyről, így a beruházás lehetősége egyedül a Wichmann kocsma helyére tekinthető biztosnak.

Az 5 +1 emeletes szálloda képéről nincs tudomás egyelőre. Az ÉTDR Általános tájékoztatási felülete pontosan arra szolgálna, hogy a környezetünkben történő beruházásokról az egyszeri állampolgár gyors és jogosan elvárt nyilvános adatokat kaphasson meg. A felület azonban gyakorlati szempontból nem működik hatékonyan, amíg az  építész nevét és az ügyek csatolandó dokumentumait, látványterveit egész egyszerűen csak ad hoc jelleggel közlik és nem kötelező a nyílt tájékoztatás.

Habár egyelőre a játsztótér beépítését nem szorgalmazzák, arra Bojár Iván András egy bejegyzésében is felhívta a figyelmet, hogy magának a bontásnak a környezetvédelmi hatásait, ökolábnyomát és negatívumait is számításba kell venni, és ezt figyelembe véve még a zöld terület továbbra is veszélyben van. 

Mint az az Erzsébetvárosi Önkrományzat nyilatkozatából kiderült, mivel az épület magántulajdonban van, "további sorsát alapvetően a beruházói szándék határozza meg". Mivel látványtervek nincsenek, az új épület minőségéről ítélkezni még nehéz. Csak remélni lehet, hogy a tiltakozás egy olyan irányba viheti a projektet és a beruházót, hogy a tömb megmaradjon, eredeti részletei megőrződjenek és a magyar kártya születési helyének szelleme helyet kapjon benne. Ehhez viszont természetesen a tulajdonosnak súlyos négyzetméterekkel kellene fizetnie, nagy kérdés, hogy erre hajlandó-e.

Az biztos, hogy akad bőven jó példa a régi épület mögötti ízléses bővítésekre és mégha java részük, köztük az itt felvillantott példák olykor faszádizmussal is operálnak vagy merőben más telek adottságaik vannak, attól még bizonyítják, hogy egy mindenki számára elfogadható igényes megoldás megszülethet, ez a tulajdonos rugalmasságán és az építész tehetségén múlik.